Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Sajátos parajelenség tanúi lehettünk az ön hozzászólása kapcsán, mert eredetileg ez a hozzászólás „Megszorítás helyett gyors segítség” címmel érkezett a parlament elé, majd megváltozott a címe, nyilván a minisztérium kérésére. Nem véletlen ez, megfelelő és jogos önkritikára utal az ön részéről, mert valóban nincsen gyors segítség, nincsen gyors segítség a vállalkozásoknak, a munkavállalóknak, az átlagos családoknak, a nyugdíjasoknak, megszorítás pedig van, mert önök úgy kezelik a saját maguk által előidézett gazdasági válságot, hogy kiéheztetik és tönkreteszik az önkormányzatokat (Moraj a kormánypárti sorokban.), hogy lehetetlenné teszik a helyi közszolgáltatások ellátását, hogy az önök politikája következtében (Az elnök csenget.) veszélybe kerül a tömegközlekedés, a személyszállítás és még nagyon sok helyi szolgáltatás. Úgy könnyű megszorítás nélkül válságot kezelni, hogy másra hárítják át a terheket.

És van persze még egy csodafegyverük: a devizahitel. Önök, akik egy kedvező gazdasági helyzetben kígyót-békát kiabáltak az előző kormányra azért, mert hitelt volt kénytelen felvenni, most rohannak devizahitelért a piacra: 800 milliárd forintnyi hitelt vettek fel csak az utóbbi időszakban.

(13.20)

Az államadósság újra 70 százalék fölött van, 73 százalék fölött pontosabban. Romániában egyébként ‑ hogy csak egy hasonló példát vegyünk ‑ épphogy meghaladta a 40 százalékot.

És lehet persze az Európai Uniót kritizálni, lehet harcolni az Európai Unióval! Ez önöknek csodálatosan megy. De egyébként honnan érkezik most is a segítség? Az ön által most is szidott Európai Unióból.

Akkor, amikor a pénzt osztották, amikor igénybe lehetett venni a munkahelyek megőrzésére szolgáló hitelt, akkor nem mondták azt, hogy ja, bocsi, ha jogállam is van, akkor nem kell. Ja, bocsi, ha ti véditek a magyar embereket a saját kormányukkal szemben, akkor nem kell. Akkor nagyon is jól jön ez a pénz! És ez nem baj. Nagyon is jó, hogy jön ez a pénz. Csak juttassák is el a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak! Mert azzal ne dicsekedjen itt a parlamentben, hogy tízezer munkavállaló után igénybe vették a munkahelymegőrző támogatásokat! Önök is tudják, hogy munkavállalók százezreinek szűnt meg már a munkahelye, és millióinak van veszélyben a munkahelye. Rajtuk miért nem segítenek, nekik miért nem nyújtanak támogatást?

Miért van az, hogy egyébként nem emelik a családi pótlékot még ebben a helyzetben sem, pedig ez az egyetlen juttatás, ami eljut az emberekhez? Miért van az, hogy a megugró árak mellett sem adnak többlettámogatást a nyugdíjasoknak; sőt, tovább trükköznek a nyugdíjemeléssel?

Miért van az, hogy szemben például a mintának tekintett Ausztriával, nem adnak közvetlen bértámogatást vagy bérpótlást azoknak, akik elvesztették a munkahelyüket?! (Moraj, közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) Miért nem van az, hogy mondjuk, szemben Ausztriával vagy Csehországgal éppen, nem adnak támogatást azoknak a kisvállalkozásoknak, akik ellehetetlenülnek?

Azért, miniszter úr, mert nem a válság lényegével foglalkoznak. Önöknek egy dolog fontos: az, hogy ellenséget találjanak és háborúzzanak. Újra háborúznak az Európai Unióval. Árulja el nekem, miniszter úr, ha tényleg úgy van, hogy Magyarország a tejjel-mézzel folyó Kánaán és a demokrácia földje, ha Magyarországon tökéletesen működik a jogállam, ‑ önök ezt mondják, hogy ez egy csodálatosan működő demokrácia ‑, akkor miért rettegnek attól, hogy az Európai Unió az önök körmére néz?! Ha önök azt mondják, hogy nem lopják el az uniós forrásokat, akkor miért rettegnek attól a mechanizmustól, amely nem adja oda a forrást annak, aki nem megfelelően, jogállami körülmények között költi el? Miért indítanak politikai háborút akkor?! Miért mondanak le a magyar embereknek járó 1700 milliárd forintról ‑ elképesztő mennyiségű pénzről ‑, ha itt tényleg jogállam van? Azért, mert önöket csak egy dolog érdekli! Az, hogy nyugodtan lehessen lopni, és hogy ne kérdezze meg senki azt, hogy egyébként hogyan áll a demokrácia helyzete Magyarországon, és hogy Magyarország teljesíti‑e azokat a körülményeket, amiket az európai uniós csatlakozással vállalt.

És végül, miniszter úr, hadd beszéljek egy olyan dologról is, amiről nem beszélt. Nem mondta el ma azt, hogy a kormány leváltotta Demeter Szilárdot. Pedig ez lenne a minimum ahhoz, hogy ebben az országban normális élet legyen! Mert Demeter Szilárd nem az új zsidó, hanem a régi náci. Mindannyian ismerjük ezt a hangvételt.

Miniszter Úr! Ha önök komolyan vennék azt, hogy egyébként fontos önöknek ebben az országban a demokrácia, a jogállam, az emberek élete, a karácsony és az advent, akkor ez az ember már nem lehetne a helyén. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azzal, hogy még a helyén van, önök közösséget vállalnak egy antiszemitával, egy nyílt nácival. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)