Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! Azt gondolom, hogy nagyon fontos az a témakör, hogy beszéljünk, legalábbis én magam ezt nagyon fontosnak tartom, hogy az önök beszámolójáról érdemben lehessen beszélni, de sokat segített volna, ha annak a kezdeményezésnek eleget tudnak tenni vagy eleget tesznek, hogy a Magyar Nemzeti Bank, amelynek a tevékenysége szoros összefüggésben van a magyar államháztartással, a költségvetéssel, ezért a Költségvetési bizottságot ilyen szempontból figyelembe veszik, és a figyelembevétel során számos olyan információ, ami felmerülhet, azt bizottsági ülésen megbeszélhettük volna. Az a politikai döntés született, miszerint erre így nem kerülhet sor, önök így döntöttek, és láthatóan nemcsak ebben a témában, hanem más témában is alkalmazva, a kormánypárti képviselők vagy nem jönnek el, vagy nem veszik napirendre azokat a fontos témaköröket, amelyeket egyébként a költségvetés szempontjából illene annak tekinteni. Én ezt sajnálom, hogy így van.

Most még nem a mára, hanem inkább a jövőre vonatkozóan teszek arra kísérletet, hogy nemcsak ön, hanem a kormány más tagjai is tekinthetnék, legalább a jelenlegi időszakot olyannak, hogy igenis fontosnak tartják azt, hogy az Országgyűlés tagjai, akik ellenőrzési feladatot is ellátnak, az illetékes bizottságokban önök ilyen szempontból foglalkozzanak ezzel, és számoljanak be a tevékenységükről. Már csak azért is ‑ itt kapcsolódom ahhoz, ami Szakács képviselő úr utolsó mondataiban szerepelt ‑, merthogy ebből a távolságból mindenképpen az látszik, hogy a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal, és egy olyan helyzet alakul ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének szavai egyértelmű bírálata a kormánynak. Elégtelennek tekinti az állami költéseket, az állami beruházásokat, és úgy gondolja, hogy nem tettek meg mindent azért, hogy a magyar gazdaság visszaesése ne ilyen mértékű legyen.

A gazdaság visszaeséséről azért nyissunk legalább egy zárójelet vagy egy alpontot. Önök a tavasszal elfogadott ‑ akkor már egyébként a gazdasági válság hatásai tekintetében is már benne voltunk a javában ‑ konvergenciaprogramot három forgatókönyvvel fogadták el, és ilyen módon tájékoztattak bennünket. Ebben a három forgatókönyvben nyilvánvaló volt, hogy van egy pozitív, ami abban az értelemben pozitív, hogy csak mínusz 3 százalékos visszaesésről beszélt, a Magyar Nemzeti Bank ezzel ellentétben növekedésről beszélt, de most a mínusz 3 százalék helyett a konvergenciaprogramban is szereplő mínusz 7 százalékos gazdasági visszaesés is szerepel. Én éppen amiatt kárhoztatom a kormányt, mert gyakorlatilag akár az önök, akár a legkevésbé drámai gazdasági visszaesés forgatókönyvére építettek tavasszal, és azt gondolták, hogy ez valósul meg és zajlik le Magyarországon, és emiatt elhanyagolták azt a felkészülést és annak a támogatási rendszernek a kialakítását, annak politikai előkészítését, döntéshozatalként való megjelenítését, hogy ha sokkal rosszabb helyzetbe kerülünk, akkor mi fog történni. Uraim, ahogy a kormány az első hónapokat is elvesztegette, a nyári hónapokat is elvesztegette, tönkretette ezzel annak a lehetőségét, hogy Magyarország, mondjuk úgy, jobb lehetőséggel tudjon kikerülni ebből a gazdasági válságból. Eközben pedig most láthatóan, ősszel, amikor szembesül a kormány azzal, hogy lényegében a Magyar Nemzeti Bank által egy 4000 milliárd forintos csomag segíti meg, menti meg a költségvetést az összeomlástól, a napi összeomlástól, ezek után azt gondolom, hogy lényegében rettentő felelőtlenül járt el a kormány akkor, amikor csak és kizárólag egy nagyon szűken vett támogatással segítette az embereket.

