Dr. Senyei György Barna

DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm szépen a lehetőséget. Ahogyan már elhangzott a mai napon, én már másodszor számolok be egy olyan évről, amely nem az én vezetésem alatt zajlott az Országos Bírósági Hivatalban, hiszen önök által az tökéletesen ismert, hogy 2019. december 10. napján választott meg az Országos Bírósági Hivatal elnökévé az Országgyűlés. Ebből következően én számolok be a 2019. évet érintően, a Bszi. vonatkozó rendelkezése alapján a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről, de tény az, hogy az érintett időszakban 21 napig voltam főszereplő a bíróságok központi igazgatásában. Nyilvánvalóan az előzményi felszólalások során ügyekről is szó esett, a 2019. évről inkább ügyekről tudnék beszámolni végtelen terjedelemben, ez viszont meghaladja a mai beszámoló jogszabályi kereteit, úgyhogy ilyen kései órán is az ügyforgalmi adatokról kell beszélnem, amelyek beszédesek, és nyilvánvalóan a jelentőségük nem vitatható el, hiszen a jogkereső közönséget érintik az ügyérkezések, az ügybefejezések és az ügyhátralék minden részlete.

Az országos ügyérkezés: a 2019. évben 1 166 220 ügy érkezett a bíróságokra. Itt egy tendenciát kell megfigyelnünk, amelyet önök is ismernek, ez a tendencia pedig az ügymennyiség csökkenése. Ez évek óta tetten érhető, talán nem éri el a jelentős mennyiséget, azonban már a jelzettet meghaladja, ugyanis a 2019. évben 6,6 százalékkal kevesebb ügy érkezett, mint a 2018. évben.

2018. évben az érkezés ‑ hogy emlékeztessem önöket ‑ 1 248 685 volt. Az ügyérkezés csökkenése minden bírósági szinten megfigyelhető. A legnagyobb arányú csökkenés az ítélőtáblákon jelentkezett, ez 13,1 százalékos csökkenés volt, a második legnagyobb pedig a Kúrián, ahol 11,6 százalék volt tapasztalható. Ez nem jelenti azt persze, hogy kevés ügy lenne, de a tendencia jelentős.

Az országos befejezések, hiszen az ügyérkezés megfelelő válasza a befejezés: a 2019. évben összesen 1 191 587 ügy fejeződött be a bíróságokon, ez 7,9 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, azonban ügydöntő jelentősége itt e körben annak van, hogy az összes befejezés 2,2 százalékkal meghaladta az országos ügyérkezést. Nyilvánvalóan valamennyi tisztelt képviselő előtt ismert, hogy szoros összefüggés található, szoros összefüggés van az érkezés és a befejezés között.

A 2019. év végén folyamatban levő ügyek száma az előző év végi adatokhoz képest 24 380 darab üggyel 206 688-ra csökkent, ez 10,6 százalékkal kevesebb ügyet jelent, mint a 2018. év végén. Ez azt jelenti, hogy a peres ügyek esetében 14,2 százalékos, míg a nemperes ügyeknél 7,3 százalékos mérséklődés következett be.

Ismert a központi régió helyzete az ügyleterheltség szempontjából valamennyiünk előtt. Nincs változás e körben, az előző évekhez képest az ország központi régiójában található bíróságokra, így a Fővárosi Ítélőtáblára, a Törvényszékre és a Budapest Környéki Törvényszékre érkezett és érkezik folyamatosan az országos ügymennyiség 40 százaléka. Ez 2019-ben 463 304 ügyet jelentett.

Az időszerűség kérdése, amely mindenkor az érdeklődés középpontjában áll: az előző évekhez hasonlóan a törvényszékeken a perek 86,5 százaléka, a járásbíróságokon a perek 86,3 százaléka egy éven belül befejeződött. Az ítélőtáblákon az ideérkező ügyek 97,6 százaléka egy éven belül, míg 81,9 százaléka hat hónapon belül befejeződött. Összességében az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróságokon a két éven túl, a törvényszéki másodfokon az egy éven túl, az ítélőtáblákon pedig a hat hónapon túl folyamatban levő peres ügyek száma 6,3 százalékkal csökkent. Az öt éven túli ügyek esetében elmondható, hogy a 2018. évi adatokhoz képest, amikor 1001 ügy volt, 13,7 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető, azaz a 2019. év végére az öt éven túli ügyek száma 864-re csökkent.

