Nacsa Lőrinc (KDNP)
2020-12-16 · 177. ülésnap · felszólalás · 13:36Szöveg14 766 karakter · 34 bekezdés · JSON
NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok minden elhangzott itt, és egész tucat könyvek vannak a pszichológiában arra a jelenségre, amikor a rossz emlékeket úgy megpróbálja az agy elfelejteni és megmásítani, és önök így gondolnak a 2008-2009-es időszakra. Az mindig külön öröm számomra és külön sportértéke van, amikor jobbikos vagy jobbikos képviselők védik a Gyurcsány-kormányt, például a képviselő asszony a Gyurcsány-kormány nyugdíjpolitikáját és az akkori nyugdíjemeléseket. Ez mindig örömmel tölt el.
De, nézzük csak, hogy mit mondott Gyurcsány Ferenc 2008-ban, mert önök is idéztek itt mindenkit. Gyurcsány Ferenc azt mondta 2008-ban, hogy a válság szele fog minket érinteni. Most arra hivatkoznak, hogy legyünk önökkel méltányosak. Hát, egy olyan brutális világgazdasági válság volt 2008-2009-ben, hogy akkor nyilvánvalóan elszállt az államadósság, meg nyilvánvalóan óriásira növekedett a munkaerőhiány, nyilvánvalóan brutálisak voltak a költségvetési hiány adatai. Majd erre azt mondta Gyurcsány Ferenc, hogy minket a válságnak csak a szele fog érinteni.
Tehát mi az inkompetens vezető tökéletes ismérve? Hogy fogalma sincs, hogy milyen veszéllyel áll szemben, azt sem tudja, hogy hogyan kell azt kezelni, majd aztán félre is kezeli, tehát a gyakorlatban is megmutatkozik, hogy tökéletesen rosszul kezelte Gyurcsány Ferenc a válságot, amit egyébként el sem ismert, hogy lesz.
(Dr. Gyüre Csabát a jegyzői székben Tordai Bence váltja fel.)
Akkor nem kiabáltak a tisztelt képviselők, hogy hát, főnök, ez óriási világválság, hát, mégsem kéne azt mondani, hogy csak a szele fog minket érinteni!
Ha már az adósság kérdéséről többen beszéltek itt tisztelt képviselőtársaim, össze szeretném kötni azzal, hogy Varju László olyan büszke volt arra, hogy ők megalkották a nyugdíjprémium intézményét. A vessző után a mondat második fele hiányzott, hogy hányszor fizettek önök nyugdíjprémiumot a magyar nyugdíjasoknak. Én segítek, hogy mégiscsak meglegyen a jegyzőkönyvben: nulla alkalommal. Sosem fizettek olyat. Önök megalkották ennek a jogszabályi hátterét, majd soha nem fizettek ilyet a magyar nyugdíjasoknak. Mi már többször is fizettünk ilyet a magyar nyugdíjasoknak, nyugdíjprémiumot. Igaz, önök a papíron leírták ezt, hogy van ilyen, csak aztán sosem fizettek ki ilyet a magyar nyugdíjasoknak. Szerintem óriási különbség.
És ugyancsak ki írta bele azt az Alaptörvénybe és jogszabályokba, hogy folyamatosan csökkenteni kell a GDP-arányos államadósságot? Ezek is mi voltunk, mert fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan, egyébként békeidőben, a gazdasági növekedés éveiben folyamatosan lejtmenetben legyen az államadósság, és folyamatosan csökkenjen az államadósság mértéke.
Varga képviselő úr az előző éveket napsütéses éveknek nevezte. (Potocskáné Kőrösi Anita: Nem!) Én ennyi pozitív dicsérettel is beérem az ellenzéki képviselők részéről ‑ csak ugye, tisztelt képviselő úr, ez a napsütéses évek kinek volt köszönhető? A kormány gazdaságpolitikájának, a jegybanknak is egyébként, a kormány gazdaságpolitikájának, a meghozott helyes döntéseknek, a magyar munkavállalóknak, a magyar cégeknek, a beruházásoknak, a folyamatosan növekvő exportpiacnak. És kinek nem volt köszönhető? Önöknek, akik minden intézkedésnél keresztbe próbáltak feküdni, és minden intézkedést elutasítottak, és nem szavaztak meg. Tehát a napsütéses évekről ennyit.
