Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Ha nagyon rövidek akarnánk lenni, elintézhetnénk annyival ezt a törvényjavaslatot, hogy ha önök kiállnak az egyetemek autonómiája mellett, ahogy ezt sokszor hangoztatják, ha önök hallgatnak és bíznak az egyetemi szenátusokban, ahogy ezt sokszor hangoztatják, akkor önök elfogadják az egyetemek szenátusainak a döntését, megszavazzák a törvényjavaslatot, nincs itt semmiféle látnivaló.

Csak hát, nem ez történik, tisztelt képviselőtársaim, mert önök semmibe veszik és fölül akarják írni az egyetemek szenátusainak a döntését. (Varga Zoltán közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Önök meg akarják támadni az egyetemek szenátusainak a döntését, és önök csorbítani akarják az egyetemek autonómiáját. Nem hagyják nekik, hogy egy választott szenátus eldönthesse, hogy milyen irányba akarja továbbfejleszteni a nemzetközi kapcsolatrendszerét, a szakmai tudásbázisát, a hallgatókkal való viszonyát, és a nemzetközi rangsorokban hogyan szeretne egyre feljebb és feljebb jutni. Önök tehát arcon köpik az egyetemek szenátusait, és az ő döntéseikre azt mondják, hogy ez nem jó döntés.

Önök innen a parlamenti székeikből elmondják az egyetemek szenátusainak, hogy rosszul döntöttek, sok helyen egyhangúan, sok helyen kétharmados és több helyen több mint feles többséggel. Tehát önök ezeknek az embereknek azt üzenik, hogy rosszul döntöttek. Ilyen egyszerű. Ha önöknek fontos lenne az egyetemek autonómiája és fontos lenne az egyetemek szenátusainak a döntése, ahogy ezt az elmúlt két évben egyébként számtalan ehhez hasonló vitán hangoztatták, akkor ez a vita egy nagyon rövid vita lenne, és a pár hét múlva esedékes szavazáson egyhangúlag menne át ez a törvényjavaslat, ha hűek maradnának azokhoz a mondatokhoz, amelyeket itt az elmúlt években hangoztattak.

Az a helyzet, hogy amikor a felsőoktatásról beszélünk, akkor el kell azt mondani és el kell ismerni azt az eredményt, ami az elmúlt években már látszódott. Hiszen a magyar egyetemekről jöttek ki azok a fiatalok, szakemberek, mérnökök, bölcsészek, orvosok és számtalan szakember, aki hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság egy olyan sikerpályára állt 2012 után, ami a 2019-es rekordévet, a koronavírus-járvány előtti rekordévet is jellemezte, ehhez a gazdasági sikerszériához a magyar egyetemekről is kijövő hallgatók járultak hozzá. Szerintem egy óriási siker, ne hallgassuk el azt, hogy ilyen minőségi képzéseink vannak a magyar egyetemeinken, ami ilyen gazdasági teljesítményre képes egyébként az országban, hogy az Európai Unió átlagánál dupla akkora volt a gazdasági növekedés Magyarországon, hogy rekordszinten voltak a beruházások, és így tovább, ezt önök pontosan tudják.

A nemzeti kereszténydemokrata kormány célja 2010 óta a hatékony, versenyképes nemzeti felsőoktatási rendszer kiépítése, ami piacképes, korszerű, XXI. századi, használható és valódi tudást ad és gyakorlatot is ad a diploma mellé. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően több forrás és több figyelem irányult a magyar felsőoktatási rendszerre is. Az elmúlt tíz évben számos új egyetemi campus, kollégium épült vagy újul meg most, a magyar egyetemeken végzett hallgatókért pedig sorban állnak a munkáltatók.

Az elmúlt évek gyors világgazdasági dimenzióváltása, az előttünk zajló új digitális ipari forradalom bebizonyította, hogy a felsőoktatás jövőbeli versenyképessége érdekében szükség van a modellváltásra. A kormány 2016-ban megalkotott felsőoktatási stratégiájának eredményeképpen az elmúlt években kiemelten sok fejlesztés és kormányzati támogatás jutott a magyar felsőoktatás korszerűsítésére. Az elmúlt években megvalósult az egyetemekhez kapcsolódó kutatásfinanszírozási rendszer kiépítése, megerősítésre került a felsőfokú duális képzés, illetve kialakításra került a hazai egyetemek Kárpát-medencei oktatási struktúrája. Teljesen megújult a doktori képzés rendszere, melynek során négyéves képzésben növekvő ösztöndíjak és hallgatói létszám biztosított, továbbá elindult a kooperatív PhD-képzés is.

