Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a költségvetésitörvény-javaslat kapcsán megfogalmazott támogató és kritikai észrevételeket is. Azért köszönöm meg a kritikai észrevételeket, mert az lehetőséget ad arra, hogy tisztázzuk, valójában mit tartalmaz az a költségvetési módosítás, amelyről a kormány az Országgyűlés támogató döntését kérte.

Azt gondolom, hogy nem véletlenül hívjuk a költségvetés módosítását és ezáltal magát a 2021-es költségvetést a gazdasági újraindítás költségvetésének. Ahogy elhangzott ellenzéki oldalról is Mellár Tamás képviselő úr, professzor úr részéről, nagyon jelentős, a GDP 12 százalékát kitevő kiadási és bevételi, adócsökkentési intézkedéseket irányzott elő a kormány ebben a költségvetés-módosításban. Tette ezt azért, hogy a meggyőződésünk szerint eddigi összességében sikeres válságkezelés után a magyar gazdaság növekedése idén és a következő években is meghaladja az európai uniós átlagot, mint ahogy az az elmúlt években jellemezte a statisztikákat.

Az első pont tehát, amire konkrétan reagálok, az az állítás, amelyet Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Varju László képviselő úr, a Költségvetési bizottság elnöke, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony vagy Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr megfogalmazott. Ők mind azt mondták, hogy ez a költségvetés-módosítás egy elrontott gazdaságpolitika képét mutatja, rossz a válságkezelés.

Az a problémám, hogy ezek az állítások tényadatokkal nem voltak alátámasztva. Engedjék meg, hogy felidézzek néhány számot a válságkezelési adatokból! A tavalyi évben, amikor az egész Európai Unió gazdasága visszaesett, a magyar gazdaság 5 százalékkal zsugorodott, szemben a 6,2 százalékos uniós átlaggal. Ez nagyon lényeges, hiszen a magyar gazdaság több mint 80 százalékát teszi ki az export, egy nyitott országról van szó, és a külkereskedelmi partnerek folyamatai döntően befolyásolják a magyarországi eseményeket. Épp ezen gazdasági nyitottsági statisztika, adat tükrében is fontosnak és igenis pozitívnak tartom azt, hogy a magyar gazdaság erre a válságra ellenállóbb volt, mint az Európai Unió átlaga.

Mi a helyzet a foglalkoztatási számokkal? Szemben a bő tíz évvel ezelőtti helyzettel, amikor 11 százalék fölötti volt a munkanélküliség, most négy és fél milliós létszámon sikerült megőrizni a foglalkoztatottak számát. Ez mintegy 800 ezer fővel több a 2000-es évek közepi adathoz képest, amikor gazdasági konjunkturális időszakban is, ismétlem, jóval kevesebb volt a foglalkoztatottak száma. A tavalyi évben ahol sikerült megőrizni a munkahelyeket, ott a bérek is jelentősen növekedtek, az átlagbér-emelkedés 9,7 százalékos volt. Ez három olyan makrogazdasági adat, ami számomra azt mondatja, hogy a válságkezelési intézkedések összességében sikeresek voltak. A válság negatív hatásait természetesen mindnyájan érzékeltük, de ez alól Európa egyetlen országa sem kivétel, épp ezért másokkal összehasonlítva, ismétlem, az a gazdaságpolitika, amit választott a kormány, véleményünk szerint másokhoz képest kedvezőbb eredményeket mutatott.

A második pont, amiért sokan támadták az önök előtt lévő törvényjavaslatot, az, hogy a válságkezelő intézkedések egyik fókusza a beruházások támogatása volt. Elhangzott többektől, hogy beruházásokat le kellene állítani, helyettük az álláskeresési járadék összegét és a járadék folyósításának időtartamát kellene megnövelni. Ez egy régi vita. A kormányzat abban hisz, abban hiszünk, hogy alapvetően a munka az, ami a gazdasági növekedés gerincét adja, és azon túl, hogy makrogazdasági szinten a munka visz minket előre, az egyénnek is tartást ad. Nekem személyes meggyőződésem is, hogy ha valakik választhatnak segély és munka között, akkor a munkát fogják választani. Épp ezért a forrásaink döntő részét arra koncentráltuk, hogy a munkahelyeket megőrizzük, akár beruházások által, akár munkahelymegőrző támogatással.