Rablóprivatizáció: kedvenc témám. Z. Kárpát Dániellel is többször beszéltünk erről és többekkel már, hogy ugye, olyan időszakban volt a költségvetési hiány 5-6-7 százalék a Gyurcsány-kormány alatt, és olyan időszakban nőtt elképesztő mértékben az államadósság, amikor egyébként rablóprivatizációt folytattak. Tehát elvileg a matematika és a közgazdaságtan normál szabályai szerint elképesztő pénzügyi bevételekre kellett volna hogy szert tegyen a magyar állam. Hát, eladtak 192 céget, többségében nyereséges cégeket. Rablóprivatizáltak 192 állami céget, amiből nagyon sok ‑ közművek, stratégiai, nemzetbiztonságilag fontos intézmények, cégek ezek ‑ nyereséges volt. Ezeknek be kellett volna áramolni, a vételárak értékének, ha nem áron alul adták volna el, a központi kasszába.
Vagy éppen a PPP-konstrukciók, amikor önök azt mondták, hogy ez azért jó, mert nem hitelből valósítjuk meg, és ezért nem terheli az államadósságot; nem terheli az államadósságot, nem terheli a költségvetést ezeknek a beruházásoknak az összege, hanem így meg lehet építeni. 2853 milliárd forintot buktak a magyar választók azért, a magyar adófizetők azért, mert az M5-ös, M6-os autópályát nem hitelből, hanem PPP-konstrukcióból valósították meg. 2853 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők. Ilyen egyszerű ez a képlet.
Ezeknek a bevételeknek meg kellett volna jelenni a költségvetésben, és nem szabadott volna, hogy 5-6-7 százalékos költségvetési hiány keletkezzen, nem szabadott volna, hogy 50 százalékról 80 százalékra nőjön a GDP-arányos államadósság. Hát, ez a probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem volt ilyen bevétel, mert rablóprivatizáció volt. Haverok voltak, külföldi érdekek voltak, meg spekulánsok voltak. Ez volt, gazdasági növekedés meg költségvetési egyensúly, meg csökkenő államadósság nem volt. Ez a probléma!
Z. Kárpát képviselő úrral nagyon sokszor vitatkoztunk a családtámogatási rendszerről, szerintem fogunk is az elkövetkező években, de az, hogy teljes rétegeket kihagyna a kormány ebből az intézkedéscsomagból?! Képviselő úr, például a családi adókedvezmény, amit ők megszüntettek, mi visszavezettük, bővítettük, és aztán emeltük, ők ugye, azt sem szavazták meg, akiket ön most hatalomra segít, de a családi adókedvezményt a családi pótlékra jogosultak 96 százaléka igénybe tudja venni.
Tudja, milyen nagy szám a 96 százalék? Érzi ennek a súlyát? Hogy mondhatja azt, hogy egész társadalmi rétegeket kihagy a kormány családtámogatása, amikor a családi pótlékra jogosultak 96 százaléka igénybe tudja venni a családi adókedvezményt és annak egyébként a járulékokra való kiterjesztését!
És még egyszer mondom: önöknél adóemelés volt, itt meg adócsökkentés volt. És a devizakitettség: az államadósság szerkezete teljesen átalakult.
Szakács képviselő úr itt a külföldi kiszolgáltatottságról beszél meg külföldi érdekekről. Hát, pont azzal növeljük a nemzeti szuverenitást, és azzal csökkentjük a kitettségünket, hogy átalakítottuk az államadósság devizaszerkezetét, és sokkal kisebb, 20 százalék alá csökkent (Dr. Szakács László közbeszól.) a devizaállománya az államadósságnak, és most már a magyar állampolgárok, a magyar befektetők finanszírozzák legnagyobb részben a magyar államot a betétekkel, az állampapírokkal, a kötvényekkel. A magyar állampolgárok finanszírozzák, és nem pedig az IMF és a többi hasonló külföldi spekuláns, akikhez önök rohangáltak kedvenc kedvtelésükből. (Dr. Szakács László: Putyin sokkal jobb…)
És ahhoz képest, hogy önök milyen rablóprivatizációt folytattak, és ezen vörösbárók szépen meggazdagodtak, ugye, tizennégy karátos autóról beszélt itt Varga képviselő úr, hát, egy oligarcha ül itt a parlamentben, az pedig az önök vezére, ha valakinek valahány karátos valamije is van valahol a világban, az, ugye, ő lett.