Nyilvánvalóan egy állandó kérdéskör a két éven túli meg az öt éven túli ügyek helyzete. Ketté kell választani ezeket az adatokat. A két éven túli ügyek esetében nagyon alapvető, általam rendszerint hangsúlyozott különbség az, hogy az ügy elhúzódik, ha elhúzódik, miért húzódik el, vagy egyszerűen sokáig tart. Azért tart sokáig, mert a kereset oly mértékben összetett, a vádlottak száma oly nagy, avagy a vádirati tényállás, a bizonyítás adott esetben olyan összetett, többszereplős, amely az egy éven belüli, avagy két éven belüli befejezést is kizárja. Egész egyszerűen van olyan eljárás ‑ ez önök előtt tökéletesen ismert ‑, ahol a megalapozott ítélethez hosszabb idő szükséges, és nyilvánvalóan ezért kell a bírósági igazgatásnak arra figyelni, hogy az indokolatlanul elhúzódó ügyek száma mérséklődjön, és az ügyek megalapozottan és időszerűen úgy nyerjenek befejezést, hogy a jogkereső közönséget semmiféle sérelem ne érje. Magyarán szólva, a megalapozottság és az időszerűség közötti dinamikus egyensúly a mindenkori feladatunk, a dinamikus egyensúly megteremtése és fenntartása a feladatunk.

A megalapozottságot, illetőleg az ügyfél-elégedettséget, a szó jó értelmében vett ügyfél-elégedettséget mindenkor az ítéletek, az első fokon jogerőre emelkedett ítéletek száma határozza meg. Tudomásul kell vennünk azt, hogy egy ítélet igazán akkor jó vagy ‑ nyilván ez a szó talán ideillik ‑ tökéletes, ha senki nem fellebbez ellene, azaz a jogkereső közönségnek, adott esetben a felperesnek és alperesnek, akik között, mondjuk meg, hogy egy érdekbeli, érdekpozícióbeli, antagonisztikus ellentét van, és mégis tudomásul veszik az elsőfokú bíróság döntését mindketten, ez azt jelenti, hogy az ítélet mindkét fél által elfogadott, és minél több ügy emelkedik első fokon jogerőre, annál elfogadottabb a bíróságok tevékenysége a jogkeresők által.

Az ítéletek döntő többsége járásbírósági szinten, civilisztikai ügyszakban születik. A 2019. évben a peres befejezések 55 százaléka volt ilyen, és ezen ügyszak tekintetében elmondható, a korábbi évekhez hasonlóan, hogy a peres ügyek 92,7 százaléka első fokon jogerőre emelkedik.

A megalapozottság jogorvoslat függvényében meghatározható mutatója a hatályon kívül helyezési arány. E mutató a hatályon kívül helyező és az új eljárás lefolytatására utasító határozatok másodfokú határozatokon belüli arányát mutatja. A hatályon kívül helyezési arány a 2019. évben javult az előző évhez képest. Büntető ügyszakban a járásbíróságok és törvényszékek viszonylatában az előző évi 3,8 százalékról 2,7 százalékra, míg a törvényszékek és az ítélőtáblák viszonylatában 3,9 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött.

A jogegység és az ítélkezés minősége körében jelentős adat az alkotmánybírósági eljárások eredménye, azoknak a tükrében is vizsgálandó a bíróságok tevékenysége. 460 ügyben támadtak alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntést az Alkotmánybíróság előtt, és ennek során 26 bírói döntés került megsemmisítésre.

Az emberi erőforrások is jelentős számot mutatnak. A 2019. év végén ténylegesen 11 745 fő dolgozott az igazságszolgáltatásban, ebből 2926 fő bíró, 911 fő bírósági titkár, 233 fő bírósági fogalmazó és 7675 fő igazságügyi alkalmazott.

(17.30)

2019-ben 97 bírótársunk szolgálati viszonya szűnt meg, ebből 49 esetben nyugállományba vonulás, 26 esetben felső korhatár elérése, 19 esetben lemondás és 3 esetben pedig felmentés okán.

2019-ben az Országos Bírósági Hivatal elnöke 134 bírói állási pályázatot bírált el, melyekre 565 pályázat érkezett. A pályázati eljárás eredményeként az OBH elnöke 73 bíró kinevezésére tett előterjesztést a köztársasági elnökhöz. 57 esetben döntött már kinevezett bíró másik szolgálati helyre történő áthelyezéséről, és 4 esetben került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására.

Az OBH elnöke az általa elbírált 130 eredményes álláspályázat mindegyikében a Bírói Tanács rangsorának megfelelően hozta meg a döntését, vagyis az első helyre rangsorolt pályázót terjesztette elő kinevezésre, avagy helyezte át.

A 2019. év végén a bírósági szervezetrendszerben 767 bírósági vezető volt, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe ezek közül 123 bírósági vezető tartozott és tartozik.