De azt gondolom, hogy a beruházások elsődlegessége nem magyar specialitás. Ellenzéki padsorokból is többször hallottam az anticiklikus gazdaságpolitika kifejezést. Keynes óta tudjuk, hogy amikor gazdasági válság van, az államnak érdemes belépni és befolyásolni a folyamatokat állami kereslettel, infrastrukturális beruházásokkal. Ez egy régi recept, ez nem magyar specialitás.

A magyar specialitás abban van, hogy a válságban meghozott intézkedések túlnyomó része a beruházásokra fókuszál. Miért? Mert a nemzetközi tapasztalatokból tudjuk, hogy egy ország csak akkor lehet sikeresen felzárkózó, ha a beruházási rátáját magas szinten tartja. Épp ezért ismétlem el azt, hogy válság ide vagy oda, a tavalyi évben a magyar gazdaság beruházási rátája az Európai Unió országainak az első három-négy országa között volt, és ezen belül is az állami beruházások szintje a GDP 6,4 százalékát tette ki. Ez nagyjából duplája az európai uniós átlagnak. Meggyőződésem szerint ez a beruházási politika is kellett ahhoz, hogy kedvező foglalkoztatási adatokról számolhassunk be. S azon túl, hogy a beruházásokkal rövid távon kereseti oldalon munkahelyeket teremtünk és védünk meg ‑ például az építőiparban foglalkoztatottak száma tavaly is növekedett ‑, a beruházások tartós növekedési többlettel járhatnak.

(18.30)

Az állami beruházások, útépítések gyorsabb közlekedési lehetőséget tesznek lehetővé, kevesebb balesetet, de a vállalkozások beruházásai nagyobb kibocsátást, piacnyerést eredményeznek, éppen ezért a beruházásokra úgy tekintünk, mint a válságból egy kitörési lehetőségre is, épp ezért javaslom, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatnak azt az elemét mindenképp támogassák, amely a beruházások magas szinten tartó stabilizálására fókuszál.

A 3. pont ‑ amit kritikaként többen megfogalmaztak ‑ az, hogy a tavalyi évben hiba volt elfogadni már a tavaszi ülésszak végén a 2021-es költségvetést. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a 2016-os költségvetés óta követi a kormányzat, illetőleg az Országgyűlés azt a gyakorlatot, hogy a rákövetkezendő év költségvetéséről és adószabályairól már a naptári év kezdete előtt nagyjából fél évvel döntést hoz az Országgyűlés. Az eddigi években ez összességében szerintem pozitív volt, hiszen a kiszámíthatóságot segítette, ugyanakkor a költségvetési célokat rendre el tudtuk érni. Kétségtelen tény, hogy tavaly ilyenkor vita volt arról, hogy célszerű‑e a tavaszi ülésszakon megalkotni a költségvetést. Azt gondolom, a 2021-es költségvetés tavaly elfogadott fő irányai ma is érvényesek, hiszen tavaly is azt mondtuk, hogy a beruházásokra és a munkahelyek megőrzésére kell fókuszálni. Tavaly is azt mondtuk, hogy a járvány elleni védekezésre forrásokat kell allokálni. Ezen a gazdaságpolitikai elven nem változtattunk. Az, hogy a tavalyi évben el lett fogadva az idei költségvetés, lehetővé tette azt, hogy már a tavalyi évben elindulhassanak azok a beruházások, szerződéseket lehessen kötni, amelyek kifizetése az idei év január 1-jétől valósult meg. Abban kétségtelenül igaza van mindenkinek, hogy egy évvel ezelőtt senki nem tudta, hogy ilyen jelentős harmadik hullám lesz 2021 első időszakában. Én abban bízom, hogy a magas vakcinációnak köszönhetően Magyarország előbb tudja majd a háta mögött a koronavírus-járványt, és a gazdasági talpra állást valóban támogatni fogja az a költségvetés, aminek a főbb irányait már a tavalyi évben lefektette az Országgyűlés.

Ezen a ponton, hogy milyen a költségvetés, engedjék meg, hogy vitatkozzak azokkal a megállapításokkal, amelyek a mai vitában is elhangzottak. Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy 1500 milliárd forintos biankó felhatalmazást kér a kormány. Varju László képviselő úr is utalt arra, hogy nem teljesen világos, hogy hogyan áll össze a 7,5 százalékos hiány. Én tisztelettel javaslom mindenkinek, hogy a beterjesztett törvényjavaslat részleteit nézzék meg. Pontosan ki van fejtve, hogy milyen célokra milyen kiadásokat szán a kormányzat.

