karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Witzmann Mihály (Fidesz)

2020-12-16 · 177. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 11:38

napirendi pont: Általános vita megkezdése B/10297 A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója H/13533 A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról

Szöveg10 465 karakter · 23 bekezdés · JSON

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank egyik legfontosabb feladata, hogy a kormányzat működését segítve támogassa a gazdaságpolitikában történő eredmények elérését, illetve ezeknek az eredményeknek a foyltatását. Az expozéban Matolcsy elnök úrtól, illetve a Gazdasági bizottság előadójaként képviselőtársamtól, Varga Gábortól is hallhattuk, továbbá az előttünk fekvő beszámolóból is világosan kiolvasható, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben, tulajdonképpen nyugodtan mondhatjuk, hogy igen-igen sikeres működési évet zárt, és teljesítette az előzetes célkitűzéseit is egyaránt.

Vezérszónoki felszólalásomban, engedjék meg, hogy kitérjek néhány gondolat erejéig a 2020. esztendőre is, valamint a 2019-es beszámolóval kapcsolatban szeretném röviden ismertetni a Fidesz-frakció véleményét és álláspontját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a jegybank és a magyar kormány hatékony együttműködése a magyar gazdaság és Magyarország pénzügyi stabilitása érdekében. A hatékony együttműködés és a pénzügyi stabilitás fontossága még inkább felértékelődik egy olyan helyzetben, amelyet a 2020. évben él át az egész világ. Ez az év minden szempontból jelentős gazdaságtörténeti és pénztörténeti fordulat a világban minden nemzetgazdaság számára, és nyilván így van ez Magyarország esetében is.

A Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal együtt megítélésem szerint eddig helyesen és jól kezelte ezt a meglehetősen bonyolult helyzetet, ezt az összetett válságot, ahogy képviselőtársam is említette, amelyhez arra volt szükség, hogy a magyar gazdaság egy stabil alapokon nyugvó gazdaság lehessen, nem pedig egy kivéreztetett, eladósodott, csőd szélére került, csőd szélén álló gazdaság, mint sajnos amilyet a szocialista kormányok hagytak hátra maguk után 2010-ben.

Az is jól látható azonban, hogy a 2020. év rendkívüli nehézségeket és kihívásokat hozott, és a nemzetközi trendeknek megfelelően megszakította a korábbi évek kedvező növekedési tendenciáit, mutatóit. Azonban így az év végéhez érkezve már egyre optimistábban tekinthetünk előre, ugyanis a láthatáron van, sőt már-már elérhető közelségbe került a koronavírus elleni oltóanyag, és ráadásul gazdasági szempontból is kedvezőbb a helyzet a korábbinál, mivel a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank együtt sikeresen védekezett a járvány gazdasági következményei ellen.

És ha már a koronavírusnál tartunk, akkor azt is illik elmondani, hogy a járvány okozta negatív gazdasági hatások tompításában is számos intézkedést tett meg és járt az élen a Magyar Nemzeti Bank. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a járvány kitörése óta a MNB több mint 5000 milliárd forint új forrást biztosított a magyar gazdaság számára. Itt emelném ki azt is, hogy az MNB mérlegének GDP-arányos növekedése az egyik legnagyobb volt Európában, amelynek során a mérleg nagyságrendileg a GDP 24 százalékáról a GDP 38 százalékára tudott bővülni.

A sikeres védekezés alapvetően három pilléren alapult. Az egyik ilyen fontos pillér volt a gazdaság jó állapota, ugyanis a járvánnyal Magyarország stabil fundamentumok és erős kiinduló gazdasági helyzet mellett nézhetett szemben. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta Magyarország makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és a belső sérülékenységét egyaránt. Jegybanki oldalról az MNB szűkítette az elmúlt években a mérlegét, így megfelelő mozgástérrel rendelkeztünk, és továbbra is rendelkezünk, rendelkezik az ország gazdasági kihívások tartós kezelésével.

A másik fontos alappillér volt a sikeres védekezésben a pénzügyi rendszer stabilitása, amiről elnök úr beszélt az imént. 2013 utáni lépések ugyanis sikeresen megteremtették a hazai pénzügyi rendszer stabilitását, a bankrendszer sokkellenálló képessége folyamatosan nőtt, miközben a reálgazdaságot támogató hitelezési aktivitása egészséges szerkezetben tudott bővülni. Az elmúlt évek során meghozott intézkedések egyúttal érdemben csökkentették a hazai szereplők és Magyarország sérülékenységét is.

A sikeres védekezés harmadik lába pedig, azt gondolom, a sebességben tudható be, a Magyar Nemzeti Bank gyors reagálására vezethető vissza, ugyanis a járvány megérkezésekor a Magyar Nemzeti Bank valóban gyorsan, koordinált és célzott lépések sorozatával tudott lépéseket tenni a helyzet kezelése érdekében. A jegybanki intézkedések elősegítették a hazai pénzpiaci folyamatok stabilizálódását, és hatékonyan támogatták, illetve támogatják ma is a fenntartható gazdasági növekedést és annak újraindítását.

Összegezve tehát mindenféleképpen elmondhatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelentős erőket vetett be a járvány okozta károk enyhítése és a gazdaság talpra állítása érdekében.

(12.00)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank 2019. évi tevékenységét tekintve megállapítható, hogy az éves átlagos infláció 2019-ben 3,4 százalék volt, és az év egészében a jegybanki toleranciasávon belül a 3 százalékos inflációs cél körül tudott alakulni. Az év elején 3 százalék körül ingadozott a fogyasztói árindex, ezt követően viszont azt is láttuk, hogy elsősorban az üzemanyagárak növekedése következtében a tavaszi hónapokban az infláció átmenetileg a toleranciasáv felső harmadába emelkedett, majd ismét a 3 százalékos cél közelében tartózkodott.