Nagymértékben sikerült növelni a külföldi hallgatók létszámát is a hazai felsőoktatásban, 2013-hoz képest 65 százalékkal nőtt a Magyarországon felsőoktatási képzést folytató külföldi hallgatók száma. Ezzel párhuzamosan a hazai egyetemek nemzetközi együttműködései is jelentősen bővültek és javultak. Jelentős volt a felsőoktatási fejlesztéspolitika koncentrációja, melynek keretében megvalósult a felsőfokú végzettséget szerzők arányának növelése a felsőoktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javításával, a képzések munkaerőpiaci relevanciájának az erősítése, valamint a kutatói utánpótlás biztosítása.

Az elmúlt években az a folyamat egyre inkább beérni látszódott, miszerint nem kizárólag minél több egyetemistára van szükség, hanem minél több értékes, használható diplomát szerzett fiatalra. Ez a célkitűzésünk továbbra is változatlan, nem önmagában az a legfőbb érték, hogy minél több egyetemistánk legyen, hanem az a nemzeti érdek, hogy a magyar egyetemekről kikerült fiatalok értékes és versenyképes diplomát vehessenek a kezükbe. Az elmúlt években, az elmúlt időszakban a magyar felsőoktatás számos, nemzetközi viszonylatban is értékelhető eredményt ért el, azonban a célunk nem kevesebb, mint hogy a magyar felsőoktatás és a benne részt vevő fiatalok a jövő nyertesei legyenek. A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében eddig tíz felsőoktatási intézmény fenntartói jogai kerülnek vagyonkezelő alapítványokhoz, ahol az állami gondoskodás biztonságos, de szűkös keretei helyett a piaci alapú, teljesítményelvű szemlélet került előtérbe.

Itt most már, bár rövid ideig, de tapasztalatról is beszélhetünk. Szilágyi György azt mondta, hogy csúfos kudarc az eddigi modellváltás az egyetemeken. Sajnos a számok és a valóság megint nem Szilágyi Györgyöt igazolják, hiszen ha megnézzük a Corvinus Egyetemet, például a legrégebben a modellváltással élő egyetemet, akkor az elmúlt öt év átlagához képest 26 százalékkal több magyar fiatal írta be az első helyre a Corvinus Egyetemet az idei felsőoktatási rangsorba és az idei felvételi jelentkezésekbe. 26 százalékkal több fiatal mondta azt, hogy igen, ez neki tetszik, és ezt a tudást itt szeretné, a modellváltáson átesett Corvinus Egyetemen megszerezni, 26 százalékkal több magyar fiatal mondta azt, hogy első helyen a Corvinus Egyetemet választotta. Ez már tapasztalat, a modellváltás első bimbózó sikerei.

Önök itt nem alternatívát kínálnak, hanem önök ellene mennek egy rendszernek, úgy támadnak egy olyan rendszert, amit még önök szerint is csak éppen rövid ideig próbáltunk ki. Ha önök öt, tíz, tizenöt év múlva ideállnak és azt mondják ‑ akkor is, remélem, ellenzékben, mert azt jól csinálják, az ellenkezést, tehát maradjon meg önöknek ez a szerep ‑, akkor azt mondom, hogy jogos az a kritika, hogy öt, tíz, tizenöt év után, amikor önök azt mondják, hogy ha nem lesznek eredmények, ha nem lesznek sikerek, ha nem lesznek bővülő nemzetközi együttműködések, akkor önök kritizálják ezt a rendszert, hogy hiba volt a modellváltás.

Most egy olyan rendszert kritizálnak, ami eddig a rövid idejű életében sikereket, apró, kecsegtető, kezdő sikereket hozott, kudarcokat egyelőre nem, reméljük, ez így is marad, tehát önök alap nélkül kritizálnak egy olyan rendszert, ami most épül ki, és most látszanak az előnyei.

Magyarországon még viszonylag új, de Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Délkelet-Ázsiában már régóta sikeresen működő modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, és az intézményeknek nagyobb lehetőségük nyílik kiaknázni a kínálkozó piaci lehetőségeket és a nemzetközi együttműködéseket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatok további 11 egyetem esetében tesznek eleget az egyetemek szenátusai által kezdeményezett modellváltásnak. A felsőoktatási intézményeket fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2020. év végén felkérte az egyetemeket arra, hogy intézményfejlesztési terveiket újítsák meg, melyben számos egyetem jelezte, hogy a versenyképesebb működés miatt a modellváltás lehetőségét vizsgálja. A modellváltásról az egyetemek szenátusai 2021. január, február, március hónapok alatt döntöttek. A szóban forgó egyetemek szenátusai tehát nagy többséggel támogatták a modellváltást, melyek a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Testnevelési Egyetem, valamint az egri Eszterházy Károly Egyetem, mely utóbbi egyébként támogatta továbbá a Sárospataki Comenius Campus kiválását, melyből létrejön a Tokaj-Hegyalja Egyetem. A most tárgyalt több egyetemi szenátus elsöprő többséggel támogatott modellváltásához a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem is hozzátartozik.