Ezzel át is térnék a következő pontra, a hiány és az államadósság szintje. Az hangzott el, hogy a 2010-es, 2006-os adatokat idézik ezek a magyar számok. E tekintetben azért hadd pontosítsam első helyen Mesterházy Attila képviselő urat: a tavalyi adósságráta 80,4 százalékos volt, nem a valaha volt legnagyobb hiány, nem a valaha volt legnagyobb adósságszám. A hiányszám valóban olyan, amelyet a 2000-es évek közepén láthattunk, de érdemes ezeket a számokat, az adósság- és a hiányszámot kontextusba helyezni. Először is, a kétezres évek közepén volt hat egymást követő év, amikor a magyar államháztartás hiánya az európai uniós országok közül a legnagyobb vagy a második legnagyobb volt. Ennek köszönhetően növekedett rendre az államadósság szintje, és bő tíz évvel ezelőtt azt láthattuk, hogy a magyar államadósság körülbelül 10 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag. Most miről van szó? A kormány által megcélzott 7,5 százalékos hiány a 2021-es legfrissebb tagállami előrejelzések szerint kisebb, mint az Európai Unió átlaga.

Hadd idézzek néhány országot saját tagállami dokumentumból! Németországi hiány 8,9 százalék GDP-arányosan, Franciaország 9,1, Olaszország 8,8, Ausztria 8,4, de ha a V3-ak adatát nézem, Szlovákia 7,4, Csehország 8,8, Lengyelország 6,9. Tehát a 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycél valóban magas, hogy ha az elmúlt évek magyar adatát nézem, de ha nemzetközi kontextusban nézem ezeket a hiányadatokat, akkor már nem ez a helyzet. Ennek is köszönhető, hogy az adósságráta ugyan az elmúlt évekhez képest valóban magas szinten alakulhat, de még mindig jóval alacsonyabb, mint az uniós átlag. 2020 végén az uniós átlagos adósság 90,7 százalék volt. 2021-ben mi azzal kalkulálunk, hogy az adósságráta GDP-arányos mértéke csökkenni tud. Az Európai Unió átlagos, GDP-vel súlyozott adósságrátája a tavalyi 90,7 százalékról a tagállamok előrejelzése szerint 95,1 százalékra növekszik. Miért van szükség ilyen hiányra és ilyen adósságra? Azért, hogy a reálgazdaságnak támaszt adjunk. Európai bizottsági dokumentumokat idézek. Ezekben az szerepel, hogy egyáltalán nem biztosítani stimulust nagyobb hiba, mint túl sok stimulust biztosítani. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság maga javasolta a maastrichti szabályrendszer felfüggesztését.

Ha kontextusba helyezzük az adósságszámot nemzetközi összehasonlításban, akkor engedjék meg, hogy magyarországi vonatkozásban is elmondjak néhány adatot az adósságszintről és az adósságpályáról. Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr valahogy úgy fogalmazott, hogy karddal és adóssággal lehet egyes intézményeket… (Dr. Keresztes László Lóránt: Leigázni! Idéztem!) Frakcióvezető úr idézte a miniszterelnök urat. Ha megnézzük a magyar adósság szerkezetét, akkor azt látjuk, hogy bő tíz évvel ezelőtt 50 százalék fölött volt a devizában fennálló államadósság aránya. Ma 20 százalék alatti. Ha megnézzük a lakossági finanszírozást, akkor ez 2-3 százalék volt, ma 20 százalék feletti. Ha megnézzük a devizában fennálló adósság szerkezetét, egy jelentős diverzifikálás valósult meg.

A frakcióvezető úr szóvá tette, hogy miért folyamodunk az államadósság finanszírozásán belül kínai vagy orosz forráshoz. Azért, mert ez a diverzifikálás része, és természetesen, ha egy jó projekthez projektfinanszírozást is el tudunk érni, akkor miért ne élnénk ezzel a lehetőséggel? Miért 7,5 százalékos a hiánycél? ‑ kérdezte Varju László elnök úr. Azért, mert azt gondoljuk, hogy ez egyúttal lehetővé teszi a reálgazdasági stimulus biztosítását, másrészről pedig az adósságráta csökkentését.