2019-ben folytatódott a magyar gazdaság addig is dinamikus bővülése, a GDP 4,6 százalékkal nőtt, amihez az ágazatok széles köre is hozzájárult. Rendkívül fontosnak tartom kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2013 óta, azaz egész pontosan immáron nyolcadik esztendeje nyereségesen gazdálkodik. Az MNB eredménye 2019-ben, jelentős növekedést követően mintegy 254,7 milliárd forintra emelkedett. Az MNB igazgatóságának döntése alapján az eredmény döntő része, mintegy 250 milliárd forint osztalékként egyébként befizetésre került az állami központi költségvetésbe. Ezzel a lépéssel is hozzájárult a jegybank ahhoz, hogy az állam növelhesse a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben önmaga mozgásterét.

Azt is lényegesnek tartom kiemelni, hogy a jegybank által indított különféle programok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a költségvetés GDP-arányos bruttó kamatkiadásai 2019-ben ‑ 2013-hoz viszonyítva ‑ mintegy 2,3 százalékponttal mérséklődtek, ami több mint ezermilliárd forint megtakarítást jelent.

Összesítve tehát az is jól látható, hogy a támogató monetáris kondíciók a 2013-2019 közötti időszakban mintegy 3600 milliárd forintos kamatmegtakarítást jelentettek a központi költségvetésnek. Ezek alapján jól látható, hogy a Magyar Nemzeti Bank intézkedései érdemben hozzájárultak az ország külső sérülékenységének csökkentéséhez. A központi államadósság devizaaránya 2019 folyamán mintegy 2,7 százalékponttal, 17,3 százalékra mérséklődött.

2019-ben a jelzáloghitelek között szinte kizárólagossá váltak a hosszabb időszakra, legalább öt évre kamatfixált termékek. A hosszabb kamatfixálás térnyerésében nagy szerepet játszott a csak hosszabb kamatrögzítéssel igényelhető minősített fogyasztóbarát lakáshitelek térnyerése is, amelyek piaci részesedése 2019 végére mintegy 70 százalék közelébe emelkedett. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek mellett 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank kidolgozta a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás keretrendszerét is, amely alapján 2020. január 10-étől pályázhattak a biztosítók erre a minősítő védjegyre.

A bankrendszer likviditási és finanszírozási pozíciója 2019-ben is stabilan alakult, az MNB előírásait a bankok jelentős pufferekkel teljesítették. A háztartások hitelállománya nemzetközi összehasonlításban is kiugró mértékben, majdnem 17 százalékkal bővült 2019 folyamán. Azonban nagyon fontos hangsúlyozni, ahogy azt az imént az expozéjában jegybankelnök úr is megtette, hogy a hitelezés bővülése ugyanakkor egy kiegyensúlyozott szerkezetben tudott megvalósulni.

A hitelezési folyamatokra egyébként nagy hatást gyakorolt az év közepén a kormány családvédelmi akciótervének keretében elindított, azonnal népszerűvé váló babaváró kölcsön is. Az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel év végéig mintegy 470 milliárd forint volt, ez a teljes második féléves lakossági hitelkibocsátásnak mintegy harmadát teszi ki.

A lakossági nem teljesítő hitelek aránya közel 3 százalékpontos éves mérséklődést követően 4,2 százalékra süllyedt, ami elsősorban a hitelintézetek tisztítási aktivitásának volt köszönhető, de a dinamikusan bővülő hitelállomány is hozzájárult a ráta csökkentéséhez.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Fontos egyúttal megjegyezni, hogy a vállalatok hitelállománya európai és régiós összevetésben is kiemelkedő mértékben, tranzakciós alapon majdnem 14 százalékkal bővült 2019 folyamán. A vállalatok 2018-hoz képest 9 százalékkal nagyobb, mintegy 2800 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket az elmúlt esztendőben. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya közel 15 százalékkal bővült a tavalyi évben, a kkv-hitelezés egészségesebb szerkezetét pedig a 2019 év elején bevezetésre kerülő MNB NHP Fix konstrukciója is támogatta, melynek keretében 2019-ben közel 290 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek társas vállalkozásokkal.

Ha a vállalati nem teljesítő hitelek arányát vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy 2019 végére éves alapon 1,6 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, elsősorban itt is, ugyanúgy, mint a lakossági hiteleknél, a hitelintézetek tisztítási aktivitásának, illetve a hitelállomány dinamikus bővülésének következtében ez a mutató.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy mindannyian egyetérthetünk abban, hogy ha rendben vannak egy ország pénzügyei, akkor az itt, Magyarországon is minden nehézség ellenére könnyebb helyzetet teremt az országban élőknek, a magyar embereknek, a magyar családoknak és a magyar vállalkozásoknak is. Mindezek tükrében elmondhatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évben is eleget tett a törvényi feladatainak, teljesítette az elvárásokat és a célkitűzéseket, továbbá sikeresen, a magyar emberek érdekében végezte a tevékenységét.

A magam és a Fidesz-KDNP-frakció nevében tisztelettel megköszönöm Matolcsy György elnök úrnak, és a Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak is sikeres és együttműködő munkáját, amelynek eredményei, sikerei, valamint pozitív gazdasági hatásai nagymértékben segítik Magyarország fejlődését. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Witzmann Mihály — 2020-12-16, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/177-37.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-177-37,
  title = {Witzmann Mihály — 2020-12-16, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/177-37.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}