Mi másfélszeresére emeltük a nemzeti vagyon értékét, másfélszeresére növeltük a nemzeti vagyon értékét. Visszavásároltunk stratégiai cégeket, és amikor azt mondják, hogy miért vett Matolcsy György nem tudom, milyen festményt, azt önök árusították ki, és vissza kellett szerezni, a nemzeti vagyon. (Z. Kárpát Dániel: Festményt?) Azokat önök kótyavetyélték el a feketepiacon meg az elvbarátaik között. (Varga Zoltán: Mit tetszik szívni?!) Hát, Matolcsy Györgyék szerezték vissza, számos olyan értékes ingatlant, műtárgyat, amit önök kótyavetyéltek el.
Nagyon egyszerű a képlet, értem, hogy önöknek fáj, hogy végre megint nemzeti tulajdonban lehetnek ilyen műkincsek vagy egyébként cégek. (Potocskáné Kőrösi Anita nevet.) Értem, hogy önnek ez fáj, képviselő úr, de hát öntől nem vártuk a nemzeti érdekek hatásos képviseletét, öntől ezt nem vártuk, semmi gond.
Egyetértek, Szakács képviselő úr, a törvényeket mindenkinek be kell tartani, az adókat mindenkinek be kell fizetni. Ez a cigaretta jövedéki adójára is egyébként vonatkozik, az etikai bizottságuk háza táján majd nézzen utána ennek!
És az adósság témaköréhez: a Fidesz-KDNP-kormány átvállalta az önkormányzatok adósságát, amit önök terheltek rájuk. Az a fojtogató adósságspirál, amibe 2007 után kerültek az önkormányzatok, ahol egyre több feladatot kaptak önöktől az önkormányzatok, de egyre kevesebb finanszírozást hozzá, ezért bekerültek egy adósságspirálba. Több mint 1300 milliárd forint adósságot vállaltunk át az önkormányzatoktól. Hát, erről, mikor az adósság szerkezetéről meg az államadósság növeléséről vagy csökkentéséről beszélnek, miért nem említik meg, hogy 1300 milliárdot vállaltunk át az önkormányzatoktól azért, mert önök megnövelték a feladataikat, de sajnos finanszírozást valahogy nem találtak a rendszerben ehhez, mert fontosabb volt a 4-es metró meg a Sukoró meg sok minden más.
A szegénység témaköre, hiszen ezt is érintették, tisztelt képviselő urak: ha megnézzük a háztartások életszínvonala minden évben megjelenő, Statisztikai Hivatal által kiadott kiadványát, önök egy teljesen másik filmet néznek. Hát, önök nem ismerik el a magyar valóságot, önök nem látnak…
Z. Kárpát Dániel rendszeresen termelési jelentésnek minősít tényeket. (Z. Kárpát Dániel: Nem jó indulattal!) És értem, hogy neki fáj, hogy ezek a tények jók, hogy ezek az eredmények, gazdasági adatok jók, de ez nem termelési jelentés, ha annak örülünk például, hogy 2010-hez képest másfél millió emberrel kevesebbnek van fizetési hátraléka. Ez szerintem egy jó dolog, hogy 2010-hez képest másfél millió emberrel kevesebbnek van fizetési hátraléka. (Potocskáné Kőrösi Anita: Vagy elvették a házát!)
Szerintem az is egy jó dolog, és az sem termelési jelentés, az is egy jó dolog, hogy 4 millió emberrel többnek van pénze váratlan kiadásokra, mint 2010-ben. Ön ennek nem örül? Ön szerint ez csak termelési jelentés?
Szerintem az is nagyon fontos adat, hogy 2,4 millió emberrel több tud elmenni egy hétre nyaralni, mint 2010-ben, két és fél millió emberrel több; hogy 650 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik nem tudják fűteni a lakásukat. Csökkent a jövedelmi szegénységi küszöb alatt élők aránya, abszolút csökkent.
(14.10)
Azt gondolom, hogy ezek eredmények, nem érdemes ezeket mindig eltagadni, mert az hiteltelenné teszi, az ön egyébként sokszor értelmes mondanivalóját is hiteltelenné teszi. (Derültség az ellenzéki padsorokban. ‑ Z. Kárpát Dániel: Advent van!)
Egyharmadára csökkent ‑ egyharmadára csökkent! ‑ a súlyos anyagi deprivációban érintettek száma. 2010 óta Magyarországon 2 millió 234 ezerről 64 százalékkal, 1 millió 421 ezer fővel csökkent az anyagilag súlyosan depriváltaknak a száma. Egyharmadára csökkent, akik súlyos anyagi deprivációban szenvednek vagy ennek kitettek. Szerintem ez egy óriási eredmény. Még nem vagyunk ott, ahol mi szeretnénk, a szegénységet teljes mértékben föl kell számolni, de egyharmadára csökkent. Egyharmadára, tisztelt képviselő úr! Óriási eredmény, azt gondolom. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők száma is jelentősen csökkent, 384 ezer fő élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben.
