Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, Balczó képviselő úr, hogy egy kritikát fogalmazzak meg ön felé. Mélységesen tisztelem képviselő urat, és ön mindig nagyon következetesen ahhoz a napirendi ponthoz szól hozzá, ami az Országgyűlésben éppen előttünk van, és erre mindig fel is hívja képviselőtársai figyelmét. És most ön egy 15 perces, szakmailag nagyon korrekt ‑ (Balczó Zoltán jelzésére:) ezt én értem ‑ és világos álláspontot követő felszólalást tett, de nem ismertem meg az ön álláspontját erről az előterjesztésről; nem ismertem meg az álláspontját arról, hogy konkrétan nem veszik figyelembe Pécs és Baranya lakóinak a nagyon világosan kinyilvánított követelését; és nem tudtam meg semmit arról, hogy a Jobbik ‑ mondjuk, Nunkovics képviselő úr hozzászólásából valamit megtudtam ‑ mit tenne a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésével, a kiégett fűtőelemek elhelyezésével.

Tisztelt képviselő úr, és ezt mondom mindannyiunknak itt az Országgyűlés termében, jelenleg, ha jó adatot néztem, a kiégett kazetták átmeneti tárolójában 7957 darab kiégett fűtőelem várja a sorsát. Ezzel a kérdéssel a Jobbik mit kezdene? Mit kezdene Magyarország Kormánya? Én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos kérdés. És én nagyon szívesen folytatok vitát az atomenergia használatáról ‑ igen, valóban, Szakács képviselő úr eltért a tárgytól, de én most akkor sem fogok eltérni a tárgytól ‑ általában gazdasági kérdésekről, arról, hogy milyen körülmények között, hogyan született meg a szerződés; még mindig várom a választ, hogy van‑e kötbérigénye a magyar államnak a Roszatommal szemben a sokéves késlekedés miatt. És nagyon szívesen folytatnék arról is vitát, ha mondjuk, 4000 milliárd forintot vagy még nagyobb összeget elköltünk az atomenergiára, akkor a megújuló energiaforrásokra alapozható zöld jövő biztosítható lesz‑e, nem azokat a forrásokat költjük‑e el éppen, amiből ezt a technológiát életképessé lehetne tenni.

És azzal kapcsolatban is érdekel nemcsak a kormány, hanem mondjuk, a Jobbik véleménye is, hogy mit gondolnak arról, hogy olyan szabályozási környezetet alakított ki a kormány, hogy lehetetlenné teszik a megújulók elterjedését, megcsinálva gyakorlatilag a pályát az atomenergiának. Tehát például a jelenlegi szabályozások szerint, államtitkár úr, Pécs mellé 8 kilométerre szélerőművet nem lehetne építeni, atomtemetőt lehet építeni. Ez normális eljárás-e? Tehát hogy szélerőművet nem lehet Pécs mellé, atomtemetőt lehet Pécs mellé építeni, erről mi a véleménye Balczó képviselő úrnak?

Na, én továbbra is szeretnék a tárgynál maradni, és a kiégett fűtőelemek kezelésének a problémájáról beszélni. De arra még mindenképpen felhívnám a figyelmet, hogy ez mekkora probléma nemcsak Magyarországon, nemcsak Európában, hanem az egész világon. És erről is várnám képviselőtársaimnak, illetve államtitkár úrnak a véleményét.

Ugye, többször felmerült Svédország példája, akik a legelőbb tartanak talán a kutatásokban, bár nem biztos, de 2018-ban a környezetvédelmi bíróság ‑ Svédországban van ilyen ‑ megszüntette, törölte a nagy aktivitású tároló építési engedélyét, mert a tárolóeszközök anyaga kapcsán megállapította, hogy nemhogy több ezer évig, de még száz évig sem garantálható ezeknek a rendkívül veszélyes anyagoknak a tárolása.

És még egy pozitív példát szeretnék hozni, szintén 2018-ból. Kassa városa mellé ‑ hasonló távolságban, mint Pécs mellé ‑, meg akarták indítani egy atomtemető helyszínének a kutatását, és ott összefogott a helyi politikai élet, és közösen egy határozatban kimondták, hogy ehhez nem járulnak hozzá. Tehát Kassa városában, függetlenül attól, hogy ki milyen politikai pártnak a tagja, világosan kiálltak az ott élők érdekei mellett, és elutasították ezt a projektet.

De visszatérve a reakciók után az eredeti kérdésekhez, még csak néhány percben szeretném az Országgyűlés idejét rabolni, mert nem volt időm az első felszólalásomban minden kérdést feltenni. Ebben a dokumentumban olvasható egy ilyen bekezdés, hogy „Jelenleg a Paksi Atomerőmű négy üzemelő blokkjára vonatkozó terveket ‑ a közép- és hosszú távú terveket, valamint a nemzeti programot ‑ a meghosszabbított üzemidő és nyitott üzemanyagciklus figyelembevételével kell összeállítani. E tervek felülvizsgálatára lehetőség van, amit az új atomerőművi blokkok nukleárisüzemanyagciklus-zárási opciójának vizsgálata is indokol.” Tehát ez az a nemzeti program, amellyel kapcsolatban azt mondta Bánki Erik képviselő úr is, hogy semmi nem indokolta a frissítését, csak egy ilyen ötéves rutineljárásról van szó, ez a nemzeti program nem kezeli a most már elindult paksi bővítési projekt kapcsán a nagy aktivitású hulladékok és majd keletkező kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének a kérdését?

(14.50)

Akkor miért nem került már bele? Úgy látom, hogy eléggé elhatározták, hogy ezt a projektet végrehajtják.

Lenne még néhány kérdésem. Most megint csak nem mennék bele abba, hogy mennyire biztonságos az atomenergia, itt már több esetben beszéltünk arról, hogy elképesztő mennyiségű meghibásodást látunk a jelenlegi blokkoknál, a különböző, ilyen-olyan üzemzavarok, s a többi, amelyek előre nem tervezettek, jelentős előre nem tervezett, jelentős teljesítménycsökkenéssel járnak, és ugye, most az üzemidő-meghosszabbítás megtörtént körülbelül 2036-ig ‑ a különböző blokkok esetében más-más évről beszélünk ‑, de lehetett látni nem oly rég, a sajtó is foglalkozott vele, hogy mintha kiírtak volna bizonyos pályázatokat vagy beszerzési eljárásokat olyan tanulmány előkészítésére, amely újabb üzemidő-hosszabbításról alkotna szakmai véleményt. Én erről szeretném a kormány álláspontját hallani, hogy van‑e tervben, akár csak ilyen gondolatkísérlet szintjén, hogy újabb üzemidő-hosszabbítás történjen a jelenlegi blokkoknál.

Szeretném, hogyha az átmeneti tárolók kapacitásairól is szólna az államtitkár úr, szorosan kapcsolódik a tárgyhoz, a radioaktív hulladékok kezeléséhez, hogy jelenleg hogy néz ki az átmeneti tárolási kapacitás, és milyen eljárásokban, milyen projektekkel akarják megteremteni, tehát meddig elegendő most még a jelenlegi átmeneti tároló. Milyen a telítettség, és hogyha már az üzemidő-hosszabbítást figyelembe vesszük, hogyan tudják bővíteni az átmeneti tárolót, és milyen módon készülnek majd, hogyha valamikor, ki tudja, talán önök sem tudják, hogy mikor elkezdenek dolgozni az új blokkok, hogy majd amikor ott keletkeznek kiégett fűtőelemek, akkor azokat átmenetileg hogy fogják tárolni? Előre is köszönöm szépen, hogyha ezekre a kérdésekre még választ kapunk.