A 2019. évben az OBH elnöke 36, kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshelyre benyújtott pályázat elbírálásáról döntött, melyek közül 9-et a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jogszabályváltozás folytán bekövetkező megszűnése miatt eredménytelenné nyilvánított ‑ ez én voltam, tehát ez már decemberi. Ezenkívül a vezetői pályázati eljárások 18 esetben kinevezéssel, 9 esetben eredménytelenné nyilvánítással zárultak, ebből 3 esetben a véleményező testület támogatásának hiánya, 3 esetben pályázat hiánya és 3 esetben egyéb ok miatt.

A bírósági szervezet gazdálkodása is jelentős, hiszen 2019-ben elmondhatjuk, hogy stabil volt. A költségvetési törvény által biztosított keret év közben 127,97 milliárd forintra növekedett, az egyes kormányrendeletek által biztosított többletforrások eredményeként is. A korábbi évekhez hasonlóan a kiadási előirányzat legmagasabb összegű tételét, mintegy 64 százalékát a személyi juttatások adták, 81,88 milliárd forint összegben.

A bíróságok körében rendkívül jelentős az informatika kérdésköre. Nyilvánvalóan, ha az informatikáról beszélünk, akkor ez jövőre lesz különösen jelentős, amikor, ugye, valamennyiünk előtt ismert lesz a pandémiás helyzet bekövetkezte. 2019-ben még nem tudtuk, hogy milyen kihívások előtt áll a szervezet, hogyan kell a home office-ra, hogyan kell az egyéb, olyan kihívásokra válaszolnunk, amelyeket eddig még nem ismertünk. De ezt majd jövőre fogom önökkel ismertetni, vagy ez évben, de mindenesetre, ha a 2020. évről beszélünk, akkor értékelődnek fel azok az adatok, amelyeket most ismertetek a 2019. évvel összefüggésben.

A 2019. évben a dolgozók munkáját 8 ezer új monitor, 521 új munkaállomás és 50 darab új tablet segítette. Ezen túl 1323 új nyomtatóval és 94 új szerverrel is bővült az eszközállomány. Egy új, hatékony irodai rendszer bevezetése érdekében 11 700 darab irodai programcsomag aktiválására is sor került, és a teljes rendszer működéséhez szükséges 120 darab szerverlicenc beszerzése is megtörtént.

Jelentős még az integritás körében a bíróságok ellen indított peres eljárásokkal kapcsolatos adatok összessége: 2019-ben a bíróságok ellen 309 peres eljárás indult, az év végén összesen 516 ügy volt folyamatban a bíróságok ellen. A leggyakoribb ügytípusok: nem árulok el titkot, vagy nem lesz nagy újdonság, hogy 450 darab kártérítési per indult, tehát alapvetően a kártérítési perek jellemzőek, 32 munkaügyi per indult, és 15 darab közérdekű adat kiadása iránti per is folyamatba tételre került a bíróságok ellen.

Az év folyamán 442 ügy fejeződött be jogerősen, ebből 6 per zárult a bíróságok marasztalásával, vagyis a keresetek 99 százaléka megalapozatlan volt. A beszámolási időszakban lezárult perekben összesen 9 213 355 forint megfizetésére kötelezték az alperesként perbe fogott bíróságokat. Félreértés ne essék, ez a 9 millió forint is több, mint ami elfogadható. Feltett szándékom és célom ‑ nemcsak egyes szám első személyben, hanem valamennyi bírótársamnak és bírósági vezetőnek egyaránt ‑ hogy ez az összeg tovább mérséklődjön, és kártérítés fizetésére ne kerüljön sor.

A bírák fegyelmi helyzete is jelentős, gondolom, hogy az önök érdeklődésére számot tart. 11 bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben, a munkáltatói jogkör gyakorlója 17 bíró ellen 22 esetben kezdeményezett fegyelmi eljárást, 13 esetben a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegés, 5 esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, 4 esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő és a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegést is megvalósító magatartás miatt. 5 bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök: 4 esetben büntetőeljárás lefolytatása, 1 esetben a bíró házastársa ellen indult büntetőeljárásban nyomozati cselekmény foganatosítása miatt, 3 bíróval szemben indult szabálysértési eljárás, valamennyi közúti közlekedési szabályok megsértése miatt.

A bíróságokhoz való hozzáférés a 2019. évben is jelentős kérdés volt, az elektronikus kapcsolattartás pedig szintén felértékelődött a 2020. évben a pandémiás helyzetben. A 2019. évben 1 241 519 darab elektronikus beadvány érkezett, melyből civilisztikai perekben 588 209 darab, büntetőügyekben 363 235 darab, szabálysértési ügyekben 256 054 darab, civil szervezetek nyilvántartásba-vételi vagy nyilvántartási eljárásában pedig 34 021 darab beadvány érkezett.

