Dunai Mónika (Fidesz)

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A köznevelési törvény és a kapcsolódó egyéb törvények jelen módosítása az Alkotmánybíróság tankötelezettség megkezdésével kapcsolatos döntésére reflektálva született, mint ahogy azt államtitkár úr is elmondta, ugyanakkor több, a köznevelés rendszerének hatékonyabb működését biztosító szabályozási elemet is tartalmaz. Fontosnak tartjuk, hogy a törvények, így a köznevelésről szóló törvény is, időről időre pontosításon menjen keresztül, kiegészítsük azokat a jelenkor követelményei és a gyakorlati tapasztalatok alapján. Most is ez történik.

A törvénymódosító csomag több törvényt is érint: a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, az egységes elektronikus kártyakibocsátási keretrendszerről szóló törvényt, az oktatási nyilvántartásról szóló törvényt. Tisztelt képviselőtársaim, nézzük ezeket most sorban!

Az alapvető jogok biztosa által megfogalmazott ajánlások, valamint az Alkotmánybíróságnak a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyes rendelkezéseire vonatkozó döntése alapján a tárca a tankötelezettség megkezdésével, illetve az óvodakötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárási szabályok felülvizsgálatát elvégezte. Ennek alapján az eljárás egyes részeinek módosítására is javaslatot tett a tárca, ezt tartalmazza a jelen törvénymódosító csomagnak egyik gerince.

A javaslat biztosítja az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárások pontosítását, lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt lenne, és a szülő nem járt volna el az ügyben. Ez egy biztosíték a gyermekek védelmében. Az eljárási határidők lerövidülnek a törvényjavaslat elfogadásával, ezáltal még hamarabb megszülethet az Oktatási Hivatal döntése, és az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás is gyorsabban lezárulhat. Ezek is a gyermekek érdekét szolgálják. Kivételesen indokolt esetben, újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás fontos eleme az is, hogy a szakiskolai tanulók esetében is lehetővé válik a szakmai oktatásban vagy képzésben való részvétel szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyen. Ez egy nagyon fontos előrelépés, hiszen a duális képzés az elmúlt években beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és érdemes kiterjeszteni azt a szakképzés minden területére nemcsak a felsőoktatásban, hanem a szakképzési helyeken is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatott tárcaközi egyeztetések során megállapodás született a duális képzés szakiskolákra történő kiterjesztéséről, továbbá arról, hogy a duális képzésben részt vevő külső munkahelyeken a munkáltatókat megillető kedvezmények a technikumi és szakképzőiskolai tanulók után járó kedvezményekkel azonosan megilletik az érintetteket. Az ennek megfelelő szabályozás egyes elemei a szakképzésről szóló törvény párhuzamos módosításával fog majd érvényesülni a törvény elfogadása esetén.

(13.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvénymódosítás újrarendezi az önálló köznevelési honvédkollégiumok létesítésére vonatkozó joganyagot is. Ezeket a szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény korábban is tartalmazta, de a köznevelési és szakképzési ágazat 2020. január 1-jével történt szétválásával deregulálásra kerültek, tekintettel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium jellemzően szakképző intézményeket tart fenn. A szóban forgó szabályok, amelyeket elfogadás esetén most módosítani fogunk, lehetővé teszik többek között, hogy a tanulók számára sajátos honvédelmi nevelési szempontokat, szabályokat és kötelezettségeket írjanak elő, vagy például azt, hogy a nevelő-oktató munka pedagógus-munkakörben szolgálati viszonyban is ellátható legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvénymódosítás lényeges, és mondhatom azt, hogy rég várt eleme a családok számára az, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén tovább tudjuk segíteni azokat a családokat, amelyek cukorbeteg gyermeket nevelnek. Annak érdekében, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelő családok terheit tovább tudjuk csökkenteni, amennyiben elfogadja a tisztelt Ház ezt a törvénymódosítást, az ilyen típusú betegséggel küzdő óvodás- vagy általánosiskolás-korú gyermekek napközbeni ellátásában, például a vércukorszintmérésben, az óvoda vagy az iskola is részt fog vállalni. Természetesen meg kell jegyezni azt, hogy pedagógusaink, intézményeink, óvodáink, iskoláink többségükben eddig is becsületesen kivették a részüket ebből a munkából, de fontosnak tartjuk törvényileg garantálni, hogy ez már ne csak egy önként vállalt feladat legyen az iskolák és az óvodák részéről, hanem egy jogilag garantált, bevezetett szabály, ezért a javaslatban az szerepel, hogy az óvodák és az iskolák ezentúl kötelesek ellátni ezeknek a gyermekeknek a napközbeni ellátásával kapcsolatos teendőket a tanuló 14 éves koráig. Természetesen a feladatellátásba bekapcsolódó dolgozók bevonása az óvodákban és az iskolákban önkéntes alapon fog történni egy előzetes felkészítést, szakmai továbbképzést követően, és az is természetes, illetve a javaslat azt fogalmazza meg és azt tartalmazza, hogy akik ezt a feladatot végzik, többletjuttatásban is fognak részesülni.

