Fülöp Attila

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: (A hangosítás egy rövid ideig nem működik.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt képviselő asszonyok és urak, ha most már hallatszódik. A polgári kormány 2010-es megalakulásával gyors és drasztikus döntés kellett ahhoz, hogy hazánk kilábaljon abból a tébolyból, ahová egyébként a baloldali kormányzás juttatta. Idézem: „Ha van botrány, akkor az az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet életének.” ‑ idézet befejezve. Az előbbi mondat ugyanígy hangzott el egy szocialista miniszterelnöktől, a rokkantnyugdíj rendszerét ugyanis még Gyurcsány Ferenc is botrányosnak tartotta (Sebián-Petrovszki László: Ahogy megcsináltátok!), de az igazi botrány az, hogy ők is bevallották, rendet kellene tenni, mégsem tették. A botrányos állapot felszámolásához csak a Fidesz-KDNP-kormánynak volt bátorsága.

Íme, egy másik érv a rokkantnyugdíj rendszerének tragikus állapotáról. Idézem: „Természetesen én azt tudom, hogy a rendszerváltás utáni években nagyon sokan belemenekültek a rokkantnyugdíjazásba, de hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogy ha valamelyest az egészségi állapota csökken, akkor az az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba.” Ezt is egy baloldali politikus vallotta be, ráadásul szociális és munkaügyi államtitkárként Korózs Lajos akár rendet is tehetett volna, de ő sem tett.

A szocialista kormányzásnak köszönhetjük, hogy 2012-re Magyarország csaknem egymillió rokkantnyugdíjas országa lett. Ők voltak azok, akik azzal próbálták palástolni a csődközelbe került gazdaságot, hogy nem munkát, hanem rokkantnyugdíjat osztogattak. Ennek az ellátási formának az eltorzulása régi bűne a posztkommunista kormányoknak, hiszen már a 60-as években rossz irányba indult, aztán amikor a 2008-as gazdasági válságban az országot bajba sodorták, még több embert csalogatott be a rokkantnyugdíj zsákutcájába az akkori kormányzat. Ebben a helyzetben döntött úgy a polgári-nemzeti kormány, hogy felszámolja a káoszt, és rendbe teszi több évtized adósságát, amellyel az embereket nem a teljes élet, hanem a kiszolgáltatottság felé terelték.

Tisztelt Ház! 2012. január 1-jével a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításairól szóló törvény hatálybalépésével jelentős mértékben átalakult a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere. Az átalakítás egységes, az orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat is figyelembe vevő, komplex minősítésen alapuló és biztosítási elven működő rendszer létrehozását szolgálta.

(15.50)

Szögezzük le, hogy az átalakítás szükségességét az Alkotmánybíróság is elismerte azzal, hogy nem találta Alaptörvénybe ütközőnek magát az átalakítást, pedig a rokkantsági ellátások átalakításának alkotmányosságát több ízben is vizsgálta. Az Ab megállapította, hogy az Alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jog sem jelenti azt, hogy egy korábban már megállapított juttatást később ne lehetne felülvizsgálni, ahogy rámutattak arra is, hogy ha a vizsgált személy állapota változik, akkor ennek függvényében a juttatáson is lehet módosítani.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátások 2012. január 1-jével történt átalakítása azt a célt szolgálta, hogy egységes és átlátható és elsősorban a foglalkoztathatóságot erősítő rendszer jöjjön létre, vagyis a pénzbeli ellátások, segélyek helyett, aki arra képes, munkajövedelemből biztosítsa saját maga és családja megélhetését. Ezért 2012-től a komplex minősítés alapján, ha valakinek nem javasolt a foglalkoztatás, akkor neki rokkantsági ellátás, ha valakinek pedig javasolt a foglalkoztathatóság, akkor neki rehabilitációs ellátás állapítható meg. A komplex minősítés orvosszakmai feltételrendszerét pedig az átalakítással párhuzamosan miniszteri rendelet szabályozza innentől.

Az átalakítás összességében csaknem 940 ezer embert érintett. Az ellátás összege megegyezett a 2011. december hónapjára járó korábbi ellátással, annak a ’12. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegével, tehát az átalakításkor ellátásban részesülők a korábbi juttatásaikat vitték tovább az új rendszerbe új elnevezéssel. A pénzbeli ellátások célja tehát nem a rehabilitálható jogosultak passzivitásban tartása, hanem a visszavezetése a munkaerőpiacra, amely a támogatott foglalkoztatás, az adó- és járulékkedvezmények, illetve egyéb szolgáltatások igénybevételén alapul.

