Korózs Lajos (MSZP)

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Kezdhetném azzal, hogy talán még megtisztelő is, hogy ennyit foglalkoznak az én személyemmel. Nézzék, egy mondattal le tudom én ezt rendezni: nincs ember Magyarországon, de a földön sem, akinek az lenne az életcélja, hogy egyszer rokkantnyugdíjas legyen, vagy megváltozott munkaképességű ember legyen, és ő mint megváltozott munkaképességű ember dolgozzon.

(16.40)

De azért azt hozzáteszem, önök pontosan tudják, hogy a rendszerváltás után a munkaerőpiacon Magyarországon milyen helyzet alakult ki, és bizony, akár az Antall-kormányt is mondhatom, nem volt igazából más lehetőségük, akiknek tényleg megromlott az egészségi állapota vagy éppen a mentális állapota, akkor a lehető legegyszerűbb módját választották annak, hogy életben maradjanak ezek az emberek. De önök 2012-ben nem ezt csinálták. Önök nem ezt csinálták!

Az Alkotmánybíróság világosan rámutatott, hogy mi is itt a probléma. Vegyük sorba akkor! Én úgy látom, hogy öt olyan dolgot rögzítenünk kell rögtön az elején, ami ténykérdés. Az egyik, hogy azért került ide ez a törvény most az Országgyűlés elé, mert bizony az intézkedések egy jelentős részénél az Alkotmánybíróság megállapította, hogy helytelenül járt el az Országgyűlés, illetve megalkotnia neki olyan jogszabályokat, amelyekkel ezt az anomáliát, amit előállítottak 2012-ben, egyszer s mindenkorra kezelni lehessen. Ez volt az az ominózus határidő: öt hónapot adott az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság 2018 novemberében, hogy alkossa meg ezeket a törvényeket. Minden negyedévben valamelyik parlamenti ellenzéki frakció benyújtott egy indítványt, szinte negyedévente tárgyaltunk ehhez kapcsolódóan valamilyen ilyen indítványt, országgyűlési határozati javaslatot, de még törvényjavaslatot is, számtalan interpelláció, napirend előtti felszólalás hangzott el ebben a kérdésben, és önök halogatták ezt a dátumot, ezt azért rögzítsük.

A másik, hogy 2012 előtt rokkantsági nyugdíjban részesülteknek most adnának 500 ezer forintot. Ez egy egyszeri juttatás. Erről nekem megvan a külön bejáratú véleményem, de rögzítsük ezt a tényt is.

Továbbá rögzítsük azt a tényt, hogy aki nem fogadja el ezt a kompenzációt – ugye, ezt 2022. június 30-áig kérelemre kell elindítani ‑, itt a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot fog lefolytatni, úgy néz ki. Kérem szépen, ha az előterjesztésből idézni lehet, akkor a következőt mondja az előterjesztő: aki nem fogadja el a kompenzációt, az 2022. június 30-áig benyújthatja kérelmét, hogy a rehabilitációs hatóság elvégezze az állapotvizsgálatot. „Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett‑e be.” Tehát az állapotvizsgálatot legkésőbb ’23. június 30-áig el kell végezni.

A fentiekről a 2021. év végéig fognak kapni értesítést az érintettek. Viszont az előterjesztésben a következő van: ha az állapotvizsgálat alapján az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be, vagy a fizikaiállapot-javulás ténye nem bizonyítható, akkor a rokkantsági ellátásban részesülőnek a rokkantsági ellátás összegét, ha az az ellátott számára kedvezőbb, újra megállapítják, ami nem lehet kevesebb a 2011. december hónapjában járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Továbbá bármely érintett, tehát az is, aki valamiért már nem kap rokkantsági ellátást, megkapja a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege és a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás összegének különbözetét. Ez legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőlegesen jár, és ezt egy összegben fogják megkapni.

Továbbá rögzítenünk kell azt, hogy az alkotmánybírósági döntéshez kapcsolódóan a beterjesztett törvényjavaslat azt mondja, hogy felhatalmazást ad az EMMI-nek arra, hogy további jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. Nagy valószínűséggel ezek kormányrendeletek lesznek. De itt rögzíteni kellene néhány dolgot. Például a komplex minősítésre és a fizikai állapot javulására szabályokat kellene megállapítani. Értik, ugye? Tehát be van terjesztve egy törvény, azt értem, hogy kormányrendeletekkel további értelmezéseket lehet adni, viszont most az előterjesztő azt kéri az érintettektől, hogy most hozzanak meg egy döntést arról, amiről fogalmuk sincs, hogy később a kormányrendeletekben mi lesz definiálva.

Nézzük, hogy látom én ezt a helyzetet! Először: ez az előterjesztés nem tesz eleget az alkotmánybírósági határozatnak, nem definiálja az előterjesztésben, hogy mit jelent az, hogy állapotjavulás, és nem definiálja azt, mit jelent az, hogy állapotvizsgálat. Úgy látom, hogy ez a törvény nem szolgálja azok érdekeit, akikért benyújtották, sem az elszenvedett sérelmekről, sem azok kompenzációjáról itt igazából érdemben nincs szó.

