Orbán Viktor (Fidesz)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök úr. Sok minden hangzott el, engedjék meg, hogy a helyzethez méltatlanul visszafogott módon próbáljak válaszolni ezekre. (Tordai Bence: Haha!)

Először is, szerintem hiba, ha a Jobbik frakcióvezetője oltásellenes hangulatot gerjeszt. Az oltás életet ment. Az oltás az egyetlen esélyünk. Ezért az a hozzászólás, ami elhangzott a Jobbik részéről, számunkra nem elfogadható, visszautasítjuk, és arra kérjük önöket, hogy hagyják abba az oltásellenes agitációt. (Taps a kormánypártok soraiban.) Sértőnek érzem sok millió honfitársam számára azt, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak minősíti a Jobbik. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Márpedig az!) Ezzel azokat az embereket minősíti bohócnak és bohóckodóknak, akik egyébként részt vesznek ebben a konzultációban. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Ez több millió ember, az ő nevükben visszautasítom az önök sértő megjegyzését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Szeretnék egy megjegyzést fűzni ahhoz a gondolathoz, hogy európai engedély kell‑e vagy sem a Magyarországon forgalomba hozott gyógyszerekhez általában, most a vakcinától függetlenül. Én tudom, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy Európa egy magasabb minőséget képvisel, mint Magyarország. Tudom, hogy vannak olyanok, akik jobban bíznak másokban, mint a saját fajtájukban. Tudom, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy ami tőlünk nyugatra van, az jó; ami Magyarországon van, az meg parlagi. (Arató Gergely közbeszól.) Tudom, hogy önök azt gondolják, hogy a magyar hatóságok nem alkalmasak arra, hogy elvégezzék a munkájukat, de semmiképpen nem alkalmasak úgy, mint ahogy a brüsszeliek erre alkalmasak. Még egyszer mondom: szerintem nem vírus idején kell a Washington és Brüsszel iránti feltétlen politikai elkötelezettségüket bizonygatni a nem Európából, Nyugatról származó vakcinákkal szemben. Ezt ne tegyék! Szerintem ez rossz dolog. Vitatkozhatunk arról, hogy mit s hogyan, de szerintem az, hogy a magyar orvosok, a magyar kutatók, a magyar járványügyi szakemberek véleményét, tudását, fölkészültségét eleve gyengébbnek tekintik, mint a brüsszeliekét, ez számunkra, akik a nemzeti oldalhoz tartozunk, egész egyszerűen sértő és ezért elfogadhatatlan. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Többször elhangzott, hogy vajon minden élet számít-e. Szeretném megerősíteni, hogy Magyarországon minden élet, különösképpen minden magyar élet számít, de nemcsak a magyarok, hanem a nálunk tartózkodó külföldiek megmentése érdekében is meg fogunk tenni mindent.

Hangoztak el megjegyzések arról, hogy a beruházástámogatás során konzervatív és nemzeti vállalkozói körök kapnak támogatást. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Szeretném megismételni azt, amit korábban már elmondtam: az önök vörös bárói is kapnak. Tehát szeretném megismételni, hogy az önök vörös bárói is, tőkés csoportjai is kapnak beruházási támogatást (Dr. Vadai Ágnes és Arató Gergely közbeszól.), ha gazdaságilag értelmes programokkal állnak elő. Nézzék csak végig a támogatási listákat, meg fogják rajta találni a saját vörös báróikat is. De szeretném megismételni, hogy gazdaságpolitikát nem lehet pártalapon csinálni. Gazdaságpolitikát munkahelyteremtési alapon kell csinálni, ezért mindenkit támogatni kell nézeteitől függetlenül, aki hajlandó egyébként (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), ráadásul tömegesen munkahelyeket létrehozni. Úgyhogy a vörösök is benne lesznek, ne aggódjanak, tisztelt hölgyeim és uraim! (Derültség és taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Vadai Ágnes közbeszól. ‑ Közbeszólások.)