A magyar felsőoktatási rendszer mostani és az elmúlt időszakban bekövetkezett módosításai egyértelműen a hallgatók érdekeit szolgálják. A cél nem kevesebb, ahogy már mondtam, mint hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő magyar fiatalok a jövő nyertesei lehessenek.

(10.40)

A felsőoktatási átalakítások célja továbbá, hogy a magyar egyetemek központi szerepet töltsenek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban, valamint Magyarország regionális tudásközponttá is válhasson. Azt gondolom, hogy azok az ellenzéki támadások, amiket az elmúlt időszakban is, akár a mai napon, akár a korábbi viták keretében megkaptunk, az egyrészt egy hangulatkeltés, az egyetemi polgárság egymásnak ugrasztására irányulnak. Amikor azt támadják, hogy vagyont kapnak az egyetemek, tehát lesz forrásuk arra, hogy fejlesszenek, lesz forrásuk arra, hogy nagyobb mozgásteret építsenek ki maguknak, lesz mozgásterük arra, hogy külföldi, nagy hírű vendégoktatókat hívhassanak, hogy hazai innovációkat emeljenek be a gyakorlati képzéseikbe, amikor erre forrást rendelünk a vagyonátadással, akkor ezt önök támadják. Azt is támadják, hogy az elkövetkező időszakban soha nem látott felsőoktatási fejlesztés valósulhat meg mintegy 1500 milliárd forint értékben. Óriási, felfoghatatlan nagyságrendű pénzről beszélünk, amelynek a nyertese a felsőoktatásban oktató, a felsőoktatásban tanuló és a jövő generációja lesz.

Számos nemzetközi példát ide lehetne sorolni, a Yale Egyetem történetét néztem meg alaposabban, azért is, mert az egy egyházi alapítású egyetem egyébként, mint magánegyetem, senki nem mondhatja, hogy egy rossz hírű egyetemről vagy ne világhírű kutatókkal és oktatókkal rendelkező egyetemről lenne szó, számos amerikai elnök, miniszter végzett ott; egyébként az ELTE is egyházi alapítású egyetem, csak innen a párhuzam. Azt gondolom, hogy olyan példákat lehetne Észak-Amerikából, Nyugat-Európából, Délkelet-Ázsiából hozni, amik a világ száz legjobb egyetemei közé tartoznak. Miért akarják önök megtagadni a magyar egyetemektől azt a lehetőséget, hogy fel tudjanak zárkózni a világ élvonalához, hogy megkapják azt a tőkét, megkapják azt a mozgásteret, megkapják azt a lehetőséget, hogy felzárkózzanak a világ legjobb egyetemei közé, hogy a magyar fiatalok a világ legjobb egyetemei közül Magyarországról jöjjenek ki, a zsebükben egy versenyképes, sokat érő diplomával?

Jobbikos képviselőtársaim támadták a felsőoktatásba irányuló új forrásokat. Szilágyi György képviselő úr le is nézte a vidéki egyetemeket, mert azt mondta, hogy a nagy hírű budapestiek és mellette az Orbán Viktor által támogatott vidéki egyetemek. Ezt a vidéki egyetemek oktatói karának és egyetemi polgárságának a nevében is kikérem, hogy ilyen hangon beszéljen a vidéki egyetemekről. Ön azt mondja, hogy arra való a mostani modellváltás, hogy a kormánykritikus véleményeket elhallgattassuk, valami ilyesmit mondott, miközben tegnap nem állt ki egy, Németországban egzisztenciáját vesztett, a véleményét felvállaló magyar kapusedzőért.