Az elektronikus ügyintézés gyakorlatilag a tevékenység nagy részét lefedte, ezzel a jogkeresőket próbálta a bírósági szervezet ‑ talán nem szerénytelenség, de sikerrel ‑ segíteni. Ennek az eszközei voltak az e-panasz-ügyintézés, a pertartam-kalkulátor, a bírósági elektronikus tájékoztató és figyelmeztető rendszer, illetőleg az elektronikus befizetések rendszere.

Az OBH önálló bírósági fizetési portált fejlesztett, ahol a vizsgált időszakban 19 117 darab sikeres tranzakció történt.

Jelentős, kiemelt jelentőségű volt és az új évben, a 2020. évben pedig különösképpen azzá lett a távmeghallgatás, a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, hiszen 2018-ban 72 végpont került kiépítésre, 2019-ben további 112 darab tárgyalótermet szereltek fel távmeghallgatásra, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközökkel, amivel megvalósult az a célkitűzés, hogy minden bíróságon legyen legalább egy, telekommunikációs eszközökkel felszerelt tárgyalóterem.

A „via video” technika segítségével 2019-ben összesen 6426 távmeghallgatást bonyolítottak le a bíróságok. 2019-ben 6426 távmeghallgatás történt, ebben 5221 vádlottat, 638 tanút, 232 polgári peres eljárási résztvevőt, 179 szabálysértési eljárás alá vont személyt és 40 szakértőt hallgatott meg a bíróság.

Nyilvánvalóan ez a 2020. évben jelentősen emelkedett, és ennek a tendenciának adott esetben függetlenül a pandémiás helyzettől… ‑ tehát ha helyreáll az élet a normál kerékvágásban, én úgy gondolom, hogy a távmeghallgatásnak folytatódnia kell, a távmeghallgatás a jövő útja, hiszen ez olyan idő- és költségtényezőt jelent, amely a jogkereső közönség érdekeit szolgálja.

A 2019. év végére fejeződött be a „digitális bíróság” projekt, melynek fő célkitűzése a gyorsabb és költséghatékonyabb ítélkezés biztosítása volt, ennek eszközei az e-akta; a bírósági határozatok közzétételének és anonimizálásának eredményeként a döntések egységes és kereshető határozattárban érhetőek el, illetőleg egy folyamat, ez a közhiteles nyilvántartások és bírósági szakrendszerek online összekapcsolása.

A 2019. év volt a központi képzések, a személyes részvétellel zajló képzések utolsó teljes éve, 531 rendezvényen 18 361 fő vett részt, ebből 354 központi képzés valósult meg, 10 065 fő részvételével.

(17.40)

A 2019. évben 370 képzési célú kiutazás történt, amelynek keretében 158 bíró, 54 bírósági titkár és 20 igazságügyi alkalmazott, bírósági fogalmazó vett részt külföldi tanulmányutakon. A 2019. évben az ösztöndíjprogramok körében első félévben a program keretében két bíró dolgozott az Európai Unió Bíróságán, valamint egy bírósági titkár és egy bírósági fogalmazó az Európai Jogi Akadémián, 2019 második félévében két bíró dolgozott az Unió Bíróságán, egy bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán, valamint egy bírósági fogalmazó és egy bírósági titkár az Európai Jogi Akadémián.

2019-ben lehetőség nyílt a határozatlan időre kinevezett bírák számára szakjogászképzésen való részvételre, a helyi jogi karokkal történt előzetes egyeztetések után belső pályázat keretében 8 egyetem 27 szakjogászképzésére lehetett jelentkezni, a beérkezett 153 pályázat közül 100 fő számára nyílt meg a lehetőség a pályázat keretében a szakjogászi végzettség megszerzésére.

Bírósági fogalmazói álláshelyek kiírására 2019. évben is két alkalommal került sor: ’19 első félévében 31 fogalmazói álláshelyre 64 pályázat érkezett, 53 sikeres pályázó közül országosan 28 fő bírósági fogalmazó kinevezésére került sor, a második félévben 21 fogalmazói álláshelyre 71 pályázat érkezett ‑ tehát érezhetően növekedett a második félévben a fogalmazói pálya iránti érdeklődés ‑, és 53 sikeres pályázó közül országosan 19 fő bírósági fogalmazói kinevezésre került sor, tehát az érdeklődések és a kinevezések körében egyfajta sajátos fordított arányosságot diktált a humán erőforrás iránti igény.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)