Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy igen jelentős súlyú kérdés van előttünk. Ugyan én is sokszor élek azzal a lehetőséggel, ami amúgy szerintem fontos, hogy ha egy konkrét ügyről beszélünk, akkor egy picit tágabb keretezésben megközelítve próbáljuk annak a jelentőségét megvilágítani, én ebben az ügyben kifejezetten szeretnék a tárgyról beszélni. Egyébként a Paks II.-ről többen beszéltek, illetve az atomenergia pozitívumairól. Képviselőtársaim, én ebbe a vitába most nem kívánok belemenni, mert önmagában úgy gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés. Annyit viszont el tudok mondani, és ez szorosan összefüggésben van ezzel a témakörrel, hogy az atomenergia sem nem zöld, sem nem olcsó, és nem biztonságos. Hogy nem zöld ‑ és sajnálom, hogy most éppen nincs itt Nacsa képviselő úr, de talán valamelyik oszlop mögül figyel, vagy hall minket ‑, azt talán Pécsen és Baranyában élő emberként tudjuk a legjobban alátámasztani. Mondhatjuk, hogy sajnos Pécset és Baranyát az atomtechnológia két piszkos vége érinti, illetve érintette, egyrészt az uránbányászat kérdése, a másik oldalról pedig a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésének a lehetséges helyszíneként ott van az a bizonyos Bodai Agyagkő Formáció, ahol a kutatások folynak.

Mélységesen sajnálom, hogy azt mondta Bánki Erik képviselő úr, illetve Kaderják államtitkár úr is, hogy igazából most egy ilyen ötéves kötelezettség van, hogy felülvizsgáljuk ezt a határozati javaslatot, de semmi egyéb tényező nem indokolta. Szeretném majd a felszólalásomban alátámasztani, hogy bizony indokolja nagyon sok tényező ezt a kérdést, hogy ezt a határozati javaslatot ne ilyen formában fogadjuk el, hanem bizonyos szempontokat építsünk bele. Valóban helyben érintett képviselő vagyok, egy olyan képviselő, aki 7 éve küzd ebben a kérdésben, és akinek a véleménye mögé gyakorlatilag felsorakozott Pécs megyei jogú városa is egy nagyon világos határozattal, és nagyon sok, a kérdésben meg nem hallgatott kisváros, kistelepülés is jelezte már, hogy ők nagyon világosan elkötelezettek, hogy ilyen objektumot nem akarnak. Én ennek ellenére, vagy ezzel együtt, valóban konstruktívan szeretnék ezzel a kérdéssel foglalkozni, és azt szeretném, ha a nemzet érdekeinek megfelelően tudnánk úgy módosítani ezt a határozati javaslatot, hogy az a most érintett térség lakóinak is megfelelő legyen. Én látok erre lehetőséget, és ezt szeretném megfogalmazni.

Nos, nézzük meg, hogy mi a probléma! Alátámasztjuk, hogy az atomenergia nem olcsó, és nem is zöld. Azt el tudom mondani, hogy nagyon-nagyon régóta használnak a világ számos országában atomenergiát, így Magyarországon is. Az teljesen világos, és ezt nem vitatja az LMP sem, hogy amelyik ország használja az atomenergiát, használja a nukleáris technológiát, annak felelőssége van, hogy gondoskodjon a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású nukleáris egyéb hulladékok, radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséről.

(14.00)

Sőt, amikor majd leállnak ezek a bizonyos atomerőművek, most a jelenlegi, illetve majd a bővítéskor, ha megépül Paks II., akkor azoknak a leszereléséről is majd gondoskodni kell. Ez egy konkrét feladat. Tehát ezt a kérdést, és szeretném minden képviselőtársam figyelmét felhívni, külön kell választani Paks II. kérdésétől, hiszen a jelenleg üzemelő blokkok, a már meglévő és most Pakson, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójában elhelyezett több ezer fűtőelem elhelyezése is feladat, teljesen függetlenül Paks II.-től. Tehát ez egy konkrét probléma.

Azt el tudom mondani, hogy sehol a világon ezt a kérdést nem tudták még megoldani. Nagyon sok országban használják a nukleáris energiát, de sehol nem nyílt még meg végleges tároló, ahol a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat elhelyezhették volna. Jól ismerünk bizonyos példákat Nevada államból, ahol a Yucca-hegységben, egyébként elég gyalázatos módon egy indián temetkezési helyet is érintve, egy kutatást indítottak el, és meg is építették ezt a bizonyos atomtemetőt. Nem is mondom ki az összeget, csillagászati összeg, higgyék el, hogy csillagászati összegből, majd a 130 kilométerre fekvő Las Vegas városa ezt megakadályozta pontosan társadalmi és gazdasági adottságok miatt, tehát nem a műszaki és nem a geológiai szempontokat kellett itt figyelembe venni. És egyéb más helyszínekre, majd a skandináv helyszínekre is kitérek.