Tudja, képviselő úr, milyen iszonyatos adósságokkal rendelkeztek az egyetemek? Erről sokszor nem beszélünk, hogy milyen elképesztő adósságokat halmoztak fel az egyetemek a 2010 előtti kormányok regnálásának köszönhetően, fojtogató adósságok, hogy azzal töltötte el az egyetem gazdasági vezetése az idejének nagy részét, hogy megpróbálja azt kigazdálkodni, hogy hogyan tudják eltolni a fizetési határidőket és hogyan tudják eltolni a törlesztéseket, mert olyan fojtogató méretű és óriási adósság nyomta az egyetemek vállát, hogy sokszor már akár a munka, a magas szakmai minőségi munka rovására mehetett az, hogy kizárólag a pénzügyi túléléssel kellett foglalkozni, olyan adósságok voltak. Mellár képviselő úrnak, ha komolyan gondolja azt, amiket itt el szokott mondani, akkor meg kell erősítenie azt, hogy milyen óriási adósságok voltak az egyetemeken abban az időszakban.

A Jobbik a 2010-es programjában még egészen mást gondolt a felsőoktatásról, mint amit meghallgathattunk Brenner Koloman és Szilágyi György képviselőktől, akkor csak színvonaltalan tömegképzés melegágyává változtak az egyetemek, ez volt a programjuk lényege, akkor ezt gondolták még az egyetemekről ‑ a bolognai rendszert is megszüntették volna ‑, de színvonaltalan tömegképzés melegágya, így beszéltek akkoriban az egyetemekről. Szerintem nem helyes így beszélni a magyar egyetemekről és a magyar oktatókról.

Az, hogy Brenner Koloman képviselő úr a béremelést támadja, s azt mondja, hogy az milyen arcátlan dolog, hogy béremelést szeretnénk az oktatóknak, szerintem nagyon helyes, megérdemlik a béremelést az egyetemi oktatók (Szilágyi György közbeszól.), de akkor mondja a kollégái szemébe, tisztelt alelnök úr, az egyetemi kollégái szemébe, hogy ön támadja azt, hogy ők 15, aztán még 15 százalékos béremelésben részesüljenek. Egyébként az elmúlt években is folyamatos volt az egyetemeken a bérfejlesztés.

És meg is válaszolta azt a kérdést, mert elmondta, hogy szerinte nem lehet mérni a teljesítményt, csak a mérnöki, gazdasági szakokon, és a különböző böl-csész szakokon nem lehet mérni a teljesítményt, a klasszika-filológiát hozta itt példának, majd utána saját maga meg is válaszolta a kérdést, mert elmondta, hogy természetesen a minőségbiztosítási pontok, a nemzetközi eredmények, a publikációk abszolút mérhető eredmények, és rendelkezésre is állnak. De természetesen pontosan tudják ezt az egyetemek vezetései, hogy hogyan kell, melyik szakmában, melyik szakon hogyan kell mérni azt az eredményt, azt a teljesítményelvű, de alapvetően a magas minőségre szorítkozó és a magas minőséget célzó képzésben hogyan lehet mérni az előrejutást és az eredményeket.

Én összességében azt szeretném elmondani, hogy az önök támadásai természetesen, mint ahogy azt megszokhattuk, politikai jellegűek, sem alternatívát nem tudtak a felszólalásaikban felmutatni, és ha a személyes sértettséget például Brenner Koloman esetében lehámozzuk, akkor elhangzottak olyan mondatok is, hogy egyébként neki nincsen baja az alapítványi formával, elhangzottak olyan mondatok is, hogy természetesen az egyetemi autonómia növelése jó dolog, és amikor azt mondja, hogy az egyetemek autonómiája csökken, de az egyetemet fenntartó kuratóriumé nő, akkor én ezt nem tudom értelmezni. Az egyetemeket fenntartó kuratóriumok autonómiájának növelés egyenes arányos az egyetemek autonómiájának a növelésével, ilyen egyszerű, mert a vezetés mozgástere nő, és egyébként alkalma lesz nemzetközi mozgásteret bővíteni, alkalma lesz szakmai díjakat elnyerni, alkalma lesz olyan magas hozzáadott értékű diplomákat kibocsátani a modellváltás és a mozgástérbővülés eredményeképpen, akkor igenis az a kuratórium és Magyarországon mindenkinek a közös sikere.

Nemcsak a kuratóriumé, nemcsak az egyetemi polgárságé, hanem egész Magyarország sikere az, ha a következő években a modellváltások eredményeképpen ezek az egyetemek egyre feljebb és feljebb tudnak jutni rangsorokon, egyre magasabb minőségű diplomákat tudnak kibocsátani, és egyre több magyar fiatal utána itthon megtalálja ennek a diplomának a birtokában a számításait, és egyről kettőre, majd háromra, majd négyre, majd ötre tud jutni, és közösen hozzá tudunk majd járulni a következő évtizedek óriási országépítéséhez.

Ehhez szükség van a modellváltásra, szükség van a XXI. századhoz való alkalmazkodásra, éppen ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)