A költségvetés részleteit illetően többen úgy fogalmaztak, hogy a nyugdíjaknál a kormány elvesz az érintettektől. Azt hiszem, Mellár Tamás képviselő úr konkrétan ezt mondta, hogy nyugdíjat vesz el a kormányzat. Nézzük akkor ezt követően a tényeket! Egyrészről az inflációkövető nyugdíjrendszer biztosítása egy olyan törvényi kötelezettség, amelyet 2010-11-ben vállalva sokan azt gondolták, hogy ez egy merész vállalás, tudva az előző időszak pénzügyi problémáit, tudva azt, hogy 2010 előtt az akkori válságra válaszul, mondjuk, a 13. havi nyugdíj elvétele valósult meg. Abban a környezetben, amikor Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt volt, Magyarország még az IMF-nek jelentős forrásokkal tartozott, igenis ez egy jelentős vállalás volt. A kormányzat, és ha úgy tetszik, az Országgyűlés ezt a vállalását nemcsak teljesítette, hanem számos esetben nagyobb mértékű emelés valósult meg, mint a tényinfláció szintje. Összességében nagyjából 10 százalékos az a reálérték-emelkedés, ami önmagában az inflációkövető emelésből valósult meg, hiszen ismétlem, amikor a tényinfláció év közben azt mutatta, hogy nagyobb az adat, mint a megvalósult nyugdíjemelés, akkor kiegészítő emelés volt, de amikor a tényinfláció kisebb volt, mint a tényleges nyugdíjemelés, akkor értelemszerűen a nyugdíjakból nem lett visszavéve semmi.

De ezen túl ez a kormányzat és a kormány mögött a kormányt támogató Fidesz-KDNP-frakció döntése tette, teszi lehetővé a 13. havi nyugdíj visszaépítését és a gazdasági eredményeknek köszönhető nyugdíjprémium kifizetését is. Épp ezért nem tudom értelmezni azokat a felvetéseket, melyek szerint a kormányzat a nyugdíjasokon spórolna. Ha nem lett volna cél a nyugdíjasok munkájának, évtizedes munkájának az elismerése, akkor a kormány nem kezdeményezte volna a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a kormány a nyugdíjprémium rendszeréhez hozzányúlt volna, illetve nem került volna sor Erzsébet-utalványra vagy rezsiutalvány biztosítására.

Önkormányzatok. Ígérem, igyekszem gyorsan reagálni a felvetésekre.

(18.40)

Varju László képviselő úr is és Varga László képviselő úr is, illetőleg többen kritikával illették az önkormányzatokat érintő intézkedéseket. Varga László például úgy fogalmazott, hogy kifejezetten úgy alakítja a kormányzat a jogszabályokat, hogy az ellenzéki önkormányzatok rosszabbul jöjjenek ki. Csárdi Antal képviselő úr azt mondta, igaz, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatban 40 milliárdos többlettel számolhatnak az önkormányzatok, de az majd egyedi mérlegelés alapján, politikai színezet szerint kerülhet felhasználásra. Engedjék meg, hogy ezeket az állításokat tényszerűen cáfoljam, a 2021-es költségvetési törvényben az önkormányzatok működéséhez kapcsolódó támogatásokat normatív szabályok határozzák meg. Hadd mondjak néhány példát, a ’21-es költségvetés értelmében melyek azok az önkormányzatok, amelyek több forrással gazdálkodnak ’21-ben ’20-hoz képest: Érd, Miskolc, Pécs, Szeged, Hódmezővásárhely, sorolhatnám a településeket. Ezek mind ellenzéki vezetésű önkormányzatok. Ami a most beterjesztett javaslatot illeti: ismétlem, normatív jellegű kifizetésről van szó.

Az egyedi támogatásokat illetően elhangzott, hogy kormánypárti települések kapnak támogatást. Megkérem a képviselőket, hogy nézzék meg a kormányhatározatokat: a normatív általános támogatáson túl egyedi támogatásban részesült például Pécs, Miskolc vagy Eger városa.

