Font Sándor (Fidesz)

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy ikonikus törvényről van szó, mint ahogy államtitkár úr is említette. 2004-ben nevesítettük ezt a törvényt; itt vagyunk néhányan, akik részt vettünk annak is a vitáján. 2003 decemberében indult el a vita, és 2004 tavaszán zárult le, amikor elfogadtuk. És tulajdonképpen a szakmának egy olyan alaptörvényét fogadtuk el, amely aztán 2009-ben került csak módosításra, akkor az európai uniós szabályok változása miatt. Egy ténylegesen komolyabb változás 2012-ben következett be. És talán ez az az időpont, amikor egy benyújtott indítványt mint mezőgazdasági bizottsági elnök nem engedtem tárgysorozatba venni, mert nem volt leegyeztetve az akkori szakmai képviselet minden tagjával. Ezt követően egy több hónapos szakmai képviseleti egyeztetés és a hegyközségi tanácsok vezetésével történő egyeztetés után kialakult a mostani, élő bortörvény. És 2012 óta tartjuk azt a gyakorlatot, hogy nincs olyan lényegi módosulása a bortörvénynek, amelyben ne vennének részt egyeztetés útján a szakmai szervezetek csúcsképviselői, leginkább a Hegyközségek Nemzeti Tanácsára gondolok, és az országos lefedettséggel rendelkező szőlészeti-borászati civil szervezetek.

Most is így történt, ahogy államtitkár úr is utalást tett rá, közel fél évig már kint volt, olvashatták a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához tartozó szervezetek helyi tagjai, a hegyközségek, hogy mire készülünk, miért gondoljuk azt, hogy módosítani kellene a 2004-es alap-bortörvényt. Ebben indokként több ok elhangzott. Hadd jegyezzem meg, hogy egyrészt az elektronizáció világa már annyira felgyorsult 2004 óta, hogy illik ezt is lekövetni, erre komoly utalás és javaslat történik a törvényben, de hadd jegyezzem meg a 2016-os általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosítását, hiszen egy államigazgatási rendbe is be kell illesztenünk a mostani, újrafogalmazott bortörvényt. Aki figyelte az előterjesztést, az látja, hogy a mostani tervezet megszünteti a 2004-es bortörvényt, tehát egy teljesen új bortörvény datálódik a parlamenti elfogadása után.

A törvénynek új a struktúrája, a szerkezete. Csak a legszükségesebb szabályokat fogja ezután törvény ezen a magas szinten szabályozni, és ami lehet ‑ és a rugalmasságot, gyorsaságot megköveteli időnként ‑, alacsonyabb szintű kormány- vagy pedig miniszteri szintű rendeletekbe kerül majd. Tehát sok része már nem lesz megtalálható az eddigi bortörvénynek a most megfogalmazott bortörvényben.

Nem kérdéses, hogy a jogalkotó mindig célt keres, hogy jó, jó, de akkor mit szeretnénk elvárni majd a most megfogalmazott törvénytől. Ebben, nyugodtan mondhatom, hogy az ágazati szereplőkkel egyetértve elfogadható célokat tűzött ki a kormány.

(19.40)

Egy jelentős adminisztrációs tehercsökkentést szeretnénk ezzel elérni, és mint ahogy utalást tettem rá, a mai digitalizáció szintjével, az e-pincekönyv megjelenésével egy olyan adminisztrációt, amelyben kiszűrjük a duplikációt, a felesleges adatközléseket, amelyet akár a Statisztikai Hivatal, a vámhatóság, maga a HNT rendszere igényelt, és egységes felületről lehet majd bárkinek lekérni, illetve felölteni az érintett adatokat. Ezzel természetesen egyes eljárások ügyintézési idejének a csökkentését is el szeretnénk érni. Például a bor forgalomba helyezésének az ügyintézési ideje elég macerás a jelenlegi rendszerben, és ennek kötött államigazgatási ideje van. Ezt az időszakot is a most megfogalmazott tervezettel szeretnénk csökkenteni.

És nem kérdéses, hogy úgy gondoljuk, hogy a bor is megérdemli azt a védettséget, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek védelmét, amit sok termék esetében megtettünk. Most itt nevesítjük, hogy ki legyen az ügygondnoka ennek a védelem figyelésének, és szankcionálja a tervezet, hogy aki visszaél ezen védelemmel és nem a megfelelő módon használja, ott milyen retorziók következhetnek be.

