Kissné Köles Erika

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Hvala za besedo, gospod Predsednik! Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani gospod Predsednik, cenjeni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Magyarország Alaptörvénye a XI. cikk (1)-(2) bekezdésében, az alapvető jogok sorában biztosítja minden magyar állampolgárnak a művelődéshez, a tudás megszerzéséhez való jogot. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, a törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatással is biztosítja. A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek számára ez a jog a nemzetiségi nyelven való művelődéshez való joggal is biztosított. A nemzetiségek számára meghatározó jelentőségű a mai magyar köznevelés egésze mellett a szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás jó és eredményes működésének szabályozottsága.

Ezen indokok alapján kérte a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az előttünk fekvő T/13956. számú, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz való kapcsolódás lehetőségét, annak nemzetiségi napirendként való tárgyalását. Jelen törvény bizonyos paragrafusai kimondottan érintenek minden nemzetiséghez tartozót, mások a felsőfokú képzéssel is rendelkező nemzetiségek köreit. ‑ Ki kell fújnom magam. Rohamléptekben jöttem át a helyemről ide.

A törvényjavaslat 1. §-a, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítását javasolja, természetszerűleg vonatkozik azon köznevelési intézményekben, szakképző intézményekben és a felsőoktatásban oktató pedagógusokra is, akik ezek nemzetiségi területeit látják el. Üdvözlendő a jogszabály azon rendelkezése, hogy az iskolai végzettséget a területet érintő valamennyi törvényben azonos fogalomkörrel kell értelmezni.

A nemzetiségek számára is fontos, hogy a nemzetiségi köznevelési intézményekben, szakképző intézményekben dolgozó nemzetiségi szakemberek illetmény-előmenetelének megállapításakor figyelembe vehető szakképesítések, rész-szakképesítések, egyéb végzettségek egyértelműen meghatározottak legyenek.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága megnyugvással veszi tudomásul a kormány és a szaktárca azon támogató intézkedéseit, amelyek a köznevelés egésze és elsősorban a felsőoktatás területén biztosítani kívánják a nemzetiségi közösségek számára a megfelelő, jól felkészült pedagógus-utánpótlást. Hasonlóképpen megnyugtató a köznevelés egészére kiterjesztett szervezeti és költségvetési szükségletek biztosítása, bevált tudniillik a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények egyre hatékonyabb működése, eredményességük javuló tendenciája.

Sok fejtörést okoz ugyanakkor számunkra azon intézkedések köre, melyek elsősorban a pedagógus-utánpótlást biztosító felsőoktatási keretek között indultak meg. Ezek lényege, hogy a NAT-tal való összehangolás mellett az egységes tanárképzés területén hozzanak változásokat. A nemzetiségi tanár szakokat rendkívül hátrányosan érintené az az elképzelés, amely a felsőoktatásban a nemzetiségi tanár szakoknál két félévnyi szaktárgyi kredittel rövidítené le a képzést.

A nemzetiségi köznevelés és szakképzés, a nemzetiségi közösségek számára rendkívül fontos, hogy magasan kvalifikált, jó szaktudással felvértezett pedagógusok irányítsák a nevelés-oktatást, biztosítva ezzel a tanulók, diákok számára a nemzetiségi nyelvek kiemelt színvonalú megismerésének lehetőségét. A nemzetiségi tanár szakokon a nyelvi képzés két félévre szűkítése többünk megítélése szerint rendkívül aggályos. Akkor, amikor a felsőoktatásról szóló törvény is a parlament elé kerül, fontosnak láttam felhívni a figyelmet erre az anomáliára.

Minden képzési gyakorlatban kiemelt cél, hogy a kimeneti követelmény egyúttal biztosítsa a megszerzett tudás hatékony és eredményes alkalmazásának lehetőségét a gyakorlati életben. Ezért tartanánk fontosnak, hogy akkor, amikor a nemzetiségi politika területén a nemzetiségipedagógus-képzés kiemelt figyelmet kap, a különböző nemzetiségipedagógus-képzések és az azokat ellátó intézményekben tervezett átalakítások előtt a nemzetiségi közösségek, például a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és/vagy az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége köznevelési kérdésekkel foglalkozó szakemberei, a nemzetiségi pedagógiai intézetek témához értő szakértői köre előzetesen egyeztethessen a tervezett átalakítások kérdésében. Mert bár a parlament előtt lehetőségünk van megfogalmazni a véleményünket adott esetben bizonyos törvényjavaslatok módosítására is, a kivitelezés gyakorlatában olykor csak bizonyos negatív döntések tényével találkozunk.

A felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei ‑ a tanári szakok kivételével ‑ az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján hivatalos kiadványként kerülnek közzétételre. Fontos új szabály, hogy a végzettséget igazoló oklevélmellékletet ‑ a hallgató kérése alapján, nemzetiségi képzés esetén ‑ a magyar mellett az érintett nemzetiség nyelvén is ki kell állítani. Számunkra kiemelten fontos ez az új szabály, amelynek értelmében az oklevél közokirat, tehát a dokumentumok nemzetiségi nyelven való kiadásának követelménye ebben az esetben megfelelően érvényesül.

Az oktatás nemzetköziesítése terén a törvényjavaslat 47.§-a kimondja: „Az állandó oktatói, kutatói karba a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges azon oktatók és kutatók is beszámíthatók, akiket külföldi munkáltató ‑ harmadik személlyel kötött megállapodás alapján ‑ Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztat, amelyre a munka törvénykönyvének hatálya nem terjed ki.” Ez esetben az egyetemek, főiskolák oktatói körében törvényszerűen foglalkoztatottak lehetnek az anyaországból érkező szakemberek, oktatók, lektorok, ami különösen is a kis nemzetiségek tanerőhiányát oldhatja fel.

A törvényjavaslat 11. §-ában megfogalmazott módosítás révén az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében automatikus elismerés válik lehetővé.

A törvényjavaslat 59. § (1) bekezdése szerint: „A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez.” A kis létszámú nemzetiségipedagógus-képző szakok esetére ennek a paragrafusnak kiemelt jelentősége lehet, hiszen általában egy-két nemzetiségi hallgatóval induló képzésekről beszélhetünk. Szerencsés lenne, ha a képző intézmények esetében ezt egzakt módon fektetnék le, hogy ne fordulhasson elő az a rossz gyakorlat, hogy három nemzetiségipedagógus-jelölt hallgató jelentkezésénél a képző intézmény csak a képzés lemondásáról tájékoztatja a jelentkezőket.

(14.40)

A törvényjavaslat 5. pontja, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása ugyan egyik paragrafusában sem említ nemzetiséget, viszont az 59/A. § (3) bekezdése kimondja: a webarchiválás során a hungarikumnak minősülő webtartalmat kell archiválni. Talán célszerű lenne a hungarikumnak nem minősülő, de a magyarországi nemzetiségek értékeit, melyek természetszerűleg a magyar kulturális élet egészének a gazdagságát szolgálják és arra érdemesek, szintén bevonni az archiválandó webtartalmak körébe. Ahogy a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái között fellelhető a nemzetiséghez kapcsolódó érték, az archivált webtartalmak között szívesen látnánk egy hasonló kategóriát.

A törvényjavaslat 9. pontja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása révén egyértelműsíti, hogy most, amikor a nemzetiségi törvény lehetővé teszi, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeket tulajdonjogilag is átveszi, fontos, hogy ennek jogszabályi háttere minden tekintetben egyértelmű legyen. E törvénypontban és jogszabályhelyen ennek biztosítékát látjuk.

A törvényjavaslat 18. §-a definiálja a médiaszolgáltatási díj fizetési kötelezettségét. A rendelkezés vonatkozik természetesen a mi nemzetiségi médiaszolgáltatóinkra is. A médiaszolgáltatási díj megfizetésének tekintetében a részletfizetés engedélyezésének lehetősége sok médiaszolgáltató számára jelenthet támogatást.

A nemzetiségek médiamegjelenését még ma is nagyon alacsonynak ítéljük. Jelenlétünk a közszolgálati médiában rendkívül ritka, gyakorlatilag az csak a nemzetiségi médiaszolgáltatók programjaira korlátozódik. Életünk és munkánk ismertebbé válása érdekében nagyobb arányú médiamegjelenésre számítanánk.

A törvényjavaslat 12. pontja, a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása hivatkozik a Nemzet Művésze címet viselő tagokra a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai számának meghatározásában. Megtisztelőnek ítélnénk, ha a Nemzet Művésze címben részesített díjazottak körében az államalkotó tényezőként elismert magyarországi nemzetiségi közösségek tagjai közül is tudhatnánk valakiket soraikban, hiszen a magyarországi nemzetiségek a magyar művészeti életnek is integráns részei.

Szintén üdvözlendő, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvényt érintő módosítások körében a törvényjavaslat az állami vagyon körébe tartozó vagyonjuttatás esetében ingyenesen átlátható szervezetnek minősíti a nemzetiségi önkormányzatokat is, javukra a közfeladat ellátása, illetve közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházza.

Bizottságunk az előttünk fekvő törvényjavaslat további pontjaihoz nem kívánt véleményt megfogalmazni, annak egészét elfogadásra javasolja a parlamentnek. Hvala za pozornost! Köszönöm, hogy meghallgattak! (Szórványos taps.)