Sianos Tamás

SIANOS TAMÁS nemzetiségi szószóló: Αξιότιμη Εθνοσυνέλευση, αξιότιμε κύριε Πρόεδρε του Ουγγρικού Κοινοβουλίου, αξιότιμε κύριε Πρέσβη της Ελληνικής Δημοκρατίας, αξιότιμοι Βουλευτέςκαι Εκπρόσωποι των Εθνοτήτων!

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Március 25-én lesz kétszáz éve, hogy a görög nép elindította szabadságharcát az Oszmán Birodalom ellen.

A görögök felkelése a XIX. század egyik legnevezetesebb nemzeti megmozdulása, amely több európai nemzet, köztük a magyar nemzet szabadságküzdelmeire jelentős hatást gyakorolt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalását követően nem kevesebb, mint 30 regionális felkelést indítottak a görögök az elnyomás ellen. 1821-ben kitört a forradalom, amely megrengette az egész Oszmán Birodalmat. A nemzetközi helyzet is ideális volt, nem maradtak tétlenül a diaszpórában élő görögök sem.

A legnagyobb görög közösségek Bécsben, Pesten és Triesztben éltek. Az osztrák hatóságok gyanakvással viszonyultak a görög szabadságharchoz, hiszen egy görög siker a Monarchia népei számára is buzdító erővel hathatott. Odesszában létrejött a Filikí Etería, magyarul Baráti Társaság, amelynek forradalmi vezetője pedig 1820-ban Ipszilandi Sándor, az orosz cári hadsereg görög származású altábornagya volt.

1821 februárjában Havasalföldön kezdték meg a felkelést, amelyet az oszmánok még elfojtottak, de a Peloponnészoszi-félszigeten országos jellegűvé vált a harc. A felkelők március 25-én esküt tettek, jelszavuk a következő volt: „Szabadság vagy halál”. Követték az 1798-ban kivégzett Rigasz Fereosz költő és mozgalmár gondolatát: „Jobb csak egy kurta órát szabadon élni át, mint negyven esztendeig viselni a rabigát.”

Százezer fős görög sereg nézett szembe az oszmán erők félmilliós hadseregével. Egész Európa megismerte a legnagyobb görög szabadságharcosok nevét: Bouboulina, Diakosz, Kolokotronisz, Karaiszkakisz, Kanarisz, Miaulisz és még sokan mások.

Magyarországon is az érdeklődés középpontjába került a görögök hősies küzdelme. Életüket áldozták a görög nép felszabadításáért: Dessewffy százados, Járvay György, Laszky Kristóf és sokan mások.

1828-ban a Pórosz szigetén megtartott görög nemzetgyűlés Joannisz Kapodisztriaszt, az Orosz Birodalom görög származású külügyminiszterét bízta meg hét évre a kormányzói feladatokkal. A szabadságharc véglegesen 1830. január 22-én ért véget, amikor a nagyhatalmak Londonban elismerték a független görög államot, melynek államformája a királyság lett.

Március 25-én nemcsak az újkori görög állam megteremtésének kezdetét ünnepeljük, de az európai kis népeknek reményt adó függetlenségi mozgalmat is.

És végül itt szeretném megragadni az alkalmat, és köszönetet mondani Magyarország kormányának, nevezetesen Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár úrnak, hogy 10 millió forintos támogatással segítették a Rodosz szigetén megroggyant keresztény templom felújítását. Szeretném átnyújtani a görög sziget vezetésének hivatalos köszönőlevelét. Köszönöm, hogy meghallgattak. Ευχαριστώ πολύ για την προσοχή σας! (Taps a kormánypártok, szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)