Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Kedves Polgártársak! Tisztelt Országgyűlés! Talán mindenki ismeri azt az élményt, amikor egy pillanatig azt hisszük, hogy felébredünk egy rémálomból, de hamar rájövünk: még mindig egy rémálomban vagyunk.

Ilyen a Covid-járvány az Orbán-rezsimben: rémálom a rémálomban. A jó hír, hogy ha minden jól megy, akkor fél éven belül túl leszünk a koronavíruson, és kevesebb, mint másfél év múlva a választók akaratával elsöpörjük a rezsimet.

A Covid-járvány az emberiség közös rémálma. Rémálom egy olyan országban is, amelynek tisztességes, felelős és hozzáértő kormánya van. Magyarország sajnos nem ilyen hely. Nekünk egy végtelenül tisztességtelen, felelőtlen, hozzá nem értő kormány jutott. Egy olyan kormány, amely a járvány és a gazdasági válság kezelésében rosszul szerepelt, de a járványkezelés leple alatt folytatta eddigi gyakorlatát: a közpénzek széthordását, a közvagyon privatizálását, a hatalom további koncentrálását, a szabadságunk további csorbítását. Ha nem így lenne, a fideszesek el mertek volna jönni a Covid-vizsgálóbizottság ülésére, hogy megvitassuk mindezt, de nem mertek. Ez egy kleptokrácia! Megrabolják az emberek pénzét, megrabolják az emberek bizalmát, és eközben kormányzás szinte nem is folyik.

Nézzük, hogy mivel foglalkoznak valójában a kormány fontos emberei! Szijjártó Péter a milliárdos oligarcha luxusjachtján pihenget; Szájer EP-képviselőjük huszonöt fős drogos szexorgián vesz részt a kijárási korlátozások idején az ereszténydemokrácia (sic!) nagyobb dicsőségére; Rogán miniszter a harmadik felesége nevére megpróbálja felvásárolni fél Borsodot, az állami bank ‑ amelyet a haverja irányít ‑ milliárdjaiból 95 százalékban finanszírozva. De sikerült? Még csak ez sem. A másik miniszter a nyaralójára veszi fel a CSOK-ot, aztán kétszázmilliós ingatlant vásárol családi célokra, szintén 90 százalék fölötti állami banki finanszírozással, hogy aztán ne is úgy alakuljanak a dolgok, ahogy eltervezte. A pénzügyminiszter a jegybankelnökkel cicaharcot vív, hogy melyikük rontotta el jobban a gazdasági válság kezelését. Orbán Viktor pedig a családi birtokot építteti, lerombol kétszáz éves műemlékeket, és mindezt apuci pénzéből finanszírozza, akinek a cégei elképesztő extraprofitot szereznek az állami megrendelésekből.

És aki mégis kormányoz: az egészségügyért felelős miniszter Mátyást királyt rakja össze, a belügyminiszter kórházakba vezényel katonákat, a külügyminiszter egészségügyieszköz-beszerzéseket intéz és vakcinaengedélyeket ad, és mindeközben elrabolják az Indexet, bezáratják a Klubrádiót, szétverik az SZFE-t, privatizálják az egyetemeket és kivéreztetik az önkormányzatokat.

Mégis fogy az erő, apad a bizalom, aminek egyszerre oka és következménye, hogy elkezdtek úgy viselkedni, mint a hörcsögök, amikor közeledik a tél ‑ Winter is Coming. Egyre gyorsabban halmozzák fel a készleteket, harácsolnak, ahogy csak bírnak, százmilliárdokat szórnak szét a fideszes vállalkozók és a fideszes alapítványok számláira, már a látszatra sem adnak. A kormányfő, a Kárpát-medence géniusza, a nagy stratéga meg azt mondja, hogy sosem dolgoztak ennél többen Magyarországon, a következő mondatában meg, hogy újra kell indítani a gazdaságot. De akkor miért, ha minden ekkora rendben van? Már akkora a baj, hogy Lázár „Trafikmutyi” Jánost kell visszatapsolni a kampányra. De 2021-22 mégsem erről fog szólni. Túl leszünk a Covidon, túl leszünk a NER-en. És, drága kormánypárti képviselők, jó vagy rossz hír, de a maguk rezsimjének az elsöprése nem oldja meg a problémát, maguk csak a problémának egy kis része, egy tünete. Ha elsöpörtük a NER-t, utána fogunk hozzá a valódi munkához.

Az Orbán-rezsim azért épülhetett ki, mert megrendült a biztonságba és az igazságosságba vetett hit, és maguk olcsó biztonságot és gyors igazságot hazudtak a népnek. De nem kezelték, hanem tetézték a bajt. Ma már látszik: a megoldást nekünk, a köztársaság erőinek kell szállítanunk, és mi a Párbeszédben biztos, hogy ezen fogunk dolgozni a következő időszakban. A kizsákmányoló, klímagyilkos kapitalizmus korszakát le kell zárnunk, és a helyén egy emberközpontú társadalmat és az embereket szolgáló, fenntartható gazdaságot kell teremtenünk. Ez a zöld átmenet. A zöld átmenet egy új világba, egy igazságos, békés és biztonságos világba. Ez a következő évek, évtizedek feladata, ez az, ami köré nemzeti konszenzust kell teremteni, ez az, amihez szükség van az együttműködésre.

Csakhogy ebből a nemzeti konszenzusból, ebből a nemzeti együttműködésből a ma még kormánypártok, fájdalom, de kizárják magukat. Kedves Kormánypárti Képviselőtársaink! Majd szóljanak, ha erkölcsileg, intellektuálisan, emberileg felnőttek a feladathoz!

Tisztelt Polgártársak! Nyugodjanak meg, mi addig is elvégezzük ezt a munkát a fideszesek nélkül, ha kell, a fideszesek ellenében is; mi, zöldbaloldali párbeszédesek, és mi, a köztársaság erői. Hajrá! Gyürkőzzünk neki! Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)