És tegyük hozzá, hogy rendkívül sokat tettünk a magyar borászat átláthatósága érdekében. De tudjuk, hogy nincs olyan gazdasági tevékenység, ahol időnként valakik ne spekulálnának éppen egy joghézaggal vagy éppen egy lankadó hatósági figyelemmel, és visszaélésekre kerül sor. Ezért ez a rendszer az átláthatóságot is nagyban növeli.

Közismert, hogy Magyarország időnként kitett nagy mennyiségű, főleg Olaszországból származó lédig importbornak, és az azzal kapcsolatos forgalomba hozatali szabályok, a megjelenése a terméknek mindig vita tárgyát képezték. Bár hozzáteszem, hogy éppen talán 2012 óta az általam említett, akkori bortörvény utolsó nagy módosítását követően és a Hegyközségi Nemzeti Tanács markáns fellépése következtében a mintegy 400-500 ezer hektoliteres éves lédig borimport Olaszországból néhány tízezer hektoliterre csökkent le az utóbbi időben. Magyarul a magyar bornak tere nyílt idehaza és az exportpiacokon is.

És hadd utaljak a változások sorára a továbbiakban is, hiszen a szőlőfelvásárlás rendje is és ennek az ügyviteli kezelése is meg fog változni. Az eddigi szokásoktól eltérően a szőlő felvásárlója egy felvásárlási jeggyel fogja majd igazolni az átvételt, amelyen majd fel kell neki tüntetni triviális adatokat, mint például a súlyt, a behozott szőlő mennyiségének a súlyát, annak a mustfokát. És itt, a mustfoknál hadd említsem meg, hogy az utóbbi időben egy kellemetlen jelenséget, a mustfokkal való manipulálást is ki kell szűrni, és ez a rendszer kiszűrheti, hiszen kötelező lesz majd az e‑pincekönyv létrejöttével úgynevezett online kapcsolatot létesíteni egy adatbázissal, amely online adatbázisba a felvásárolt szőlő mustfokának megmérése után automatikusan továbbítódni fog az adat, tehát itt is az átláthatóságot és a tisztességes borászatok védelmét szeretné a törvény ellátni.

Megjegyzem, hogy több okmány megszűnését is kezdeményezi a jelenlegi bortörvény, és egyben a megszűnés nem jelenti azt, hogy az ellenőrizhetőség, a származás bizonyítottsága netán majd csorbát szenvedne, sőt, épp az előbb utaltam rá, hogy ez még inkább nyomon követhető lesz. és nem lesz manipulálható utólagosan és papír alapon, mint ahogy esetenként sajnos a felderítő hatóság ezt bemutatta. Néhányan ezt megtették.

Így meg fog szűnni a jelenleg ismert szőlőszármazási bizonylat, meg fog szűnni a készletigazolás céljából kiadott borszármazási bizonylat, meg fog szűnni a más borászati üzemekbe átszállítás céljából kiadott borszármazási bizonylat, és meg fog szűnni a forgalomba hozatali engedély is. Mindezeket felváltja és leegyszerűsíti két hangsúlyos okirat. Egy, az első, úgynevezett seprős újborra kiadott származási bizonylat, majd pedig egy úgynevezett végső forgalomba hozatal céljából kiadott származási bizonylat. Ezt ma a szakma az úgynevezett C-típusú származási bizonyítványként ismeri.

De mint említettem, ezeknek a bizonylatoknak a megszűnése egyben azt az adminisztrációs teherkönnyítést fogja jelenteni, amely megfogalmazódott a törvény benyújtásakor célként, másrészt pedig az elektronizációs rendszer következtében az ellenőrizhetőség és a bor eredete, magyarul, hogy milyen szőlőfajtából, melyik területről származik, ez az újonnan bevezetett, úgynevezett kibővített felvásárlási jeggyel mindenképpen bizonyítható lesz. Hiszen ezen a felvásárlási jegyen az egyszer már említett súly és mustfok mellett a szőlő származási helyét, azaz területét behatároló igazolószámot, helyrajzi számot is fel kell majd tüntetni. Ez felírásra kerül az e-pincekönyvbe, amely így automatikusan a hegybírói nyilvántartásba kerül, tehát triviális lesz, hogy melyik kész bornak melyik szőlőmennyiség és honnan származó szőlőmennyiség az alapanyaga.

