Horváth László (Fidesz)

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden út vezet valahova, minden útnak van értelme, célja, iránya, és persze az utaknak is megvan a maguk története. A félbehagyott, be nem járt utak a céltévesztés, a céltalanság és az önfeladás szimbólumai. Ilyen magára hagyott, elszomorító szimbólum a gyöngyösi elkerülő út is, a nyugati elkerülő, ahogy a helyiek nevezik, ami nemhogy a város nyugati részét, de semmit sem kerül el, csak őt és a gyöngyösieket kerülte el a szerencse és egy ígéret betartása. Más nem történt.

Évtizede áll magára hagyottan, céltalanul, félbehagyottan az út, aszfaltját nem járművek, hanem az idő koptatta és koptatja, és bizonyítja, hogy ő az úr, mármint az idő. És ehhez kétség sem fér, mert ma már a nem kerülő elkerülő megroggyant, csonka része nem alkalmas forgalom fogadására. Pedig mennyire másképp indult ez a történet. Mikor is?

Az álom 2002 után ért földet. 2003-ban kiírták a közbeszerzést, 2004-ben szerződést is kötöttek, igaz, azt később többször is módosították. Szép álom volt, szerették a gyöngyösiek, mert a megálmodó szocialista városvezetés, a szocialista országgyűlési képviselők és még maga a szocialista-szabad demokrata kormány is kihirdette, könnyebb lesz a gyöngyösiek élete, elkerüli őket a városon áthaladó forgalom, csökken a zsúfoltság, a levegő-, a zajszennyezése, valamint a balesetveszély. Szép terv, jó terv. Ki ne örülne ennek?

Persze lehetett volna kukacoskodni már a legelején azzal, hogy ez is csak egy félmegoldás, mert a tervezett elkerülő a város legforgalmasabb útjára, a központi részre vezeti az elkerülőket, ahelyett, hogy legalább Gyöngyös egy részét kikerülné teljesen. Meg azt is lehetett volna mondani, hogy túl keskenyre sikerült az útpálya, meg hogy veszélyes az út vonalvezetése, s a többi, de nem kellett és nem is volt ezekben az időkben tanácsos elveszni az egyébként sem nyilvános részletekben.

Hogy is lehetett volna kétség, hogy minden a legjobb irányban halad? Hiszen 2004-ben maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Hiesz György szocialista országgyűlési képviselő, egyben a város polgármestere és Soós Tamás szocialista országgyűlési képviselő, egyben a megyei közgyűlés elnöke a helyszínen sajtónyilvánosan megtekintették, és hírül adták: az új utat 2006-ban át fogják adni a forgalomnak. Igaz, közben még egy parlamenti választás is lesz, de érdemes a szocialistákra szavazni, mert ők a garanciái a folytatásnak.

Jött a választás, nyertek a szocialisták, ők folytatták is, csak nem ott, ahol kellett volna, csak nem úgy, ahogy megígérték. A megígért útépítés megállt. Sebaj, azért az elkészült, pontosabban az el nem készült, semmibe sem vezető, semmit el nem kerülő utat azért még átadták. No, nem a forgalomnak, mert hiányzott még másfél kilométer, de hát elment már közel egymilliárd vagy több is mint egymilliárd forint az építésre, de hiányzik még 900 millió a befejezéshez, tudhatta meg idővel a közvélemény. Hiesz György szocialista országgyűlési képviselő, polgármester mindenkit megnyugtatott: a hiányzó pénz megvan a liberális közlekedési tárcánál. Rosszul tudta, de erre csak egy év múlva jött rá, mert 2007-ben ő maga jelentette be, hogy a 900 millió forint időközben eltűnt a minisztériumnál.

Eltűnt, pont, és ezen már nem tudott segíteni senki. Nem tudott segíteni a szocialista polgármester, nem tudott segíteni a megyei közgyűlés szocialista elnöke, országgyűlési képviselő, nem tudott segíteni a regionális tanács szocialista elnöke, sőt, nem tudott segíteni maga Kóka János SZDSZ-es közlekedési miniszter sem, nem tudott segíteni a gyöngyösi Fodor Gábor szabad demokrata környezetvédelmi miniszter. S végül, ahogy szaladtak az évek, 2009-re kiderült, hogy maga Bajnai Gordon sem tud segíteni, az akkori kormányfő. Tett még egy puha ígéretet villámlátogatásakor Gyöngyösön, aztán ennyi volt.

És hogy mi volt a folytatás? ‑ mert van folytatása a történetnek. Azt majd a második részben fogom elmesélni, az sem lesz mese. Köszönöm szépen.

(19.10)