Ebből az következik, amit már a nemzetközi és akár a GKI és más kutatóintézeteknél látunk, jelentős fogyasztás-visszaesés történt, jelentős gazdasági visszaesés keretében ez is bekövetkezett, az infláció az egekben, és még sorolhatnánk. De a munkanélküliséget mindenképpen meg kell említeni, mert ugyan lehet azzal szórakoztatni egymást, hogy a statisztikában önök mit látnak, csak pici probléma van, hogy akik kiestek az intézményrendszerből, azok az emberek már nem részei, és nem mutatják azt, hogy a valóságban mekkora a baj, legalábbis önöknek. Nekünk mutatja, mert foglalkozunk, találkozunk, és figyeljük azokat a folyamatokat, amelyeket önök is ugyanígy elemeznek, természetesen ráadásul önöknek sokkal jobb lehetőségeik vannak e tekintetben, még azt is hozzátéve, hogy az ellenzék elől eltitkolnak információkat, majd egyébként, ha nagyot küzdünk érte, akkor egy idő után hozzá lehet jutni.

Összefoglalva tehát, én azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége, amely 2019-ből kiindulva, azt követően, annak hatásait tekintve ebben az évben láthatóan mit eredményezett, ez az eredmény még azzal a mondattal sem fogadható el, hogy nem akart az elnök úr a huhogók közé beállni, és hogy kizárólag csak a számokra alapozva tudtak tervezni. A helyzet az, hogy bármit gondoltak, bármit terveztek, a gazdaság visszaesésének legrosszabb változata következett be, és ebben sem a Magyar Nemzeti Bank, sem pedig a kormány, s azon belül a Pénzügyminisztérium, a gazdaságpolitika irányítói nem voltak felkészülve, és elrontották olyannyira, hogy Magyarország gazdasági visszaesése óriási. Ennek következtében tulajdonképpen, és azért gondolom, hogy indokolt 2019-20-21 folyamatában is beszélni, mert hiszen éppen önöktől kapjuk azt, hogy 2021-re már, nemcsak provokációnak szánom, de önök 3,5-6 százalékos gazdasági növekedést várnak.

Tehát, tisztelt alelnök úr, eközben pedig a költségvetésről a Pénzügyminisztérium, mondjuk úgy finoman szólva, hogy másként gondolkodik, óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lényegében az a finanszírozás, amely az államháztartás szempontjából és a lejáró hitelek szempontjából meglegyen, ezért még devizahitelek kibocsátására, devizahitel-felvételre is sor került Magyarország szempontjából, amit én nem tartok nagy bajnak, de azokhoz a politikai nyilatkozatokhoz képest, amit önök csináltak vagy amit mondtak, azzal szöges ellentétben van. Ezért is gondolom azt, hogy az a felkészülés és az a támogatás, amit a Magyar Nemzeti Bank ebben a folyamatban nyújtott a kormánynak, de mondhatnám inkább, hogy nyújtott a parlamentben helyet foglaló képviselőknek, akiknek dolga az, hogy az ország egészében gondolkodjanak ‑ mert a Fidesztől és a kormánytól nem várhatunk mást, mint hogy az ország egyik felében gondolkodik, a többiekkel, neki mindegy, hogy mi történik ‑, ebből a szempontból én úgy gondolom, hogy önök valóban belekerültek abba a helyzetbe, hogy a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal. Előállt az a helyzet most már, hogy ennek a bírálatnak, a belső bírálatnak külső hangja is van, ez most megjelent ebből a szempontból.

(13.00)

De én azt kell mondjam önöknek az elmúlt percekben elmondottak alapján, hogy nem Orbán Viktor a felelős azért, hogy ez a helyzet kialakult, hanem ketten együtt: Matolcsy György és Orbán Viktor közösen felelős azért, hogy a válságban az országot magára hagyták, és az emberek nagy többsége nagyon-nagyon kiszolgáltatott helyzetbe került azáltal, hogy tavasszal a tartalékait felélte, és mostanra pedig csak arra számíthat, amit majd önök küldenek nekik.

Tisztelt Alelnök Úr! Akkor innentől kezdve ezek az emberek sajnos jobb helyzetbe nem kerülnek, a karácsonyuk nem lesz boldog; még ezt is sikerült önöknek így alakítani. Sajnálom, hogy így van, így a beszámolójukat támogatni nem tudom. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)