Ami az MSZP frakcióvezetőjének hozzászólását illeti, azért tartom fontosnak, mert nehéz dolog értelmes vitát folytatni, ha azt állítja a magyar gazdaságról beszélve egy komoly vezető, hogy másfél millió részmunkaidős ember van Magyarországon. Nincs, tisztelt képviselőtársam, nincsen, rosszul tudja. Magyarországon négy és fél millióan dolgoznak, és ebből 231 ezer van részmunkaidőben. Tudja, másfél millió és 231 ezer között nagy a különbség, így nem lehet értelmes gazdaságpolitikai vitát folytatni. (Derültség a kormánypárti sorokban.) 2019 végén egyébként 229 ezer volt, most 231 ezer van.

Ami a halálozások arányát illeti: valóban nem tartom ízlésesnek ezt a megközelítést, de a politika nem mindig ízlésünk szerint való, ezért ha önök ezt a kérdést fölhozták, hát, ezzel is kell foglalkoznunk. Valóban, a halálozások száma a legfontosabb egy védekezés idején, hiszen mi mást akarnánk, mint megmenteni minél több magyar ember életét. Miután önök nem bíznak a magyar adatszolgáltatásban, és biztosan megvannak ezzel a saját rossz tapasztalataik (Derültség a kormánypártok soraiban.), amit most nem részletezek, ezért inkább az Eurostatot hozom ide. Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy az Eurostat vezet egy ilyen nyilvántartást, egy ilyen szomorú nyilvántartást, amely arról szól, hogy mekkora egy-egy ország esetében az úgynevezett halálozási többlet, mennyivel többen haltak meg egy-egy európai uniós országban az előző öt év átlagához képest. Itt azt fogjuk látni, illetve önök is láthatják, ha akarják, hogy Magyarországon ez egy 9 százalékos mutató, ami fájdalmas. Ugyanez a mutató 10 és 15 százalék között van Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában, és 15 százalék felett van Spanyolországban és Belgiumban. Európai összefüggésben így néz ki a magyar válságkezelés.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! Nagyon sokan támadták a gazdaság-újraindítási akciótervet. Először is szeretném elmondani önöknek, hogy a gazdaságvédelmünk eredményessége abban mérhető le, hogy szintén az Eurostat-előrejelzések szerint a 2020-as évben a magyar nemzeti össztermék 5,2 százalékkal csökkent. (Arató Gergely: Ez a siker.) Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban 10 százalék fölötti visszaesése volt Spanyolországnak, Görögországnak; 7 százalék fölötti volt Franciaországban és Ausztriában. Ehhez képest a mi teljesítményünk inkább megsüvegelendő.

Ha ugyanezt megnézem a munkanélküliségi adatok esetében, akkor azt tudjuk mondani, hogy nálunk, itt, a magyaroknál négy és fél millióan dolgoztak 2019 decemberében, és most is négy és fél millióan dolgoznak. Szabó Timeának mondom, hogy különböző statisztikai metszetben készült kimutatásokat egymásra vetíteni, szamárságokhoz vezet. Ezért szeretném megismételni… (Szabó Timea közbeszól.) Sajnos ‑ igyekszem nagyon óvatosan fogalmazni, higgye el! ‑, nincs semmi értelme különböző metszetű statisztikákat egymásra vetíteni (Szabó Timea: Metszetű?), ott nehéz átcsúszni a statisztikavizsgákon. (Zaj, közbeszólások, köztük a Fidesz soraiból: Körte meg alma, ha így jobban érted.)

(12.40)

Ezért van az, hogy sajnos önök nem értékelik azt a teljesítményt (Gyurcsány Ferenc: Ilyet?!), amit egy 5,2 százalékos GDP-csökkenés idején a munkahelymegtartás érdekében egy ország képes felmutatni. (Dr. Vadai Ágnes: De ne az országról beszéljen!) Csökken a GDP 5,2 százalékkal, és a munkában álló, munkából élő embereknek a száma annyi, mint a válság előtt volt. Ez egy fantasztikus teljesítmény! Önök persze azt gondolják, hogy a kormány magát akarja ebben a fényben feltüntetni, de nem erről van szó. Ez egy fantasztikus teljesítmény a vállalkozók részéről és a munkaadók részéről is.

