Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: (Levelet vesz át Sianos Tamástól.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Szószóló Úr, Szószóló Hölgy és Urak! Az emberiség történetében vannak olyan kiemelkedő emberek és nemzetek, akik és amelyek évszázadokon vagy akár évezredeken át kihatnak más kultúrák, más nemzetek fejlődésére, alakulására. Ezek közé tartoznak a görög emberek, a görög nemzet is. A szabadságszeretetet, a demokrácia alapjainak lefektetését, a nyugati filozófia megteremtését, a többistenhit után a zsidó és később a keresztény tanítását továbbadását és megőrzését, a tudományok széles körű megjelenését, mint a politikatudomány, a matematika, a történelemtudomány, a művészetekben az irodalom, az építészet és a szobrászat csodás alkotásait akár a hellenisztikus korból, akár a bizánci korból, mind-mind a görögségnek köszönhetjük. Mindezek máig kihatnak, és befolyásolják a mai emberiség életét, mint ahogy a sportban is az olimpiai játékok hagyományát a modern kori ember felélesztette, és azt továbbvitte. Ezeket az értékeket és történelmi korszakokat sokszor fenyegette pusztítás, megszállás, évszázados hódoltság a görög nemzet életében is. Ezek közül az egyik leghosszabb és főleg építészetben, művészetben és emberáldozatban a legpusztítóbb az Oszmán Birodalom hódítása volt.

Konstantinápoly 1453-as eleste közel négy évszázados hódoltságot jelentett. Az 1821 márciusában kitört, kilenc éven át tartó szabadságharc meghozta gyümölcsét. Az Alexandrosz Ipszilantisz herceg vezetésével kirobbant szabadságharc nemcsak a görög nemzetet szabadította föl, hanem más balkáni vagy akár a magyar népre is hatott függetlenségi küzdelmeikben. A szabadságharc zászlaja fehér színben, vörös kereszttel és rajta a felirattal: „E jelben győzni fogsz”, Nagy Konstantin győztes zászlaját mintázta. Ez alatt magyarok is harcoltak, és magyarok is veszítették életüket.

1931-ben róluk a következőképpen emlékezett Athén akkori polgármestere: „Európa szívében virágzik egy szabadságszerető, nemes, életerős nemzet, melynek nincsen párja az egész világon: derék, büszke magyarok, a szabadság mesterei.” S tovább meleg szavakkal emlékezett meg az önzetlen magyar hősökről, kik vérüket ontották a görög szabadságért. Ezen emlékmű most az athéni Zappeion kertet díszíti, és örök emléke marad az önfeláldozó, filhellén magyar testvéreinknek, mely nemcsak szimbólum, de a szoros kapcsolat és a mindig önzetlen, igaz magyar barátság záloga. Az áldozatok között volt többek között Dessewffy Károly százados, Mihályi kapitány, Laszky Kristóf és önkéntes csapata; magyarok tucatjai pusztultak el.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy Bizánc elestekor sem segítettek, vagy csak késedelmesen, az akkori nagyhatalmak, úgy 1831-től, bár 32 országból, de csak önkéntesek álltak a szabadságharc mellé. A görög nemzet, a görög emberek, a görög évezredek többet érdemeltek volna, akkor is, ma is.

Ránk, magyarokra, a magyar kormányra mind a hazai görög nemzetiségek, mind Görögország számíthat. A mai XXI. századi invázió, erőszakos migráció során is számíthatnak ránk, együttműködünk. Isten éltesse Görögországot, isten éltesse a görög embereket! Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(12.30)