Molnár Gyula (MSZP)

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én még akkor nyomtam egy gyors kétpercest, nem tudtam, hogy ilyen nagy lelkesedés lesz rendes hozzászólásból, amikor Nyitrai képviselő úr besuhant ide közénk. Nem tudom, mit nézett Keresztes képviselőtársam, de felolvasta azt a brosúrát, amit már meghallgattunk az elején, és nem hallgatta végig ezt az egész vitát, amit itt mi lefolytattunk.

Pont az az igazi kérdés szerintem, amit világosan elmondtunk, ezt most mondom Font képviselő úrnak is: persze vannak ebben jó elemek, vannak ebben olyan dolgok, amelyekkel érdemes foglalkozni, viszont úgy látjuk, az egésznek a fókusza és a célja másfelé megy. Erre próbáltunk meg felvillantani tételeket, mondjuk, azt, hogy mi van akkor, ha egy egész piacot megkap valaki, megkapja hozzá a vagyont, ha vesztesége van, kifizeti neki az állam. Erre csak kellene valami apróságot, apró mondatot mondani!

És azt akartam mondani, nem akarom most hosszasabban itt az időt húzni, hogy értem, hogy önök voltak katonák, és a zöld egy ilyen álcaháló is lehet, tehát ilyen zöld bigyót rá lehet dobni ‑ ha nem Szibériában harcolnak, mert ott a zölddel nem mennek semmire, ott fehér kell ‑, de attól nem lesz az egész történet zöld. Azt értsék meg, ezt lehet, hogy már mondtam, de akkor elmondom még egyszer, hogy itt nem az a baj, hogy minek látszódik, hanem az a baj, hogy büdös, és az álcahálón átjön a büdös. Ez az igazi probléma, azt pedig nem takarja el semmi. Köszönöm szépen.