A probléma az, hogy itt olyan objektumokról van szó, kiégett fűtőelemekről, egyéb más nagy aktivitású hulladékokról, amelyek, mondhatjuk, körülbelül 200 ezer évig veszélyesek, 200 ezer évig ezeket el kell tüntetni, és a lehetőséget is ki kell zárni, hogy ember a közelébe juthasson. Na, ezt sehol senki nem tudta megoldani, ilyen objektum, ilyen atomtemető a világon még sehol nem épült, csak a kis és közepes aktivitásúakra, ugye, ez van Bátaapátiban többek között Magyarországon is.

Egyébként ezzel a problémával mi is szembesülünk Magyarországon, tehát a helyszínválasztás, a finanszírozás kérdése és a technológia maga, hogy hogyan és milyen kőzetben védve, csomagolva, elzárva lehet ezt megoldani, ezzel küzdünk mi is, és a finanszírozás kérdése is adott. A mértékadó becslések szerint a kiégett fűtőelemek és a nukleáris hulladékok elhelyezésének a költségét is, majd a leszerelés és az egyéb nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a költségét 1600 milliárd forintra becsülik. Na, amikor önök azt mondják, hogy milyen olcsó az atomenergia, akkor ezeket az összegeket soha nem veszik figyelembe, és ez óriási hiba. Tehát ezeket az összegeket, képviselőtársam, nem veszik figyelembe, és hozzáteszem, hogy a finanszírozás sem megoldott. Ugye, ezt a munkát kéne finanszíroznia a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak, ahol ennek a töredéke áll rendelkezésre.

Itt van egy nagyon-nagyon fontos kérdés, és én szeretnék vitát provokálni Bánki Erik képviselő úrral vagy államtitkár úrral, hogy született‑e döntés vagy nem született döntés, és itt akár mondhatjuk, hogy vitában vagyok ellenzéki képviselőtársaimmal: született döntés. Erre a projektre 10 milliárd forintot már elköltöttek. 2019 tavaszán volt egy közmeghallgatás Bodán, amikor ennek a projektnek a következő állomása, az engedélyezési állomása volt. Az Országos Atomenergia Hivatal helyben lévő munkatársait, illetékeseit kérdeztem meg, hogy erre a projektre összesen mennyi pénzt költöttek el; nem jelenértéken, hanem abszolút értéken 10 milliárd forintot erre már elköltöttek.

Hogyan alakult ki ez a projekt? Valamikor a kilencvenes évek elején már megindult ez a munka, és az akkor alapvető geológiai és műszaki tulajdonságok alapján rangsoroltak szakemberek az országban potenciális területeket. Ebben körülbelül 15-20 különböző kőzetformáció is megtalálható, és úgy gondolták, hogy ezek közül a geológiai és műszaki tulajdonságok alapján a Bodai Agyagkő Formáció a legjobb, és ekkor elkezdődött szép lassan a kutatás, mert fejleszteni kellett ezt a bizonyos kis és közepes aktivitású tárolót, amely Bátaapátiban elkészült. Az illetékes cég kapacitásait nyilván lekötötték ezek a munkálatok, ezért 2013-ban indult meg érdemben a nagy aktivitású projekt. Tehát ilyen szempontból ez viszonylag fiatal projekt, és valóban, ahogy képviselőtársaim is említették, még az elején vagyunk ennek a projektnek.

De az a baj, hogy akkor sem vették figyelembe a nemzetközi tapasztalatokat sem, hogy nem elég a műszaki és geológiai tényezőket megvizsgálni, és így egy térségre azt mondani, hogy potenciális kutatási helyszín, hanem a gazdasági és társadalmi körülményeket is vizsgálni kell. Minden nemzetközi tapasztalat, egyébként a Nevada állam imént említett tapasztalata is azt mutatja, hogy hibát követ el az, aki nem veszi figyelembe az embereket, és mindenféle nemzetközi egyezmények és ez a határozat is kimondja, ott van fehéren-feketén, hogy figyelembe kell venni a társadalmi és gazdasági tényezőket. Figyelembe kell venni azt, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy sehol a világon ilyen nagyvárosi agglomeráció közelében nem akarnak mélygeológiai tárolót építeni nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére.