Itt képviselőtársam az előbb azt mondta, és egyet is értek vele, itt gyakorlatilag a 2022-es választások előtt be akarják fogni ezeknek az embereknek a száját. Gondoljanak bele abba a helyzetbe, nekem van olyan panaszosom, akitől közel 50 ezer forintot – még meg is haladja az 50 ezer forintot – vettek el, mondjuk, kilenc évvel ezelőtt. Értik, ugye?! Nem kell fejszámolónak lenni, ha ennyit vettek el havi összeget, akkor egy évben ez 600 ezer forint, kilenc év alatt ez 5 millió 400 ezer forint. És azt mondják ennek az embernek, hogy fogd be a szádat, elégedj meg ezzel az 500 ezer forinttal, és utána semmilyen követelést nem tudsz érvényesíteni, mert lemondtál ezen jogodról. Majdnem a tízszeresét vették el ettől az embertől.

Vajon ez az 500 ezer forint alkalmas arra, hogy kompenzálja a több évig tartó nélkülözést? Vajon ez az 500 ezer forint alkalmas arra, hogy elfeledtesse ezzel az emberrel, aki érintett, azt a stresszt, azt a mentális kihívást, azt a mentális betegséget, amit elszenvedett évek alatt, vagy azt a frusztrációt, amelyben nap mint nap úgy feküdt le, hogy nem tudja, hogy a gyerekeinek tud‑e holnap enni adni, mert elvették az ellátását? Tudja fedezni ez a visszamenőleges 500 ezer forint annak az édesanyának a baját, aki azért esett el egy közgyógytámogatástól, mert nem tudta a vércukorszintjét alacsonyabbra szorítani, mert nem volt pénze arra, hogy egészségesen táplálkozzon? Az éhezést, a gyógyszerkiváltást vagy a ki nem váltott gyógyszert ez tudja feledtetni? Vagy aki éppen az életét vesztette el? Ebben az előterjesztésben ilyesmiről nincs szó.

Annak idején az általunk benyújtott országgyűlési határozatban világosan megmondtuk, hogy mire lenne szükség. Először is, ami még nem költségvetési tétel: ki kell állni a miniszterelnöknek, és bocsánatot kérni, bocsánatot kérni minden megalázott embertől. A második: teljes kártalanítást követeltünk visszamenőlegesen, éves jegybanki alapkamattal növelt összegben úgy, hogy azt egy összegben fizessék meg; és tegyék örökölhetővé, hogy ott, ahol valaki esetleg elhalálozott, legalább az örökösök megkapják ezt a kártalanítást, de nem ezt az 500 ezer forintot.

Ahogy említettem, az alkotmánybírósági döntést ez az előterjesztés gyakorlatilag kikerülte, hiszen a részletszabályok nem fellelhetők ebben a dokumentumban. Azt mondta az Alkotmánybíróság határozata, szeretném ezt is idézni, ugye, itt arról van szó, hogy a rokkantnyugdíjak átalakításával az volt a probléma, ahogy utaltam is rá az elején, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladata elmulasztását valósította meg, konkrétan nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemében meghatározó tényleges fizikai állapota javulásának mértékét, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított ellátás összege figyelembevételét. Magyarul, azt sem vették figyelembe, hogy előtte, amikor ő aktív foglalkoztatott volt, az adóköteles jövedelme után fizetett járulék mértéke mekkora volt. Szinte hasraütésszerűen állapítottak meg új ellátást ezeknek az embereknek.

Másik megjegyzésem, hogy további két évre kitolja a probléma megoldását, hiszen gyakorlatilag 2023. július 1-jéig kell az úgynevezett állapotvizsgálatot lefolytatni. Csakhogy, ugye, említettem, a fizikaiállapot-javulás gyakorlatilag nem egyenlő az állapotjavulással.

(16.50)

Az előterjesztésben csak állapotjavulás van, de az Alkotmánybíróság másról beszél, és ez az előterjesztés vagy a kormány szándéka kikerüli ezt a problémát és ezt a fontos definíciót.

Én úgy látom, hogy csapdába csalták a rokkantakat ezzel az előterjesztéssel és ezzel az 500 ezer forinttal, hogy vajh’ valamikor valakik akár többet is kaphatnak. Csak tudják, ez nem szerencsejáték kérdése. Ez a probléma. Ez nem olyan játék, mint a „Legyen ön is milliomos!” – hogy megállunk 500 ezer forintnál vagy továbbmegyünk, de akkor nem kap segítséget hozzá? Ezeket az embereket éveken keresztül kizsigerelték. Mondja meg nekem, államtitkár úr, hány százmilliárd forintot spóroltak meg évről évre ezeken az embereken! Hány százmilliárd forintot? Kíváncsian várom a válaszát. Kíváncsian várjuk a részletszabályokat, kíváncsian várjuk, hogy eleget fognak‑e tenni, mert még van időnk, három hét múlva lesz erről szavazás, az Alkotmánybíróság felhívásának, a határozatban foglaltakat szó szerint idehozzák‑e az Országgyűlés elé. Mert azt értem, hogy ez be van terjesztve, azt is értem, hogy majd később lesznek kormányrendeletek, de úgy érzem, hogy most semmi másról nincs szó, mint arról, hogy megint be fogják csapni ezeket az embereket, mint ahogy becsapták őket éveken keresztül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)