Pécs többször szóba került, csak két tételt hadd mondjak a tavalyi évből: 1,9 milliárd forintot biztosított egyedi módon a kormányzat a Zsolnay-negyed működésére, függetlenül attól, hogy kulturális programok a pandémia miatt jóval szűkebb keretben valósultak meg. Még egy pécsi példa: Pécs városának a tavalyi év végével, ha jól emlékszem, 7 milliárd forintos hitelt kellett volna az állam részére visszafizetni. A város kezdeményezte a hitel módosítását, a kormány meghallgatta ezt a kérést, és módosítottuk a szerződést. Kérem frakcióvezető urat, hogy ezt Péterffy polgármester úrral is tekintse át.

Ami az önkormányzatokat illeti. Sokszor elmondtuk, röviden mondom a tényszámokat ‑ meggyőződésem, hogy az a gazdaságpolitika, amely a gazdasági növekedés talpra állítására fókuszál, egyúttal az önkormányzatok részére is segítséget jelent -: 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagos növekedése 4,1 százalék volt, az Unió átlagos növekedése 2,1 százalék volt. Ennek a növekedésnek köszönhető az, hogy a helyi önkormányzatok legfőbb bevételét képező iparűzési adó 2014 és 2019 között 50 százalékkal növekedett. A fővárosnál egyébként 60 százalékos volt a mérték. Mi azt kérjük az önkormányzatoktól, legyenek partnerek abban, hogy ezt a gazdasági növekedést mielőbb vissza tudjuk állítani arra a szintre, amely jellemezte Magyarországot a válság előtt. Ha ez így lesz, akkor a növekedésnek az egyik legfőbb kedvezményezetti szektora az önkormányzati szektor lesz.

Ami a tehervállalást illeti. A kormány természetesen azt kéri, hogy a mostani válságban a működési jellegű költségeket illetően az önkormányzatok is próbálják meg a lehetséges intézkedéseket megtenni. A központi költségvetési szervek ‑ az egészségügyi intézmények kivételével ‑ sorra ezt tették. A 2020-as és ’21-es évben is a válságra válaszul, ismétlem, központi költségvetési szervek működési kiadását csökkentettük annak érdekében, hogy impulzust tudjunk adni a reálgazdaságnak.

Ami az RRF-programokat illeti. Egyrészről azt tudom elmondani, hogy ami a tavaly év végi, állam- és kormányfők megállapodásával összhangban lévő, Magyarország számára rendelkezésre álló források felhasználását illeti, illetve ami a megállapodásból fakadó nagyobb tagállami hozzájárulást illeti, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslatot, akkor mind a támogatások felhasználásának, mind a nagyobb nemzeti hozzájárulás teljesítésének megnyílik a lehetősége.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony érdeklődött a sajátforrás-határozat elfogadásáról. Nyilván az Országgyűlés határozza meg, hogy mikor vesz napirendre egyes kérdéseket; én azt tudom elmondani, hogy amennyiben ezt a sajátforrás-határozatot külön törvényben az Országgyűlés elfogadja, akkor is a nagyobb hozzájárulást akkor kell teljesíteni, ha minden tagállam ennek a kötelezettségének eleget tesz. Ismétlem, a szükséges források mind a programok megvalósítása, mind a nagyobb befizetés tekintetében szerepelnek a költségvetési módosító javaslatban.

Balczó Zoltán képviselő úr a hitel kapcsán idézte Kövér László házelnök urat. Házelnök úr és többen azt a véleményüket mondták el, hogy nem Magyarország volt az az ország, amely az Európai Bizottságnak javasolta a Bizottság hitelfelvételét. Mi azt mondtuk, hogy ha egyes tagállamoknak erre szükségük van, akkor Magyarország nem ellenzi az RRF néven futó program elindítását. De ettől különböző helyzet az, hogy az RRF keretében rendelkezésre álló hitellel a kormány él‑e vagy sem. Az RRF-hitel elköltése az államháztartási hiányt növeli, illetőleg fölvétele az államadósságot növeli.

Minden tagállamnak megvan a lehetősége, hogy április végéig szándékát az Európai Bizottságnak jelezze, sőt hozzáteszem, még később is lehetőség nyílik a hitel felvételére. Itt egy nem lezárt kérdésről van szó. Kétségtelen tény, át kell gondoljuk azt, hogy az RRF-programból a támogatások igénybevételén túl a hitellel érdemes‑e élni vagy sem.