Született‑e döntés vagy nem? Itt tartok a kezemben egy dokumentumot, amely egy öt évvel ezelőtt megszületett parlamenti határozatnak a felülvizsgálata, gyakorlatilag néhány ilyen korrekcióval, változatlan formában.

Ez a dokumentum az Országgyűlés döntése nyomán tartalmazza azt, hogy Magyarországon lesz mélygeológiai tároló. Nem született még döntés, hogy lesz‑e reprocesszálás vagy nem lesz, újrahasznosítjuk az üzemanyagokat vagy nem. Mélygeológiai tároló lesz, mert ha újrahasznosítás van, akkor rendkívül veszélyes, nagy aktivitású hulladékok keletkeznek, és azokat is el kell helyezni. Tehát: megszületett a döntés, tisztelt Bánki képviselő úr, hogy lesz mélygeológiai tároló, és ezért költöttek el egyébként már 10 milliárd forintot korábban is, mert ez az előkészítő munka elindult.

Ebben az anyagban az is szerepel, hogy egyetlenegy helyszínen folyik a kutatás, a Bodai Anyagkő Formációt érintően. Tehát ebben a dokumentumban bizony megszületett a döntés, hogy lesz tároló, elindult az előkészítő projekt a helyszín kutatására, és ez kizárólag ma Magyarországon a Bodai… (Bánki Erik közbeszól.) Hát, így történik, képviselő úr! (Bánki Erik: Egyelőre! Egyelőre!) Egyelőre, egyelőre a Bodai Agyagkő Formációban történik.

Na most, a tájékoztatás fontossága. Erre létrehoztak egy ilyen tájékoztatási társulást néhány kistelepülés bevonásával. Ezek a kistelepülések ‑ most nem akarom ebbe az irányba elvinni a munkát ‑ az RHK Kft. részéről az együttműködésük fejében elég jelentős támogatást kapnak, tehát a kistelepülési költségvetéshez mérten jelentős támogatást kapnak, hogy részt vesznek úgymond ebben a tájékoztatási munkában. El tudom mondani, hogy ebbe a tájékoztatási körbe nem vették bele Pécs városát, nem vették bele Szabadszentkirály települést, Bicsérd községet, Pellérdet. Tehát elképesztő, hogy ott a 6-os úttól északra kialakítottak egy társulást, de a Dunántúl legnagyobb városát ebből kihagyták, és Szentlőrinc városát is kihagyták ebből a tájékoztatási társulásból. Ezért ennek a követelménynek sem feleltek meg.

A probléma konkrétan az, tisztelt képviselőtársaim, és ezt Bánki Erik képviselő úr, Kaderják államtitkár úr is elmondta, hogy itt egy feladat megoldásáról beszélünk. A feladat megoldása az, hogy legyen egy, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére alkalmas tároló. Azt mindannyian elismerték, hogy ez egy hosszú ideig tartó projekt, több évtizedes, lehet, hogy 30, lehet, hogy 40, lehet, hogy 50 éves projekt. Rengeteg, rengeteg pénzbe kerül, nagyon sok pénzbe, nagyon sok időbe, és mind a pénz, mind az idő erőforrás. Eddig hét év, ha az azelőtti időszakot nem számoljuk, elment egy rosszul megalapozott projekt alapján ebből az időszakból.

Tehát most még mire számítanak? További 10 vagy 20 évet eltölteni, felhasználni rengeteg pénzt, sok milliárd forintot kutatásokra, majd 30 évet eltöltve megkérdezik a helyben élőket, hogy ilyen példátlan módon, egy nagyváros közelében akarnak‑e ilyet, és ők azt mondják, hogy ja, nem? És ezt önök tudták, mondjuk, már most is, tudták 2019-ben, tudta az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója 2019-ben, hogy ez probléma. Itt ez a terület, függetlenül a műszaki és geológiai adottságoktól, kockázatoktól, társadalmi szempontból nem alkalmas.

És itt a megoldás kulcsa: ezért a döntés megszületett, tisztelt képviselő úr, és itt kéne a felelős politikai döntést meghozni, nemzetközi példákat figyelembe véve ‑ vannak olyan országok, ahol 8-10 helyszínen folytatnak kutatásokat műszaki-geológiai szempontból ‑, és alternatív kutatási helyszíneket is ki kéne jelölni. Magyarul: a potenciálisan műszakilag alkalmas helyszíneket újra rangsorolni a társadalmi és gazdasági adottságok alapján, és így kiadni a szakembereknek az utasítást, hogy a rendelkezésre álló forrásokból alternatív helyszínen is kezdjék el a kutatást. Ez az egyetlenegy felelős megoldás, és erre nagyon sok nemzetközi példát látunk, és láthatjuk a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy csak így fog működni. Tehát a lakosság ellenére nem lehet egy ilyen projektet megvalósítani.