Itt érkezünk el oda, hogy mi a válságkezelésben a különbség az önök és a mi oldalunkon. Mert önök segélyt akarnak adni az embereknek. (Dr. Vadai Ágnes: Segítséget! ‑ Gyurcsány Ferenc: Mészáros Lőrinc már kapja!) Nem vitatom el az e mögötti jó szándékot. Mi munkát akarunk adni, mert azt gondoljuk, hogy ha van munka, akkor nem kell segélyt adni. Ha segélyt adok, abból nem lesz munka, ezért jobb, ha inkább munkát próbálok adni, mert abból meg tudnak élni az emberek. Ezért a nemzeti oldalnak, a keresztény oldalnak, a demokrata oldalnak (Dr. Vadai Ágnes: Keresztény oldal?) az elképzelése az, hogy a munkahelyek támogatását kell előtérbe helyezni. Ezért, ha választhatunk, hogy egy forintot segélyre adjunk vagy munkahelyteremtésre, akkor mi a munkahelyet választjuk, és a számok azt mutatják, hogy jól is tesszük ezt.

Egyébként pedig, aki kiesik a munkanélküli-segély időtartamából, azok számára továbbra is korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a közmunka, senki nem marad munka nélkül. (Dr. Vadai Ágnes: Gratulálok!)

Ami a munkanélküliség nemzetközi összehasonlítását illeti tehát, azt kell mondanom, hogy miközben Magyarországon 4,3 százalék a munkanélküliség most, aközben Franciaországban és Ausztriában magasabb, mint 7 százalék. Azt fogjuk látni, hogy vannak olyan országok, ahol messze 10 százalék fölötti a munkanélküliség. Olyan országok, amelyeket mi rendszeresen, gazdaságilag magunknál erősebb országként tartunk számon, joggal, mégis ebben az egyéves időszakban mind a gazdasági teljesítmény mennyiségét, mind pedig a munkahelyek számát tekintve gyengébben teljesítettek, mint mi.

Többen is szóba hozták az államadósságot. Az úgy volt, amire önök nyilván emlékeznek, hogy amikor távoztak 2010-ben a kormányzati főhatalomból, akkor a magyar államadósság 82 százaléka volt a nemzeti összterméknek. Innen tíz év munkájával levittük 64 százalékra, és most a válság miatt úgy döntöttünk, hogy visszaengedjük, mert szükség volt ezekre a forrásokra a munkahelyek megvédése érdekében, visszaengedjük a 82 százalékos szintre. A különbség 18 százalék, tehát úgy tekintjük mi, hogy a Covid által előidézett államadósság, a Covid-adósságunk 18 százalék. Magas a 82 százalék. Ami azonban ezt értelmezni segít számunkra, az az, hogy az Európai Unió átlaga 95 százalék fölött van. Görögországban 207 százalék, nálunk 82; Olaszországban 160 százalék, nálunk 82; Spanyolországban 120 százalék, és sorolhatnám tovább. Összességében tehát messze az uniós átlag alatt vagyunk.