Azt gondolom, hogy az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a szegénység, a társadalmi kirekesztődés aránya folyamatosan csökkent 2010 után, főleg ’12-től konzekvensen. Minden évben jobbak ezek a számok, mert minden évben sikerül előrelépni. Önök ezeket eltagadják. Nemes egyszerűséggel azt mondják, hogy ilyen Magyarországon nem történt meg.
Én azt gondolom, hogy ezek az eredmények magukért beszélnek, és nem azt mondtam, hogy ez bármilyen út vége, és sosem fogják tőlem azt hallani, hogy én ezzel elégedett vagyok és befejeztük a munkánkat. Én azt mondom, hogy ez egy jó irány, hogy az a csapás, amin a magyar gazdaság megy, amin a járvány előtt is ment, és azok az eredmények, amiket elért, az egy nagyon-nagyon jó irány. Csak önökkel nehéz úgy vitatkozni, még ha néha erősebben is szólunk egymáshoz, és az elnök úr intelme terel minket vissza helyes mederbe, akkor is azt gondolom, hogy az erős vitának helye van; de a tények eltagadásának, hogy mi történt 2008-2009-ben, és egyébként mi történik most, hogy hogyan hagytak ott több százezer embert…
Kilakoltatás, képviselő úr: másfél millió embert fenyegetett a közvetlen kilakoltatás veszélye 2009-ben, és Szakács képviselő úr erre azt mondja, hogy nem volt kilakoltatás az ő idejükben. Ezt állította, hogy nem volt kilakoltatás. Hogyne lett volna, sőt! Másfél millió ember ‑ és ebből sokaknak egyébként meg is szűnt az állandó lakhatása ‑ közvetlenül, egy lépésnyire volt attól, hogy kilakoltassák, annyi embert bocsátottak el, annyi embert építettek le, annyi embert hagytak az út szélén.
A 13. havi bér megszüntetése, 13. havi nyugdíj megszüntetése, adóemelés és egyébként a már bejelentett kedvezmények visszavonása, a családtámogatás és a lakástámogatási rendszer szisztematikus leépítése. Emlékszik még a szocpolra, félszocpolra, egyéb ilyen fogalmakra, emlékszik még arra, hogy egyébként hogy vették el az egy- és kétgyerekesektől a családi adókedvezményt, hogy a gyest hogyan csökkentették két évre a három évről.
Gurmai Zita a mai nap a gyed extráról beszélt itt napirend előtt meg a családtámogatásról, Novák Katalin miniszter asszonnyal összefüggésben. Pár éve még azt nyilatkozta, hogy kormányra kerülve az MSZP megszüntetné, hogy egyébként dolgozni is tudjanak, meg megkapják a családtámogatást is. Ha akkor gyereket vállalt valaki, az szinte egyet jelentett a szegénységgel, nagycsaládban élni meg abszolút egyet jelentett a szegénységgel az önök ideje alatt, mert amint megszületett a következő gyerek, az első gyermek után járó családtámogatásokat rögtön elvették, eltörölték abban a pillanatban, mintha nem is létezett volna.
Ezekről a tényekről is beszéljenek! Mondják el azt, hogy ha olyan nagyon idézetekkel akarnak versengeni, hogy miért gondolta azt Gyurcsány Ferenc, hogy csak a szele fog minket érinteni ennek a válságnak, miközben utána romba döntötték az országot. Úgy kérnek rajtunk számon 2010-es adatokat, hogy egy csőd szélére került, romokban lévő magyar gazdaságot kellett átvennünk 2010-ben, és onnan kellett elérnünk azt, amiről itt egyébként az elnök úrral és képviselőtársaimmal mi is beszéltünk, hogy 2019-ben milyen sikeres gazdasági évet zárt Magyarország.
Én mindannyiunknak azt kívánom karácsonyi ajándékként vagy újévi jókívánságként, vegyék, ahogy akarják, hogy térjünk vissza oda, tudjuk azt az utat folytatni, és legyen ugyanolyan jó és aztán még jobb és még jobb a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak, mint egyébként volt 2019-ben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
HivatkozásJSON
karzat: Nacsa Lőrinc — 2020-12-16, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/177-71.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-177-71,
title = {Nacsa Lőrinc — 2020-12-16, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/177-71.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}