Balczó Zoltán (Jobbik)

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió már jó ideje foglalkozik a saját források reformjával, ennek néhány elemére szeretnék kitérni. A Számvevőszék, az Európai Parlament és a tagállamok is többször bírálták az áfaalapú vagy uniós terminológiával hozzáadottérték-alapú saját forrás jelenlegi rendszerét a túlzott bonyolultsága miatt. Első lépésként be kívánjuk vezetni a saját forrásoknak azt a kategóriáját, amelyre államtitkár úr is itt kitért, a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján lenne egy nemzeti hozzájárulás. Ez egyébként ösztönzi az egyszer használatos műanyag termékek fogyasztásának csökkentését, újrafeldolgozását és a körforgásos gazdaság térnyerését. Tehát ennek van egy pozitív következménye.

Az Európai Tanács arra is felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy módosítási javaslatot az uniós kibocsátás kereskedelmi rendszerére vonatkozóan, esetleg kiterjesztve azt a légi és tengeri ágazatra.

Ami még fölmerült, a 2021-27-es időszakra a többéves pénzügyi keret ezen ideje alatt a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése is. Most ezt mérlegelni kell, hogy ennek az európai szintje hogyan befolyásolja Magyarország lehetőségeit.

(20.50)

A saját források felső határai alatt elegendő mozgásteret kell az Unió számára biztosítani ahhoz, hogy fedezni tudja az adott évben esedékes valamennyi pénzügyi kötelezettséget. Ezek a kötelezettségek nyilván lényegesen megváltoztak az Európai Tanács 2020. július 17-21-ei ülésének döntései következtében. Az állam- és kormányfők elfogadták azt az igen széles körű csomagot, amely összekapcsolja a többéves pénzügyi keretet a Next Generation EU, tehát a „Jövő generáció ‑ Európai Unió” nevű helyreállítási csomaggal. Annak érdekében, hogy az Unió rendelkezésére álljanak a Covid-19-világjárvány jelentette kihívások kezeléséhez szükséges eszközök, a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon 750 milliárd euró összeg erejéig hitelt vegyen fel a tőkepiacon. A felvett hitel, mint tudjuk, 360 milliárd euró összegű kölcsönre és 390 milliárd euró összegű kiadásokra használható fel.

Tehát itt van egy különbség, hiszen a kiadásokért, a támogatásért közösen kell helytállni, Magyarországnak ez kötelezettsége, a 360 milliárd függ az adott ország igényétől, hogy felveszi vagy nem. Úgy gondolom, hogy az elhozott 50 milliárd teljes összegben ez a teljes lehetőség szerepel, amit persze a kormány mérlegelhet, hogy teljes egészében igénybe veszi vagy nem. A Jobbik azt mondja, hogy ha a gazdaságpolitikáját olyan módon tudja módosítani, hogy ez egyértelműen úgy fog megtérülni a gazdaságban, a munkaerőpiacon, hogy az pozitív lesz, akkor van értelme felvenni.

A saját források felső összeghatárát 0,6 százalékponttal növelni kellett kizárólag abból a célból, hogy fedezni lehessen ezt a hitelt és ennek a tartozását, amelynek a legvégső dátuma tehát akár még 2058. december 31-éig is kiterjedhet. Ez a hitelfelvétel, és ez nagyon fontos, a dokumentumban szerepel, a rendkívüli körülményekre adott kivételes válasz. A Bizottságra ruházott hitelfelvételi hatáskör korlátozott a mérték, az időtartam és a hatály tekintetében. Ez valóban azért lényeges, mert ha elfogadottá és rendszeressé válik az Európai Unió közös egységes hitelfelvétele a tőkepiacon, ez egy nagyon jelentős gyakorlati lépés lenne egy olyan szoros együttműködés irányába, amely valóban egy föderatív állam, ha tetszik, az európai egyesült államok koncepciójának gyakorlati megvalósítása, ha ez tartós lenne. Ezt a Jobbik nem támogatná, a Jobbik a konföderatív együttműködés és Európai Unió híve. Ezért tartjuk fontosnak, ezt adott esetben Orbán Viktor miniszterelnök is világossá tette, hogy ebben úgy állapodtak meg, hogy ez egyszeri ilyen közös hitelfelvétel.