A régi és az új rendszer közötti átmenet következő lépcsője az átalakított ellátásban részesülők első felülvizsgálata. A 2011. év végén azok az úgynevezett III. csoportos rokkantsági nyugdíjban és rendszeres szociális járadékban részesülők, akik a nyugdíjkorhatárt csak öt éven túl töltötték be, rendkívüli komplex minősítés elvégzését kérhették három hónapon belül. Azt is ki kell emelni, hogy volt négyezer olyan honfitársunk, akik egyébként addig kaptak rokkantnyugdíjat, de nem kérték ezt a lehetőséget, azaz önként mondtak le arról a juttatásról, amit addig kaptak. Az egészségkárosodás vizsgálatainak szempontjai az átalakítást megelőző időszakhoz képest jelentősen nem változtak, a korábbi szakmai irányelvek jogszabályi szintre kerültek. A legfontosabb változás abban volt, hogy a minősítés szempontjai, figyelemmel az orvostudomány változására, mindenki által megismerhető módon, az országosan egységes alkalmazást elősegítve miniszteri rendeleti szinten kerültek meghatározásra. A felülvizsgálatot egy orvosi szakértőből, egy foglalkoztatási rehabilitációs szakértőből és egy szociális szakértőből álló bizottság végezte.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! Az átalakítás során alapvető szemléletváltás történt. 2012 előtt jogosultsági feltételként valamennyi korábbi ellátás megállapításához az egészségkárosodást vizsgálták, az egészségkárosodás mértékének meghatározására azonban nem voltak normatív rendelkezések, a minősítés során az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott rendszert, illetve az erre épülő irányelveket vették figyelembe. 2012-től az egészségi állapot vizsgálata képezte, és nem az egészségkárosodás vizsgálata képezte a komplex minősítés alapját, a minősítés orvosszakmai irányelvei pedig kiegészültek foglalkozási rehabilitációs és szociális minősítési szempontokkal is, a vizsgálat szempontjait pedig ‑ ahogy említettem ‑ miniszteri rendelet rögzítette. A két új ellátási forma, amelyet említettem, a rokkantsági és a rehabilitációs a korábbi hat ellátási forma helyére lépett, és ezzel egyszerűsödött a rendszer.

Az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének évtizedek óta fontos eleme a rendszeres felülvizsgálat, azaz már a rokkantsági nyugdíjak megállapításakor is tartalmazta a jogszabály a felülvizsgálat és ezzel együtt a rokkantsági nyugdíj csökkentésének és a jogosultság megszűnésének lehetőségét. Így a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény nem előzmények nélkül rendelkezik a felülvizsgálatról és az ellátás összege változásának lehetőségéről.

Tisztelt Ház! Fontosnak tartom, hogy egyértelműsítsük, mi szerepel az Alkotmánybíróság 2018. novemberi határozatában. Mint azt önök is pontosan tudják, az Alkotmánybíróság nem az érintett rendelkezések Alaptörvénybe ütközését, jogtalanságát mondja ki, hanem nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat pótlását kéri. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az Országgyűlés nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikaiállapot-javulás mértékének, illetőleg a 12. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének a figyelembevételét. Az Ab a határozatában nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, csupán egy elvi döntést hozott.

A kormány ‑ figyelemmel az Alkotmánybíróság tárgybeli határozatára ‑ döntött azon személyek ellátási összegének módosításáról, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, és az ellátórendszer átalakításakor az első felülvizsgálatok után a korábbihoz képest csökkent a nyugellátásuk amiatt, mert állapotuk javult. Ez csaknem ötezer megváltozott munkaképességű személyt érint.

A javaslatról. A javaslat alapján a Magyar Államkincstár értesíti az érintetteket egy egyösszegű juttatásról, és 500 ezer forint összegű juttatás kifizetéséről gondoskodik, ha az érintett előzetesen nyilatkozik arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igénye nincsen. Amennyiben a jogosult a juttatást nem fogadja el, kérelmére állapotvizsgálatot követően a hatóság visszamenőlegesen új, a 2011. december 31-éig folyósított összegűnél nem alacsonyabb összegű ellátási összeget állapít meg, ha fizikai-, biológiaiállapot-javulása nem bizonyítható. Az érintettek egyösszegű kifizetésben részesülnek, amelynek mértéke az új és a jelenlegi ellátás különbségének időarányosan számított összege. A törvényjavaslat tehát az Alkotmánybíróság 21/2018. számú határozatában megállapított jogalkotói kötelezettség alapján került meghatározásra.

Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett az ellátórendszer 2012. évi átalakításának szükségessége és eredményessége mellett. Az intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjének bővítéséhez. Hogy az irány jó, azt jól bizonyítja, hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási arányát a polgári kormány több mint duplájára növelte, a 2010-es 18 százalékról mostanra 44 százalékra. Ráadásul az idei évtől eltöröltük a kereseti korlátot, vagyis a megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátása már nem függ a keresetüknek az összegétől, a döntés pozitív hatását már most, év elején is érzik a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakemberek.

Sajnálat helyett az egyenlő esélyekre építünk, ezért nem segélyeket, hanem esélyeket szeretnénk teremteni. 2010 óta ez a stratégia érvényesül, segélyezés helyett munkaalapú gazdaság épül hazánkban. A kormány gazdaságvédelmi akciótervének legfontosabb célkitűzése a munkahelyek védelme, illetve újak teremtése. Eközben még szorosabbra fűzzük a szociális területen is a piaci és az állami szektor együttműködését, hogy közösen bizonyítsuk be: a megváltozott munkaképességű honfitársaink értéket termelnek.