A törvény a továbbiakban hoz egy olyan új helyzetet, hogy a forgalomba hozatali eljárás egy nagyon komoly leegyszerűsítést tesz lehetővé az elektronizáláson keresztül. Nem akarom itt részletezni a jelenlegi eljáró szabályozás rendjét és papírmunkáját, hogy amikor valaki jelenleg forgalomba szeretne hozni bort, ezt hogyan indítja meg borászati hatóságok, minősítések és mindenfelé, és hogyan kap végül engedélyt és teheti azt meg, hogy na, akkor most már kiajánlhatom a nagy- és kiskereskedők számára ezt a terméket.

Egy rendkívül leegyszerűsített verzió fog következni. Gyakorlatilag megszűnik a forgalomba hozatali engedély, és csak egy bejelentés lesz ehelyett, viszont a forgalomba hozatal négy nagyon markáns feltételhez lesz kötve. Ez gyakorlatilag az úgynevezett végső vagy C-típusú származási bizonylat; másodikként a borászati hatóságok által tételenként kiadott forgalomba hozatali azonosító; harmadikként a kémiai összetételre vonatkozó analitikai vizsgálat; és negyedikként ‑ ha ezt egyébként a helyi termelői közösségek, magyarul a hegyközség kéri ‑ egy érzékszervi vizsgálatot is kérhetnek. Ezt majd mindegyik hegyközség eldönti, hogy kéri‑e az analitikai vizsgálat mellett az érzékszervi vizsgálat feltételét is a forgalomba hozatalhoz. És tegyük hozzá, hogy az adatszolgáltatások elektronizálása további tehercsökkentést jelent a borászatoknak.

Hadd említsem meg külön Tokaj kérdését. Pontosan tudjuk, és látom Hörcsik Richárd képviselőtársamat, elnök urat, hogy ugrásra készen áll, hogy a térség képviselőjeként részletesebben is kifejtse gondolatait, de természetesen most is Tokaj kérdését a bortörvénynek külön kell kezelni, nincs mese. Itt egy több évszázados zárt borvidékről van szó, amit a világ és mi, magyarok is természetesen külön tartunk számon. Ennek megfelelően speciális szabályok vonatkoznak a tokaji szőlészetre és borászatra, minden területre, ami a lehatárolást illeti, ami a borkülönlegességek listájának készítési használatát illeti, a palackozásra vonatkozó különleges szabályokat illeti, annak megfelelően, ami rangja és becsülete Tokajnak van.

Én gyakorló szőlőtermelőként egy apró aggályomat hadd fejezzem ki, amin nem tudok változtatni, nem tudom módosító indítvánnyal sem jobbá tenni. Ez a 2021. augusztus 1-jei hatálybalépés; pontosabban a törvény hamarabb hatályba fog lépni, de augusztus 1-je mindig a fordulónapja az új borpiaci évnek. Itt másképp számítódnak az évek érthető módon, egy kertészeti termékről van szó. Addigra kell a teljes magyar szőlészet-borászat társadalmát fölkészíteni egy jelentős elektronikai és adminisztratív átállásra. És augusztus elseje rendkívül közel van a szüret megkezdésének az időpontjához. A korai szőlőfajtákat bizony ‑ az irsai olivérre hadd utaljak ‑ augusztus második hetén már szedni szoktuk, sőt volt olyan, amikor augusztus első hetén szedtük, két évvel ezelőtt.

Azt kérem majd az államtitkár úrtól és a kormányzattól és a Hegyközségi Nemzeti Tanáccsal együttesen, hogy rendkívül nagy erővel készítsük fel a szőlészeteket, borászatokat és a hegybírókat és a hegyközségi szervezeteket.

(19.50)

S természetesen azt az informatikai hátteret, akiknek majd meg kell alkotniuk ezt az e-pincekönyv-rendszert, hogy nehogy valamilyen nagyon komoly akadályokba ütközzenek a pincészetek és a gazdálkodók augusztus második hetén, amikor a fizikai és biológiai érés következtében el kell hogy induljon a szüret. Azok nem fognak várni majd ott programozókra, meg mindenkire, hogy még kijavítsák ezt vagy azt a hibát. A szőlő meg fog indulni a pincékbe befelé, és nehogy ott valami bökkenő legyen, mert az esetleg komoly felzúdulást hozhat majd a szőlőtermelők részéről.

Nekem ez az egyetlenegy aggályom, de nem tudok mit tenni, hiszen, mint említettem, a borpiaci év mindig augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart. Így lesz most is, csak legyünk figyelemmel az esetlegesen felmerülő akadályokra. Természetesen a Fidesz-frakció támogatni szeretné ezt a bortörvénytervezetet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)