Az árazás egy kérdés, amit frakcióvezető úr az LMP részéről felvetett. Azt is látni kell, hogy az RRF-programok felhasználása országspecifikus, ajánlásokhoz, bizottsági véleményhez is kötött. Én azt gondolom, ez egy hosszú filozófiai vita lenne, hogy vajon az Európai Bizottságnak célszerű‑e beleszólni az adózási kérdésekbe, ami tagállami hatáskörben van. Felidézném azt, hogy az Európai Bizottság javasolta a közmunkaprogram kivezetését, később ők maguk is azt mondták, hogy ez egy sikeres program volt. Felidézném azt, hogy az Európai Bizottság támadta a bankadót, azt mondva, hogy ez a hitelezési aktivitás gátja lesz. Látjuk, hogy nem volt a hitelezési aktivitás gátja, és azt is láttuk, hogy ez a bankadó jelentős mértékben hozzájárult az államháztartás konszolidálásához. Tehát itt azért komoly szuverenitási kérdések is napirenden vannak, nem csak az RRF-hitel árazása az, amiről beszélnünk kell.

Családtámogatások. Lehet azon vitatkozni, hogy mi a megfelelő eszköz a családtámogatások biztosítására. Tényszerűen igaz, hogy az önök előtt lévő költségvetési törvényjavaslat a 2010-es szinthez képest nagyjából dupla családtámogatási összegeket fogalmaz meg. Az idei évben is bővül a családtámogatások köre, elhangzott, hogy a csecsemőgondozási díj mértéke 100 százalékra emelkedik, és ez után csak szja-t kell fizetni, járulékokat nem. Tehát, aki gyermeket vállal, az a kismama a korábbi jövedelméhez képest csecsemőgondozási díjként többletforrást vehet majd igénybe.

Vidék támogatása, Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr felvetése. Ajánlom frakcióvezető úr figyelmébe a „Magyar falu” programot, 192 milliárd forinttal áll rendelkezésre, ezt nem érinti a költségvetés módosítása.

Vízi közmű támogatása. Bízom abban, hogy a „KEHOP Plusz” programból erre a célra is akad majd forrás. Azzal ismét egyetértek, a korábbi vitáinkat felidézve, hogy ez olyan terület, ahol valóban szükség van újabb beruházásokra.

Szabályozott piacok hatósága költségvetési kérdése. Meg szeretném erősíteni, hogy az önök előtt lévő költségvetési törvényjavaslat természetesen itt sem biankó felhatalmazást tartalmaz, hanem amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényt és kihirdetésre kerül, akkor az aszerinti forrásbiztosításra kerül sor ennél az intézménynél.

Lakáspiac. Z. Kárpát Dániel képviselő úr arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan jelentősen növekedett az újlakás-építések száma, számos esetben a kereslet és a kínálat nem volt összhangban, szűkös volt a kínálat. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a kínálatot is élénkítendő beruházási támogatásokat biztosított a kormányzat. És épp azért tartom fontosnak, hogy ne csak új építésekre legyen forrás, hanem lakásfelújításra is. Az önök előtt lévő javaslat 120 milliárd forintot tartalmaz lakásfelújításra.

És miért új lakás? Miért meglévő tulajdon felújítása? Miért nem bérlakás? Azért, mert a magyar családok többsége saját tulajdonú ingatlant szeretne bérlakás helyett.

(18.50)

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése. Meg szeretném erősíteni azt, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatban számolunk azzal a csökkentéssel, amelyet még tavaly végrehajtott az Országgyűlés. Megjegyzem, a 2016 végi megállapodáshoz képest korábban valósult meg ez a 2 százalékpontos csökkentés.

Összességében én azt gondolom, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a gazdaság újraindítását szolgálja, európai mértékben kimagasló az a 12 százalékos GDP-összeg, amit az idei költségvetésben hazai forrásból az európai uniós támogatások felhasználásába, illetőleg adóintézkedésekkel a gazdaság újraindításának szolgálatába kívánunk állítani.

Abban bízom, hogy ha ezt az indítványt az Országgyűlés elfogadja, akkor egyszerre tudunk olyan gazdasági növekedést elérni, amely a mindennapokban a bérek emelkedésében is tetten érhető lesz, és mellette vissza tudunk állni arra az adósságcsökkentési pályára, amely Magyarországot az elmúlt években jellemezte és ami a költségvetéspolitikánk jövőbeni hitelessége szempontjából kulcsfontosságú. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)