És amit fontosnak tartok, és amivel szerintem meg fogjuk nyerni a 2021-es és ’22-es évet is, ez pedig az, hogy a beruházás nemzetiössztermék-arányos szintje 27 százalék felett maradt. Válság idején, nagyon súlyos, egész európai piacokat megrázó válság idején, a mi exportpiacainkat megrázó válság idején a nemzetiössztermék-, tehát a GDP-arányos beruházási mutatónk 27 százalék fölött van. Meglepődnék, ha ez nem lenne az első háromban, de talán az első helyen is az Európai Unióban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szó került itt az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos változásokról. Ez egy nehéz téma, higgadtságot javaslok. Valóban az történt, hogy február 12-én 80 ezer ember kapott piros lámpát, vagyis megkapta azt a jelzést, hogy nem fizet tb-járulékot, és ezért nem vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Ezeket az embereket az Államkincstár név szerint is nyilvántartja, hiszen oda kell befizetniük a járulékokat. Ebből a nyilvántartásból azt tudjuk, hogy ennek a 80 ezer embernek a fele nincs jelen a magyar munkaerőpiacon, vagyis külföldön dolgozik, és 11 százalék olyan van, aki semmilyen aktivitást nem mutatott. Tehát a mi becslésünk az ‑ több mint becslés ez ‑, hogy a 80 ezer embernek körülbelül a fele, valamivel több mint fele külföldön van, tehát ide nem fizeti be a járulékát, ezért nem is veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Oda viszont befizeti, és nyilván ott veszi igénybe az egészségügyi ellátást.

Van azonban a 80 ezer emberből 11, bocsánat, 13 százalék, akinek a megítélésében bizonytalanok vagyunk, hogy milyen anyagi helyzetben van (Arató Gergely: Milliomosok valószínűleg…); van közöttük, aki elég nehéz szociális helyzetben van, és ennek a 80 százaléknak a 7 százaléka pedig súlyos szociális helyzetben van. Ez tűnik ki az elemzésekből. Ezért az ezekbe a csoportokba tartozó személyeknek megnyitottuk a külön eljárás lehetőségét, ők kérelmezhetik a tartozás elengedését, átütemezését, és a jövőre nézve is kaphatnak kedvezményeket, mert nehéz helyzetben vannak. Ez az igazság; minden más, amit erről hallottak itt a Ház falai között, sajnos nem fedi a valóságot.

Elhangzott még az is ‑ azt hiszem, Tóth Bertalan képviselőtársam mondta ‑, hogy kivéreztetjük az önkormányzatokat; talán valaki Budapestről is beszélt, mindig ezt kapom meg. Szeretném, ha ugyanolyan higgadtan, ahogy eddig tettem, mondhatnék erről is néhány szót.

2020. december 31-én a fővárosnak a számláján összesen 122 milliárd forint volt. (Felzúdulás.) 74,9 milliárd állampapírban, 36,7 milliárd készpénzben, 10,4 milliárd pedig a Kincstárban. Tehát Magyarországon van olyan önkormányzat, amelynek a számláján 122 milliárd forint van. Kevés olyan önkormányzat van, aki nem cserélne ezzel az önkormányzattal. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

Ennél a helyzet még bonyolultabb, és nehéz kérdéseket is felvet, ugyanis ha megnézzük, hogy 2020-ban az összes állami támogatás, ami az Európai Unióból jött vagy a magyar költségvetésből ment, tehát ami politikai döntés alapján került valahova, arról azt tudjuk mondani: az összes forrás 44 százaléka, vagyis 3000 milliárd forint került Budapestre. Ez a kivéreztetés, kedves barátaim? (Nacsa Lőrinc: Hoppá!) Az összes forrás, az összes, államilag befolyásolt forrás 44 százaléka a fővárosba ment, és közben itt arról beszélnek, hogy kivéreztetik a fővárost?! Összehasonlításképpen mondom, hogy Baranya térségébe, abba a régióba 6 százalék ment, 6 ‑ Budapestre 44! A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nehéz sorsú térségbe ment 12 százalék, miközben Budapestre 44. A borsodi régióba ment 8, Budapestre 44. Ki vérezteti ki itt Budapestet, tisztelt hölgyeim és uraim?!

