Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP), a napirend pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/713. számon benyújtott, a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló javaslatot Zsigmond Barna fideszes képviselőtársammal terjesztettük a tisztelt Ház elé. A Szülőföld Alap jogutódjaként 2011-ben létrehozott Bethlen Gábor Alap alapvető célja a Magyarország határain kívül élő magyarokért viselt felelősség érvényesítése, ami megkívánja ezen alapvető cél eszközeinek időnkénti áttekintését, ennek nyomán pedig a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény rendszeres felülvizsgálatát.A törvénymódosítás egyik célja, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározottak szerint az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni az elkülönített állami pénzalap rendeltetéseit, bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét, az elkülönített állami pénzalapért felelős személyt, testületet és ha kijelölésre kerül, a kezelő szervét, valamint a pénzalap kezeléséhez szükséges kiadások finanszírozásának mértékét. Jelen törvényjavaslat keretében az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek tartalmilag megfelelő módon és egyúttal annak egységességét, kohézióját erősítve, valamint bizonyos kodifikációs és jogtechnikai szövegpontosításokat is elvégezve újul meg a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény.

Fontos változás, hogy a kormány szerkezetátalakításával összefüggésben indokolt, hogy bizonyos felkészülési, átmeneti idő biztosításával a jelenleg az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért és a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörével összefüggésben végzett feladatokat a törvényjavaslat alapján az abban foglalt átmeneti rendelkezések és a feladatátvétellel kapcsolatos előírások szerint a törvény szerint, majd a javaslat szerint az alapkezelő lássa el a jövőben.

Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az egyházak társadalmi feladataival és beruházásaival összefüggő támogatások mértéke, amelyet eddig az EMET kezelt. Ezzel egy időben a hazai nemzetiségek támogatása is 2010-hez képest több mint háromszorosára nőtt, így nagy felelősséggel bír a jelentős számú szerződés, támogatás kezelése, amelyet a jövőben a Bethlen Gábor Alap fog ellátni.

Korábban a Bethlen Gábor Alap Kollégiumának tagja voltam, így közelről láthattam az alap tevékenységét. Erről is mondanék pár szót, hiszen egyértelműen láthatjuk, hogy a nemzetpolitikai célú támogatások kifizetése és a pályáztatás sosem volt még ennyire hatékony, átlátható. Nyilván ez az elvárás a jövőben az egyházi és nemzetiségi támogatásokkal kapcsolatban is.

A Bethlen Gábor Alap pénzeszközeinek, szerződéseinek kezelését a 2011 áprilisában létrehozott nonprofit gazdasági társaság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végzi. A Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a magyar kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítse. Kiemelt feladata a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása. Feladata a támogatások igénybevétele és hatékony kihelyezése céljából átlátható pályázati rendszer működtetése. Az alapkezelő így a tevékenységével hozzájárul a világ összmagyarsága nemzettudatának erősítéséhez, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásához.

Az alap eddigi támogatásai három részre oszthatók. A normatív támogatások, tehát olyan támogatások, hogy amennyiben a pályázó megfelel a pályázati felhívásban szereplő feltételeknek, automatikusan megkapja a támogatást; itt oktatási, nevelési és a kárpátaljai szociális programok találhatók. A második a pályázati felhívások, ahol kulturális, oktatási testvértelepülési, ifjúsági, közösségi, vállalkozói vagy fejlesztési pályázatok vannak. A harmadik pillér pedig az egyedi támogatások, ahol a támogatandó cél speciális körülményeit, finanszírozási szükségleteit kiemelten kezelő támogatások találhatók, legfőképpen a nemzeti jelentőségű intézményeket támogatják a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatása alapján. Jelenleg 76 intézmény és 12 program van ebben a harmadik pillérben. Ezek olyan szervezetek, amelyek a határon túli magyarság közösségeiben nagyfokú szervezőerővel rendelkeznek. Nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet töltenek be az oktatás, kulturális, egyházi, közösségi és társadalomszervezési vagy egyéb területeken.

Azt gondolom, a Bethlen Gábor Alap az eddigi években is jól telesített. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy míg 2013-ban közel 13,5 milliárd forintot kezeltek, addig a tavalyi évben ez már közel 76 milliárd forintra nőtt. Fontos feladatokat látott el eddig is az alap, a mostani törvénymódosítással bővülni fog a felelősségi köre. A nemzetpolitika mellett így másik két kiemelt terület, az egyházi és a nemzetiségi támogatások kezelése is a BGA feladata lesz. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)