Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem beszéltünk össze államtitkár úrral, de én is Korózs bizottsági elnök úr idézetével készültem, hiszen ő korábban azt mondta, hogy „természetesen én azt tudom, hogy a rendszerváltás utáni években nagyon sokan belemenekültek a rokkantnyugdíjazásba, de hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogy ha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk a rokkantnyugdíjba. Sajnos a hetvenes években Angliában ezt csinálták a munkavállalók, és az angolok is rájöttek arra, hogy ez nem egy jó irány.”

Tehát az angolok a hetvenes években rájöttek arra, Korózs Lajos pedig szociális államtitkárként, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként pedig szépen hagyta ezt a helyzetet eszkalálódni, amikor pontosan tudták, hogy mi a probléma ebben a rendszerben, pontosan tudták, hogy hogyan kellene egyébként kezelni és megoldani ezt a rendszert, de sokkal fontosabb volt a 192 állami cég privatizálása és a haverok zsebének a tömködése, mint az, hogy igazi problémákat oldjanak meg, foglalkozzanak vele, és igazából a szociális területen is megpróbáljanak egyébként rendet tenni.

(16.20)

Úgyhogy ez egy óriási adóssága volt a Gyurcsány-kormánynak, aki elismerte, tudott róla, és mégsem próbálta meg kijavítani.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere 2012-ben bevezetett átalakításával, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépésével a korábbi szerteágazó ellátórendszerből egy egységes, az orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat is figyelembe vevő, komplex minősítésen alapuló és biztosítási elven működő rendszer jött létre.

Mi, kereszténydemokraták elkötelezettek vagyunk a megváltozott munkaképességű honfitársaink helyzetének, életminőségének és munkaerőpiaci lehetőségeinek javításában. Meggyőződésünk, hogy megváltozott munkaképességű társaink ugyanolyan értékes és fontos részei a társadalomnak, mint az ép és egészséges emberek. Például pont a tavalyi évben tárgyaltuk, és fogadta el az Országgyűlés – hiszen a Fidesz-kormány eddig is sokat tett a megváltozott munkaképességű emberek életkörülményeinek javításáért – a magyar jelnyelvről szóló törvénymódosítást, hasonlóan pozitív vagy ma már általánossá vált az akadálymentesítés, és nagyon sok helyen elindultak, sőt már be is fejeződtek ezek a projektek.

Annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű emberek ne szoruljanak ki a társadalomból, ne érezzék magukat kirekesztve, nagymértékben szükség van az elfogadásukra, támogatásukra a többségi társadalom részéről. Ebben az elfogadásban és beilleszkedésben, illetve visszailleszkedésben nagy szerepe van annak, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársaink is dolgozhatnak, lehetőségeikhez és képességeikhez képest aki tud, az minél nagyobb számban vegyen részt közülük is a munka világában, hiszen az ő munkájuk egy értékteremtő munka.

Ahogy a többségi társadalom számára is igaz, úgy a megváltozott munkaképességű emberek körében is igaz: hogyha munka van, minden van. A Magyarországon élő mintegy 360 ezer aktív korú, megváltozott munkaképességű személyből mintegy 43,5 százalék, 155 ezer fő végez keresőtevékenységet, ami jelentős bővülés: 2011-ben 18 százalék volt, 65 ezer fő volt ez a szám, mert a Gyurcsány vezette szocialista kormány nem helyezett elég hangsúlyt a megváltozott munkaképességű honfitársaink munkaerőpiaci integrálására; nem helyezett elég nagy hangsúlyt, és nem adott költségvetési támogatást a munkavállalóknak azért, hogy foglalkoztassanak megváltozott munkaképességű embereket; nem támogatták azokat az állami vállalatokat, amelyek egyébként foglalkoztatták a megváltozott munkaképességű honfitársainkat. Ezért volt az, hogy nagyon sok embert otthagytak az út szélén, nem jutottak munkalehetőséghez, és nem tudtak dolgozni. (Sebián-Petrovszki László közbeszól.) A képviselő úr majd elmondja a véleményét. 44 százalék, és 18 százalék volt az önök idejében. Szerintem ez egy óriási eredmény, hogy több mint megduplázódott a megváltozott munkaképességű honfitársaink száma, akik dolgoznak. (Sebián-Petrovszki László: Mert kidobtátok őket a rendszerből! – Az elnök csenget.)

Tehát összegezhetjük: a nemzeti kereszténydemokrata kormányzás alatt több mint duplájára nőtt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása, ugyanakkor az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek több mint 50 százaléka még nem dolgozik most. Kiemelt cél a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjének bővítése, hogy mindazok, akik szeretnének, tudjanak képességeiknek, egészségi állapotuknak megfelelő munkát végezni.

Ezért gondolom, hogy öröm az, hogy az állami tulajdonú Kézmű vállalat most, a járvány ideje alatt is bővíteni tudta a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak a számát mintegy kétezer fővel, tehát még egy ilyen nehéz, gazdaságilag is nehéz helyzetben és egy egészségügyi járványhelyzet kellős közepén is az állam legnagyobb, megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalata, a Kézmű állami vállalat is bővíteni tudta a munkatársainak a körét. Ezáltal értékteremtő, értékhordozó munkát tudott kínálni, ami által ők is úgy érezhetik saját magukat a többségi befogadó társadalom által, hogy hasznos, értékteremtő tagjai a magyar társadalomnak.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Alkotmánybíróság megállapítása révén került az Országgyűlés elé, miszerint az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg akkor, amikor a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása során nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározásakor a tényleges fizikaiállapot-javulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét.

A javaslat alapján érintett személyek részére a Magyar Államkincstár 2022. március 31-éig 500 ezer forint összegű juttatás kifizetéséről gondoskodik az előzetes nyilatkozás után. Amennyiben a jogosult a juttatást nem fogadja el, kérelmére állapotvizsgálatot követően a hatóság visszamenőlegesen új, a 2011. december 31-éig folyósított összegűnél nem alacsonyabb összegű ellátási összeget állapít meg, ha a 2012. január 1-jét megelőző és az ellátási összeg csökkenését előidéző döntés időpontjában fennálló fizikai, biológiai állapot javulása nem bizonyítható. Az állapotvizsgálatokat legkésőbb 2023. június 30-áig kell elvégezni.

Fontos kérdésről tárgyal az Országgyűlés, és fontos, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársaink is érezzék az Országgyűlés támogatását, a politikai pártok támogatását abban, hogy sorozatban az elmúlt években hoztunk olyan döntéseket, amelyek a munkaerőpiaci integrációjukat segítették; amelyek a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában a cégeknek kedvezményeket adnak; amelyek különböző jogosultságokon keresztül ösztönzik a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalását. Ezek között rengeteg olyan törvényjavaslat van, amelyeknél az önök szavazataira nem számíthattunk, önök magukra hagyták volna a megváltozott munkaképességű honfitársainkat ebben a kérdésben is.

Arra kérem önöket, hogy most álljanak melléjük, és az a kérésem, hogy önök is támogassák ezt a törvényjavaslatot, ahogy a KDNP-frakció is támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)