Én azt szeretném mondani önöknek, hogy ezen az oldalon, a nemzeti oldalon sosem vontuk kétségbe, hogy egy erős Magyarországhoz nekünk erős fővárosra van szükségünk, mert a főváros nemcsak a budapestiek lakhelye, habár az is nagyon fontos, hanem a nemzet fővárosa. És a mi súlyunkat a világban bizony megszabja a főváros fejlettsége, a főváros súlya. Egy fővárost támogatni kell, sőt a fővárosnak fényes ruhában kell járnia, és mint látják, ez így is van. De azért némi megértést szeretnék önöktől kérni, és lássák be, hogy ilyen számok mellett, ha a következő időszakban esetleg mégis az történik, hogy az eddig 8-10-12 százalékos támogatásban részesülő régiók többet fognak kapni, a 44 százaléknyi Budapesté pedig csökken, akkor az nem lesz igazságtalan, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem inkább az igazság felé fog bennünket elvinni. (Hosszan tartó taps a kormánypártok padsoraiból.)

És nem kenyerem, de ha már szóba hozta a miniszterelnök úr a gyurcsányozást, akkor kell erről mondanom nekem is néhány szót.

Először is, csak másodikok tudunk lenni ebben a műfajban. A legjobb a Jobbik. Idézem őket, olyan jókat mondtak. (Derültség a kormánypártok soraiból.) Idézet az alapító nyilatkozatból: „A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból.” (Derültség a kormánypártok soraiból. ‑ Szilágyi György: Ez a Fidesz!)

Azt hallom még, illetve azt olvasom még (Dr. Völner Pál: Amnéziás.) Jakab képviselőtársunk szájából, hogy, idézem őt: „Szemkilövetők szabadon, a hazafiak börtönben. Tovább kell vinni ezt az ügyet, amíg a felelősök meg nem kapják méltó büntetésüket.”

(12.50)

Hogy még durvábbat idézzek a frakcióvezető úrtól: „Továbbra sem mondunk le arról,” ‑ mondja ő ‑ „hogy Gyöngyöspatához hasonlóan Gyurcsány Ferencet is kitiltsák a borsodi megyeszékhelyről.” Gratulálok a Jobbiknak, tisztelt hölgyeim és uraim! Gratulálok! (Taps, derültség és közbeszólások a kormánypárti padsorokban. ‑ Dr. Völner Pál: Sikerült?)

De anélkül, hogy hosszabb ideig leragadnék itt Jakab képviselőtársam magvas gondolatainál (Derültség a Fidesz padsoraiban.), mégis, ha megengedik, arra a paradoxonra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy most úgy áll a helyzet, mint hogyha a Jobbik védené az Európai Uniót, az európai uniós tagságot, meg az európai intézményeket velünk, a polgári-nemzeti-keresztény táborral szemben. (Derültség és közbeszólások az ellenzéki padsorokban. ‑ Dr. Szabó Timea: Deutsch Tamást kérdezd! ‑ Dr. Vadai Ágnes: Szájer József!) Ezért talán nem haszontalan (Dr. Szabó Timea közbeszól.) fölolvasnom az idevonatkozó kulcsmondatot a Jobbik alapító dokumentumából. Idézem: „Elfogadhatatlan számunkra az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár.” Gratulálok önöknek! (Derültség a kormánypárti padsorokban. ‑ Jakab Péter: Az Alaptörvényt olvasgasd! ‑ Szabó Timea közbeszól.)

És én kimaradnék a gyurcsányozásból magam is ‑ és ezt igyekszem is megtenni a jövőben ‑, de amikor a miniszterelnök úr azt fogja csinálni, amit az előbb tett, hogy a baloldal tisztességéről beszél, és tisztességtelenséggel vádol bennünket, akkor ezt mindig meg fogom tenni. És a következő áll itt, a tisztesség nevében ‑ idézem a miniszterelnök urat: „Amit a megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni, úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Nincs sok választás, mert el… Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.” Továbbidézem őt: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” (Jakab Péter: Ezt te is mondhatnád!) Miért hinnénk el, hogy most sikerül? (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Saját szöveged! ‑ Dr. Vadai Ágnes, tapsolva: Jaj, de jó!) Idézem tovább: „Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai ‑ amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni ‑ segítettek, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább; nincsen.” Látjuk, hogy van tovább, de lejjebb, barátaim, az nincsen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Derültség és hosszan tartó taps a kormánypártok padsoraiban.)