Dunai Mónika (Fidesz)

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen mindenkinek, még az ellenzéki képviselőtársaimnak is a hozzászólásokat. Úgy látom, hogy a mai vitát elsősorban a felsőoktatás tágabban vett kontextusa uralta. Nagyon sok mindenről esett szó, ami nem tárgya a jelen előterjesztésnek.Nem tárgya a jelen előterjesztésnek sem az egyetemek átszervezése, sem a bolognai rendszerhez való hozzácsatlakozás nem témája a mai törvényjavaslat tárgyalásának. Egyetlenegy dolog merült fel, ami a konkrét jelen előterjesztést érinti, ez konkrétan az, hogy négy miniszter helyett miért egy miniszter felelősségi körébe tartozna a jelen előterjesztés szerint a fenntartói jogkör gyakorlása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Ezért engedjék meg, hogy én ezt a témakört érintsem a válaszomban.

Az, hogy egy olyan testület döntött eddig nagyon sok kérdésről az átalakulás folyamatában a kezdeti években, amely négy miniszternek a döntési kompetenciáját, tudását és hatáskörét is érinti, ez a kezdeti időszakban, 2012-től folytatólagosan indokolt volt. Ahogyan az államtitkár úr is elmondta, említette, hogy a kezdeti időszakban, az átmenet időszakában bizony szükség volt arra, hogy a fenntartói és a szakmai jogkör szorosan összeforrjon.

Engedjék meg, hogy néhány számadatot mondjak arról, hogy a kezdeti időszakban hányszor ülésezett a fenntartói testület, és ez is alátámasztja azt, amit elmondtam, hogy a kezdeti időszakban, az integráció időszaka alatt sokkal nagyobb szükség volt a szakmai és a fenntartói irányítás szoros összekapcsolására.

2012-ben 33 ilyen ülést tartottak. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a négy miniszternek egyhangúlag kellett dönteni minden fenntartói kérdésben. 2013-ben a 33 helyett már csak 21 alkalommal volt szükség ennek a fenntartói testületnek az összeülésére. 2014-ben már 20 alá esett, 18 alkalommal, 2015-ben is 18 alkalommal, 2016-ban 16 alkalommal, tavaly, 2017-ben már csak 14 alkalommal, vagyis sokkal kevesebb mint a felére csökkent néhány év alatt ezen üléseknek a száma. Eddig 2018-ban, az első félévben 6 ilyen ülésre került sor.

Most ennek az átmeneti időszaknak a tapasztalatai is azt mutatják, hogy indokolt ezen a rendszeren egy kicsit finomhangolni, mert most már ez az átállási időszak a vége felé közeledik. Mondhatjuk azt, hogy vége ennek az átállási időszaknak, és az egyetem megerősödve, szakmai kompetenciáit megerősítve tudja képezni a szakembereket, és ne feledkezzünk el a továbbképzésről sem, mert nemcsak egyetemi, főiskolai képzést biztosítanak, hanem nagyon nagy arányban nagyon értékes továbbképzési rendszer is kapcsolódik az egyetem működéséhez.

Azt kevésbé értem ellenzéki képviselőtársaim hozzászólásaiból, hogy miért van négy fideszes-KDNP-s miniszterben nagyobb bizalmuk, mint egy fideszes-KDNP-s miniszterben. Ezek szerint önök a másik három miniszternek a tevékenységével valószínűleg egyetértenek, mert nem szeretnék, hogy a Miniszterelnökséget irányító miniszterhez tartozzon. (Szávay István: Abszolút nem erről volt szó!) Pedig aláhúzhatjuk és kiemelhetjük azt is, hogy azon túl, hogy egy testületnek a döntési mechanizmusa a fenntartói jogkört érintően is, mint minden másban, sokkal nehézkesebb, lassabb és körülményesebb, mint egy miniszternek, de a felelősség kérdése is négyfelé hárul. Nemcsak hogy sokkal hatékonyabb tud lenni egy ilyen egyértelműbb irányítás, hanem a felelősség is sokkal könnyebben tetten érhető és számonkérhető. Tehát ez az átalakítás, a fenntartói jogkörnek az átalakítása, módosítása bizony egyértelmű felelősségikör-meghatározást is jelent egyben.

Tisztelt Képviselőtársaim! További előnye az előterjesztésnek, és ezt talán a vitában kevésbé érintettük, hogy ezentúl most már nemcsak ez a három plusz egy minisztérium lesz az új tanácsadó testületnek a tagja, hanem ez kiegészül a Külgazdasági és Külügyminisztériummal is, illetve a miniszterrel, azzal a további pluszhozadékkal, hogy mint eddig, a három minisztériumnak volt olyan költségvetési kerete, amelyből a minisztérium saját hatáskörben támogathatta a hozzá tartozó képzésnek a finanszírozását. Azért nem mondok négyet, mert a Miniszterelnökséghez tartozott költségvetésileg, tehát azon túlmenően a másik három minisztériumnak, most pedig még bejön egy forrás, történetesen a Külügyminisztériumnak is meglesz az a lehetősége, hogy a képzési rendszert a saját szakemberterületén tudja támogatni és finanszírozni.

Tehát összességében az egyetem autonómiája egy fikarcnyit sem fog szűkülni, a szakmai autonómiája, az irányítási rendszere egyértelműbb, számonkérhetőbb és világosabb feladat- és felelősségrendszert fog jelenteni a jövőben, és több forrást is be tudnak vonni, tehát jól jár az egyetem ezzel a módosítással anyagi tekintetben is.

A fenntartói jogokra pedig még egy gondolat erejéig szeretnék kitérni, amit jobbikos képviselőtársam is említett, és erre már részben kitért Pósán László képviselőtársam is. Dr. Brenner Koloman mondta, felsorolta azt a szakaszt, amely azt taglalja, hogy mihez lesz joga a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, mint a fenntartói jogkört a javaslat szerint a jövőben gyakorló miniszternek. Ez eddig is így volt.

(16.20)

Mindenhol van fenntartói jogkör. Ezt a fenntartói jogkörsorozatot, tehát azokat a tételeket, amelyeket felsorolt képviselő úr, eddig is gyakorolták, csak nem ez az egy miniszter, hanem a négy miniszterből álló testület gyakorolta. Ebben változás nem történik. Akkor lenne baj, ha a fenntartói jogköröket ad hoc módon egyik intézménynél így, a másiknál úgy telepítené az Országgyűlés.

Még egyszer megköszönöm a hozzászólásokat minden frakció részéről. Kérem, hogy amennyiben még a törvényjavaslathoz kapcsolódó javaslataik vannak, majd a részletes vitában tegyék meg.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)