karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Gion Gábor

2021-04-27 · 192. ülésnap · Előadói válasz · 3:53 · Pénzügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/15973 A fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról

Szöveg2 940 karakter · 9 bekezdés · JSON

GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Urak! Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat. Nagyon röviden reflektálnék a felvetésekre.

Crowdfunding. Azt gondolom, hogy egyformán látjuk Hollik, Z. Kárpát képviselő urakkal a kérdést. Azt gondolom, hogy mivel ez egy viszonylag új termék, és Európa meg most próbál kapaszkodni utána, itt rajta kell tartanunk hangsúlyosan a szemünket, hogy a kockázatok és a hasznok egyensúlyba kerüljenek.

Azt gondolom, hogy amiért az amerikaiak meg az ázsiaiak talán előrébb járnak, azt én személy szerint betudom annak, hogy az európai szabályozók megközelítése a pénzügyi közvetítőrendszerben sokkal inkább biztonsághangsúlyos, nemcsak befektetői biztonság, hanem lakossági biztonság is. Lehet, hogy Z. Kárpát képviselő úr nem így látja, de ez a nagy különbség. Az amerikai és az ázsiai pénzügyi szabályozók nagyobb kockázatvállalást engednek meg, és nyilván minden új pénzügyi termék vagy pénzügyi szolgáltatás jelentősebb kockázatokkal jár, mint egy már bejáratott valami.

A csoportos adományozási láb ‑ megértettem, amit Z. Kárpát képviselő úr mondott. Értjük a kérdést. Nem biztos, hogy ezt a pénzügyi szabályozási keretrendszerben kell feltétlenül szabályozni, de én felírtam és megjegyeztem magamnak.

Ami a kilakoltatásokat illeti, devizahitelezés, felelőtlen hitelezés elszabadulása a 2000-es években, azt gondolom, hogy nincs közöttünk vita. Felhívnám a figyelmet, hogy jelenleg hitelmoratórium van, tehát nem fizetés miatt nem következhet be kilakoltatás, mert nem fizetés fogalma nem létezik. Tehát ebből nem fordulhat ilyen elő.

A hitelmoratórium sikerességét, nem sikerességét, azt gondolom, hogy a hitelmoratóriumot követően lehet majd teljeskörűen megítélni. Az biztos, hogy a magyar hitelmoratórium a leghosszabb ideje tartó hitelmoratórium, és a legteljeskörűbb azon hitelmoratóriumok közül, ahol ez a lakosságot és vállalkozásokat védő eszköz bevezetésre került.

Ami a bankok profit, nem profit kérdését illeti, ha nem lett volna moratórium, azért a bankok több tíz milliárd forinttal több pénzt kereshettek volna a kamatokon, mint így. Ugyanis a kamat nem kamatosan számolódik fel, tehát lineárisan elporlasztva kell törleszteni a későbbiekben, tehát ilyen több tíz milliárdos az a tétel, amit értékvesztésként a bankok már idáig is leírtak.

Ami az MNB zöldprogramjait illeti, érdemes az MNB bejelentéseit figyelni. Egy konkrétum van ebben a javaslatban is, hogy a felügyeleti bírságoknak egy bizonyos részét, legalább a 6 százalékát a jegybank kifejezetten zöldjellegű feladatokra költheti. Tehát ez egy konkrét dolog. Felhívnám arra is a figyelmet egyébként, hogy a világ jegybankjai között a Magyar Nemzeti Bank volt az első, amely elindított egy dedikáltan zöldbefektetési portfóliót néhány évvel ezelőtt.

Remélem, itt az összes felvetett témát sikerült lefednem. Köszönöm szépen, és köszönöm a támogatásukat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Gion Gábor — 2021-04-27, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/192-183.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-192-183,
  title = {Gion Gábor — 2021-04-27, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/192-183.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}