Azt az utat kívánjuk folytatni és kiszélesíteni, amelyen 2010 óta járunk. Ma Magyarországon csaknem 360 ezer aktív korú, megváltozott munkaképességű személy él. Az elmúlt évek intézkedései együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy ebben a célcsoportban közel 155 ezer ember végez jelenleg munkát.

(16.00)

Tisztelt Ház! Számos kedvezmény és juttatás segíti most is a munkavállalást, az érintettek foglalkoztatását. Alapvetően három foglalkoztatási formában történik a megváltozott munkaképességű személyek fejlesztése, foglalkoztatása: egyrészt a fejlesztő foglalkoztatásban, másrészt az akkreditált cégeknél úgynevezett védett foglalkoztatásban és harmadsorban pedig a nyílt munkaerőpiacon.

Az elsőként említett fejlesztő foglalkoztatásban kiemelt cél az egyén felkészítése az önálló munkavégzésre, vagy ha arra alkalom és lehetőség nyílik, a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Összessé-gében 200 fejlesztő foglalkoztatónál évente átlagban 6 ezer fő fogyatékos személy foglalkoztatása valósult meg több mint 6 milliárd forint éves költségvetési támogatással.

A második csoportban említett rehabilitációs célú védett foglalkoztatás azon megváltozott munkaképességű személyek számára biztosított, akik nehezen tudnak a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni, akiknek védettségre van szükségük. 2021-ben a járványhelyzetre tekintettel a forrás megemelésre került, így 48,6 milliárd forint állami forrásból mintegy 394 akkreditált cég közel 33 ezer fő foglalkoztatását vállalja az országban közel 1100 telephelyen.

A nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedést több intézkedés segíti, így például szociálishozzájárulásiadó-kedvezményben részesülhet az a munkáltató, aki megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz 2012-től. Ennek érvényesítéséhez a munkavállalónak úgynevezett rehabilitációs kártyára volt szüksége, ’19 januárjától ez egyszerűsített adóeljárás keretében történő érvényesítés kapcsán működik.

Másodsorban közvetett módon a foglalkoztatást ösztönzi a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség. Erre akkor kötelezett a munkaadó, ha a munkavállalók létszáma a 25 főt meghaladja, és az mmk-s foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 százalékot. Az a munkáltató, aki teljesíti ezt a kvótát, ő pedig mentesül a fizetési kötelezettség alól. 2021-től jelentős változás, hogy a kötelező 5 százalékos foglalkoztatási szintbe beszámíthatók a munkáltatónál alkalmazott mentorok, valamint az oktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű fiatalok és a felsőoktatásból kikerülő fogyatékos hallgatók.

Tisztelt Ház! Az mmk-s foglalkoztatás nem jótékonykodás, hanem professzionális felelősségvállalás, egyszerre gazdasági döntés és egyszerre szociális misszió. Amikor a tavalyi év elején elindítottuk az „Érték vagy!” programot, nemzetközi cégóriások és hazai vállalkozások tapasztalatait csatornáztuk be a programba. Ők azt állítják, hogy egy munkahelyen százalékos arányban a foglalkoztatók elégedettebbek a megváltozott munkaképességű kollégáikkal, mint a többi dolgozóval. A program lényege, hogy felhívja a megváltozott munkaképességű fogyatékos személyek értékeire a társadalom figyelmét. Értéket képviselnek nemcsak a munkában, hanem a mindennapjainkban, a közös gondolkodásban.

Amikor a kormány a megváltozott képességű emberek támogatási rendszerét átalakította, azt alapozta meg, hogy aki szeretne, az tudjon is dolgozni, lebontva azt a képzettársítást a fejekben, mely szerint a megváltozott képesség az megszűnt képességet, értéket előállítani nem képes állapotot jelöl.

A munkavégzés a legtöbb ember számára a megélhetés alapja, a létfenntartás eszköze, képletesen fogalmazva a szociális biztonság legerősebb fonalból szőtt hálója. Megváltozott munkaképességű honfitársaink esetében nemcsak a megélhetés, de az alapvető önbecsülés, a társadalmi elfogadottság, az egy társadalomhoz, egy nemzethez tartozás érzésének a megtestesítője, a záloga az a hely, ahol munkát kap, és az a munkáltató, aki megbízik benne.

A javaslat elfogadásával nem csupán megnyugtatóan rendezzük az Alkotmánybíróság kérését és lezárjuk az évekkel ezelőtt elkezdődött átalakítást, de teszünk egy újabb lépést is azon az úton, ahol nem kiszolgáltatott tömegeket kreálunk, hanem a munkajövedelemből élő családokat erősítjük meg az önbecsülésükben. Mert az egymillió rokkantnyugdíjas országa helyett mi a munka becsületében, a lehetőségekben és a képességeknek megfelelő érvényesülésben hiszünk.

Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Kérem, támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)