A kormány által most a magyar Országgyűlés elé terjesztett dokumentum bevezető része számomra érthetetlen vagy bizonyos szempontból persze tudom a szándékot, hiszen az lett volna logikus, ha van egy utalás arra, hogy a 750 milliárd eurós hitelfelvételhez a saját forrása megváltoztatására van szükség, és akkor ezt terjeszti be most ratifikálásra a kormányzat. Ehelyett egy hosszas bevezető rész van, amiről államtitkár úr nem beszélt, ő a szakmai részről beszélt, de a Fidesz vezérszónoka nagyon erőteljesen ezzel a kérdéssel kezdett, és a bevezető szövegből is gyakorlatilag az olvasható ki, hogy a magyar kormány a jogállami mechanizmus jogosságát gyakorlatilag megkérdőjelezi. Ezért érdemesnek tartom felidézni ennek a történetét.

Az Európai Bizottság 2018-ban terjesztette be először a hétéves új koncepciót, és ebben jelent meg az úgynevezett jogállami klauzula, amely a következőre szorítkozott, idézem: Akkor kerül sor egy tagállam esetében a neki járó támogatások részbeni megvonására, ha egyértelművé válik, hogy rosszul működteti a pályáztatással foglalkozó hivatalait, ügyészei és nyomozói nem járnak el alaposan az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások ügyében, nem garantálja a bíróságok függetlenségét, nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az EU-s pénzek gyanús elköltésénél, vagy nem működik együtt az OLAF-fal és az EU-s ügyészséggel. Ehhez képest, ezt követően elsősorban az Európai Parlamentben, annak liberális frakciói részéről nem döntésszinten, de ha tetszik, igény szintjén felmerült, hogy ezt a jogállami klauzulát egy egész széles körben alkalmazzák bizonyos ideológiai kérdéseknek az elérésére is.

Akkor térjünk a 2020. júliusi tanácsi következtetésekre e tekintetben. A 24. pont azt mondja: Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel és értékekkel összhangban kell védeni. Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát, az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Tehát ebben általános értelemben ez a bizonyos jogállami klauzula megjelent, de a német elnökség feladatává lett, hogy találjon egy olyan kompromisszumot, amivel ez elfogadható lesz. A német elnökség a maga pragmatikus voltával azt érte el ‑ megint idézem, hogy mire vonatkozik ez a jogállami klauzula ‑, hogy segítségével lehetővé válik az uniós költségvetés védelme, amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlen módon érinti vagy súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetéssel való hatékony, eredményes pénzgazdálkodást. Tehát csak akkor, ha az kellően közvetlen módon érinti vagy súlyosan veszélyezteti.

Nagyon sokan, akik ezt a jogállami feltételrendszert ideológiai feltételek érvényesítésére akarták használni, csalódottak voltak, tiltakoztak és azt mondták, hogy ők nem ezt értették az alatt, ahogyan a költségvetéssel a jogállamiságot az ő fogalmaik szerint ki lehet kényszeríteni. Sajnos Orbán Viktor és szócsöve, Varga Judit ennek ellenére a következőket állította a magyar közvélemény számára: Az uniós költségvetés és válságkezelő csomag elutasítására kényszerítik a magyar kormányt, mivel politikai és ideológiai feltételekhez kötik az uniós források kifizetését. Brüsszel Soros megrendelését teljesíti azon országokkal szemben, amelyek nem akarják betelepíteni a migránsokat. A kormánypártok és a nemzeti kormány elutasítja, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon.

