Balczó Zoltán (Jobbik)

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg tárgyalt polgári kezdeményezésnek annyira elterjedten használjuk az angol elnevezését, Minority SafePack, hogy azért most az egyszer kimondanám a teljes magyar elnevezését: „Mentőcsomag a kisebbségek számára ‑ Egymillió aláírás az európai sokszínűségért”. Ennek az a célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területeit az Európai Unió jogalkotással is szabályozza, ezzel segítve az őshonos nemzeti kisebbségek megmaradását. Ha ezt a szót hallom, hogy Minority SafePack, akkor ez két dolgot jelent számomra egyidejűleg, és megtisztelő volt, hogy Pánczél elnök úr erre utalt is: a sikert és a kudarcot.

(18.00)

A kezdeményezők sikerét, amely abban nyilvánult meg, hogy hosszas jogi küzdelmek megvívását követően sor került egy sikeres aláírásgyűjtésre… ‑ elnyerte a kezdeményezés, a kezdeményezők az Európai Parlament egyértelmű kiállását. (Sic!) Az pedig, hogy végül ez nem valósult meg, valóban a kudarc az Európai Bizottsághoz kapcsolódik, de most másképp fogalmaznék: nekik ez valójában szégyenük. Nem kudarcuk a szó szoros értelmében, mert nem kísérletet tettek arra, hogy ez valóban jogi formába kerüljön, hanem cinikus módon utasították el, ahogy ezt az előzőekben hallottuk is. És ezzel nemcsak azt fejezték ki, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek jogai mellett nem állnak ki, hanem egyben egy bizonyítványt adtak ki arról, hogy maga az európai polgári kezdeményezés mit ér valójában.

A lisszaboni szerződéskor azt hallottuk, hogy íme ez a lehetőség az, ahol aztán igazán közel lehet hozni az Európai Unió intézményeit a lakossághoz, és ők maguk tudnak jogalkotással eredményt elérni.

A történetet nem ismétlem el, elnök úr nagyon részletesen elmondta ezt az egész hosszas procedúrát, amely 2011-ben indult, és végül idén kellett volna, hogy végleg befusson. Igen, nagy kitartás és küzdelem kellett ehhez, és azért arra talán hadd utaljak, hogy amikor 2013 szeptemberében az Európai Bizottság elutasította, akkor arra hivatkozott, hogy az EU szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. Ez egyszerűen nem igaz. Egyrészt önmagában azért nem igaz, hiszen az Európai Bíróság, törvényszék elutasította ezt a véleményt, és ezzel azt jelezte, hogy igenis van jogi lehetőség a jogalkotásra, de a gyakorlatban sem igaz.

Ha vesszük a migránsjogok kérdését vagy a szexuális orientációban a kisebbséghez tartozók jogait, akkor ennek a hatékony érvényesítését az Európai Unió, az Európai Bizottság megtalálja, tehát ezekben az esetekben nem tekinti ezt személyes jogoknak, hanem kollektív jogoknak tekinti, és megtalálja az érvényesítés lehetőségét.

Az őshonos nemzeti kisebbségek jogaitól elsősorban az Európai Bizottság, de más intézményei is úgy félnek, mint az ördög a tömjénfüsttől. Hadd tekintsek vissza ebben a kérdésben 2002-2003-ra, amikor az európai alkotmányozó konvent zajlott ‑ sokan emlékeznek, akkor is képviselők voltak, voltunk, 2002-ben még ‑, és ebben a konventben a csatlakozás előtti tíz ország is lehetőséget kapott ebben a brainstormingban részt venni, és ez alapozta volna meg az Európai Unió alkotmányát.

Egyébként ebben a kérdésben is a kormányoldal alkotmányos értékeit Szájer József képviselte, mint egyébként a magyar Alaptörvény megalkotásánál. Akkor ő kijelentette, és örömmel hallottuk, hogy el lehet érni, hogy ebben az alkotmányban a nemzeti kisebbségek kollektív jogait biztosítani fogják. Az újságcikket is elraktam, hogy micsoda nagyszerű eredmény. Majd utána változtattak, azt mondták, hogy a kisebbségek kollektív jogai, a „nemzeti”-t nem kell odarakni, úgyis mindenki tudja, hogy kollektív jogai a nemzeti kisebbségnek vannak. Majd miután megbukott az európai alkotmány, mi maradt meg? Kisebbséghez tartozó személyek jogai. Tehát azért ezt látni kell, hogy hogyan áll ehhez hozzá az Európai Unió, Európai Bizottság.

Annyit hadd tegyek hozzá a folyamathoz, hogy kik működtek közre. Zsigmond Barna Pál említette ‑ érthetőnek tartom részéről ‑, a Fideszt emelte ki mint azt a pártot, aki ebben az aláírásban közreműködött. Én ebben az esetben jobbnak tartom azt, ha mindazokat a pártokat megemlítem, akik valóban közreműködtek, amit a Wikipédia-szócikk jelez, tehát nem én önkényesen mondom: tehát a Lehet Más a Politika az aláírásgyűjtők közé tartozott, a Fideszt hallottuk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és az Együtt is. Tehát azért több párt is volt, amely ebben aktívan részt vett.

Az Európai Parlament a plenáris ülésén vitatta meg a Minority SafePack kezdeményezést, és amint hallottuk, háromnegyedes többséggel állásfoglalást fogadott el. Hadd idézzek ebből az állásfoglalásból: „Felszólítja a Bizottságot, hogy ennek ‑ a támogatásnak ‑ megfelelően lépjen fel, és tegyen javaslatot az uniós szerződéseken, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeleten, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló jogi aktusokra, rámutat, hogy a Bizottság által nyilvántartásba vett kezdeményezés kilenc területre vonatkozóan jogalkotási javaslatokat kér.” A lényeg: felszólítja jogi aktusra. Ez elég ritka az Európai Parlament esetében, amikor egy társ uniós szervezetet ilyen konkrétan felszólít, és sajnálatos módon, ahogy látjuk, hogyan döntött az Európai Bizottság: gyakorlatilag elutasította a kezdeményezést, egyetlen elemében sem kezdeményez jogi aktust. Ezzel hátat fordít az őshonos nemzeti kisebbségeknek, és persze azt is bizonyítja, hogy az uniós állampolgárok jogalkotásba való bevonása tartalom nélküli szlogen.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy a bíróság az indoklásában központi helyre teszi az európai polgári kezdeményezés intézményének a lényegét, azt, hogy a polgároknak jogi ismeretek hiányában is tényleges lehetőségük legyen részt venni az uniós jogalkotásban. Én nagyon indokoltnak tartom, hogy az előzetes bizottsági határozatunkat ide behoztuk, és reményeink szerint nagy többségű országgyűlési határozattá emelkedik. Én úgy gondolom, hogy ennek már van akkora súlya, hogy az Európai Bizottsághoz is ezt el lehetne juttatni, és úgy gondolom, hogy az Európai Parlament is reagálhatna arra, hogy ha ilyen határozottan, ilyen kategorikusan, ilyen többséggel kiáll amellett, hogy jogalkotás történjen, és ezt lesepri az Európai Bizottság, akkor úgy gondolom, hogy ennek hangot adhatna.

Annyit még hadd mondjak el, itt fölmerült valóban a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése a nemzeti régiókról. Ezért se szabad hagynunk, hogy ha ez befut, akkor lássák, hogy ha leseprik, azt nem hagyhatjuk szó nélkül, akkor továbblépünk politikailag, jogilag. Ezért is kötelességünk ez.

Egyébként természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja a határozat elfogadását. Köszönöm szépen.