Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Múlt héten jött ki az Európai Bizottság jelentése az uniós tagállamok oktatási rendszereiről, és egészen lesújtó képet festett a magyar oktatásról. Címszavakban: drasztikusan romló tanulói teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, aggasztó tanárhiány, növekvő szegregáció. Ezek a legfontosabb megállapításai ennek a kutatásnak. A helyzet az, hogy önök tíz éve vannak kormányon, és ezek az eredmények tíz éve folyamatosan romlanak. Néhány számot hadd emeljek ki!

(14.40)

A 15 évesek között az alulteljesítők aránya most már a legtöbb területen meghaladja az egynegyedet. Ez azt jelenti, hogy négyből egy magyar fiatal gyakorlatilag funkcionális analfabétaként jön ki az iskolából; azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon nem fogja tudni megállni a helyét, legfeljebb betanított munkát fog tudni vállalni majd, közmunkát, vagy még inkább munkanélküli lesz.

Látjuk is már azoknak a fiataloknak az arányát a 16-18 évesek között, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, megduplázódott az elmúlt években. Azt mutatja ez a jelentés, hogy a legnagyobb különbség az egyes iskolák között Magyarországon van teljesítményt illetően, a második legnagyobb különbség a jobb és rosszabb családi hátterű gyerekek között szintén Magyarországon van.

A felsőfokú oktatásban csak a hátrányos helyzetűek 1,4 százalékos arányban képviseltetik magukat, és a szegregáció egyre súlyosabban érvényesül az egyházi iskoláknál.

Folytathatnám a kiábrándító eredmények sorolását. Ezekben mind az a közös, hogy ez nem a gyerekek hibája, nem a tanárok hibája, hanem az önök oktatáspolitikájának a hibája. Tíz éve kormányoznak, úgyhogy remélem, hogy nem kezd el visszafelé mutogatni. A kérdésem csak az, hogy ez volt a cél, vagy ha nem ez volt a cél, akkor lemond‑e az, aki felelős ezekért az eredményekért. Köszönöm szépen.