Mindezt annak összefüggésében, hogy állítsuk szerint ez a bizonyos rendelet, amit végig lehet olvasni bárkinek, amit végül elfogadott az Európai Unió… ‑ sőt a decemberi csúcson az egyhangúságával együtt, mert úgy lehet csak következtetést elfogadni, Orbán Viktor is gyakorlatilag elfogadta. Ehhez képest most a Fidesz állandóan azt állítja, hogy változatlanul ideológiai boszorkányüldözésről van szó. Ez nem érinti a migránspolitikát vagy az alkotmányba foglalt családjogi kérdéseket. Egyetlen célja az uniós források elköltésének hatékony védelme.

Tegyük már fel a kérdést, hogy miért fogadta el ezt minden további nélkül minden uniós ország, Magyarországot és Lengyelországot kivéve! Horvátország miért fogadta el, miért nem látja veszélyeztetve a maga családjogi törvényeit? Horvátországban ugyanaz van, mint Magyarországon, az egynemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát biztosítják, házasságot nem, gyermek örökbe fogadását nem. Mi állandóan azt halljuk, hogy ezzel a jogállami költségvetési klauzulával ezt akarnák kikényszeríteni. Nem, természetesen nem. És ezért fogadja el minden további nélkül Horvátország is. Ráadásul, tegyük hozzá, hogy ő csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Tehát ebből a tágabb régióból minden ország, amely aktív haszonélvezője az uniós forrásoknak, mondjuk akár úgy, hogy a volt szovjet befolyású övezet minden országa csatlakozott az Európai Ügyészséghez, csak Magyarország és Lengyelország nem.

(21.00)

Ezért nem volt valójában Orbán Viktornak elfogadható indoka a költségvetés vétójára, mert teljesen elvált a magyarországi propaganda attól, ami annak a rendeletnek a valóságos tartalma, amelyiket elfogadtak. Nem lehet más a valódi ok, hogy az uniós források szigorú ellenőrzését nem akarják elfogadni, mert az uniós források büntetlen elcsalása a hűbéri piramis pénzügyi táplálását jelenti.

Idézzünk abból, hogy a Tanács ‑ nem a Bizottság, aki Soros kezében van ‑, a miniszterek tanácsa a magyar konvergenciaprogramhoz mit fűzött. „A közbeszerzés terén a verseny hiánya továbbra is fontos probléma. Az egyajánlatos eljárások nagy száma aláássa a közbeszerzési rendszer hatékonyságát. A közbeszerzések elmúlt években végzett bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel. A vizsgálati és ügyészségi tevékenység kevésbé tűnik hatékonynak Magyarországon, mint a többi tagállamban. Nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére.” Hát, ez az alapkérdés, és ez az, amit nem akar a kormány, hogy világosan, egyértelműen, szankciókkal sújtva is elérhető legyen, hogy ez megszűnjön.

Egyébként 2015-2019 között Magyarországon történt a legtöbb pénzügyi visszaélés, strukturálisalap- és agrárpénzekben 3,93 százalék volt problémás. És önök hozzáteszik ‑ igazuk van ‑, hogy ennek jelentős része az előző kormányzat 4-es metrója, hiszen akkor sem voltunk korrupciómentesek. És elmondták, hogy ennek az összegnek a 75 százaléka ezt teszi ki. Azaz, ami marad, ami az önök projektjeire vonatkozik, az 0,98 százalék, míg az EU-s átlag 0,3 százalék. Tehát elfogadom, 3,3-szerese az uniós átlagnak ez.

Zárszóként annyit hadd mondjak, a Jobbik támogatja az uniós határozat kihirdetéséről szóló törvényt, bízik abban, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan és jól fogja használni bármelyik kormányzat, amely a következő tágabb időszakban lesz, és egyben szeretnénk világossá tenni azt, hogy a költségvetés jogállami feltételeit meghatározó rendelet azáltal, hogy nem tartalmaz ideológiai feltételeket, hanem közvetlenül a költségvetés védelmét szolgálja, ezért Magyarország, a magyar lakosság érdekeit szolgálja. Ha a kormány ezt elutasítja, azt jelenti, hogy sajátos érdekét az ország érdeke elé helyezi. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)