A törvényjavaslat ezeken túlmenően pontot tesz egy korábbi jogértelmezési kérdésre is. Az óvodai jogviszony kezdete korábban nem volt jogszabályban rögzítve, és ez értelmezési nehézséget okozott egyes esetekben. Emiatt, érzékelve a joghézagot, az iskolai jogviszony létrejöttével analóg szabályokat vezetünk be, tekintettel arra is, hogy az óvodai nevelésben való részvétel, hasonlóan a tankötelezettséghez, immáron minden hároméves gyermek számára törvényileg kötelező.

Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok alapján kezdeményezzük az óvodai jogviszony szünetelése jogintézményének megteremtését. A tanulói jogviszony szünetelését a vonatkozó jogszabályok ismerik, de szükségessé vált ‑ szintén a hároméves kortól kötelező óvodába járás és a külföldre távozó gyermekek miatt ‑ az óvodai jogviszony szüneteltetésére lehetőséget adó szabályok beiktatása. Ez alapján a jövőben biztosítottá válik a korábban külföldre távozott és az óvodakötelezettségük alatt esetlegesen visszatérő gyermekek számára, hogy a már élő OM-azonosítójukkal folytathatják a hazai óvodai nevelést. Ennek a módosításnak az a célja, hogy a köznevelési intézményi rendszerben biztosított legyen a jogviszony-folytonosság és a jogviszonyra kötelezettség nyomon követése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A köznevelés legritkábban fókuszba kerülő szegmense a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátása, annak ellenére, hogy több mint ötszáz köznevelési intézmény végez ilyen tevékenységet. Nagyon fontos feladat az, amelyet ellátnak, most, a pandémia idején pedig különösen, de az azelőtti időszakban és a jövőben is nagyon fontos, hogy azok a gyermekek is megkapják a nevelés és a gyógykezelés mellett azt a tudást, amelyet az általános iskolában is megkapnának, ezért úgy gondoltuk, hogy muszáj, feltétlenül szükséges ennek a területnek az erősítése. A hétköznapi nyelvben „kórház-pedagógiai” névvel illetett tevékenység jogi státusza harmonizációt, a tevékenység szakmai megsegítését igényli, a jelen törvénymódosításban erre is javaslatot tesz a tárca, ezt a Fidesz képviselőcsoportja messzemenőkig támogatja. A jelen törvényjavaslat részeként szabályozzuk a tevékenység fogalmát és működését, tehát ami a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátását még hatékonyabbá teszi, ezzel is támogatva az érintett tanulókat nemcsak a gyógyulásukban, hanem a tanulmányaik folytatásában is.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása a tanárképzés megerősítését és a továbbképzések szakmai megerősítését célozza. A köznevelési és a felsőoktatási szakterület szorosabb együttműködését szolgálja azon törvényjavaslatrész, amely ezt a módosítást tartalmazza, vagyis hogy a jövőben a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a továbbképzéseket. Ez a szakma részéről is egy régen várt módosítás, hiszen minden pedagógus és minden iskola biztosítékot akar arra, hogy az általa vállalt továbbképzés minőségileg az eddigi szakképzésre és az eddigi főképzésre épülő‑e, és ott azt a fajta továbbképzést és azt a fajta plusztudást tudja megszerezni, amelyre a gyakorlati tapasztalatban a pedagógusoknak szüksége van.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)

A törvényjavaslat ezenfelül a pedagógusigazolványra vonatkozó szabályokat is módosítja, ezek egyszerűsítése fog megtörténni a törvény elfogadása esetén. A pedagógusigazolvány rendszerének megújítására vonatkozó elképzelések első lépéseként indokolt az igazolvány kivétele a nemzeti egységes kártyarendszer hatálya alól, mivel a tervezett korszerű technológiai megoldás és a kedvezmények, a pedagógusoknak járó kedvezmények igénybevételének biztosítása enélkül is megvalósítható.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja a benyújtott törvénymódosítási csomagot támogatja, és azt kérem a többi képviselőtársamtól és frakciótól is, hogy mérlegelje az abban foglalt könnyítéseket, pontosításokat és új kedvezmények bevezetését. Azt gondolom, hogy ezzel tudjuk szolgálni a magyar pedagógiát, a magyar oktatásügyet, a köznevelést, ezzel tudjuk segíteni azokat a családokat is, amelyeknek például tartósan beteg gyermeke, illetve diabétesszel küzdő gyermeke van. Köszönöm szépen a figyelmet. További jó vitát kívánok! (Taps a kormánypártok soraiban.)