Nem velem vitatkozik, Bánki Erik képviselő úr, hanem a miniszterelnökével, Orbán Viktorral. Orbán Viktor 2015-ben eljött Pécsre, és 2015-ben nagyon világosan személyesen elmondta, hogy egy ilyen nukleáris létesítmény a Pécs és térségében élők hozzájárulása nélkül nem épülhet meg. Mit mondott miniszterelnök úr? Hogy joga van a pécsieknek, joga van a szentlőrincieknek, a bodaiaknak, mindenkinek ebben a döntésben részt venni. A miniszterelnök úr szerint a pécsieknek ebben joga van dönteni (Bánki Erik: Szerintünk is!), a másik oldalról a tájékoztatási társulásba nem vonták be, ügyfélként nem vonták be, és az atomtörvényben néhány száz méterre módosították a hatáskört, tehát jogilag sem szólhat bele Pécs, sem Szabadszentkirály és a többi, és a többi, az érintett területek. Tehát önök cinikus módon azt mondják, hogy ja, persze, joguk van dönteni, joguk van dönteni pécsiként, majd kizárják a lehetőséget a jogszabály módosításával. Ez elképesztő, de nem is ez az érdekes most, mert nem ez a legfontosabb, persze ez is fontos, hanem az, hogy azt mondta miniszterelnök úr, hogy a pécsieknek joga van dönteni, tehát akár most, akár két évvel ezelőtt, akár 15 év múlva a pécsiek szavával ezt a projektet le lehet állítani.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A pécsiek pedig elmondták, hogy ezt nem akarják, tehát innentől kezdve meggyőződésem szerint ez már nem is csak politikai felelősség, hogy ezt a világos helyzetet nem építik bele felelősen ebbe a dokumentumba. Egyébként a szakemberek még azt is mondják, hogy ők végrehajtják a politikai döntést. Ha egy olyan döntés van, vagy olyan utasítást kapnak, hogy alternatív helyszíneken is kutassanak, meg fogják tenni.

Tehát én azt mondom és azért mondom, hogy konstruktív vagyok, mert ez semmilyen módon nem érinti ezt a feladatellátást, egyszerűen felelősen korrigálni lehetne.

(14.10)

Azt kellene beépíteni ebbe a dokumentumba, hogy értékeljék újra a szakemberek társadalmi és gazdasági adottságok alapján a potenciális területeket, rangsorolják, és úgy szülessen meg egy korrekció, hogy keressenek alternatív kutatási helyszíneket, ismét csak nézzék meg a nemzetközi példákat, és nézzék meg, hogy az ország potenciális területein hol alkalmasak a kőzetek, és amikor már látjuk azt, hogy hol nem zárható ki egyébként a kőzetek alkalmassága, akkor bizony ezeket a döntéseket meg lehet hozni.

Én alátámasztom azt is, hogy ezek az információk ott vannak az illetékeseknél. Amikor 2015-ben ezt az ígéretet megtette Orbán Viktor miniszterelnök Pécsett, akkor Pécs akkori polgármestere, Páva Zsolt is megismételte, hogy így van, meg fogják kérdezni a pécsieket, de lezárul egy 2018-ig tartó kutatási fázis, és utána történik meg. Nem kérdezték meg a pécsieket, majd 2019-ben a cég elindította a telephelykutatási engedélyre vonatkozó engedélyezési eljárást, és ennek volt a közmeghallgatása Bodán. Én akkor rengeteg kérdést megfogalmaztam, és idézném Fichtinger Gyulának, az OAH főigazgatójának az akkori felszólalását. „Annyit mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ez a probléma, amelyet itt körbejárunk, ez a probléma nem ismeretlen. Ezt a problémát mint problémát jeleztük a megfelelő döntéshozóknak, tekintettel arra, hogy rendkívül fontos kérdésről van szó, ezt a figyelemfelhívást meg fogjuk ismételni. Tehát azok, akik ebben a kérdésben érdemben tudnak dönteni, egyrészt már ismerik ezt a problémát, de a közeljövőben, azaz a jövő héten fogjuk ismertetni, hogy a bodai tároló telephelyének kutatásával kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, illetve, mondjuk, kifogások merültek fel a pécsi lakosok vagy Pécs város nevében.” És ennek ellenére kiadták a telephelykutatási engedélyt.

Tehát a probléma adott, a problémát ismerik önök mint az érintett terület államtitkárai, országgyűlési képviselők, ismerjük mindannyian. Az egyetlen felelős döntés, hogy teljesítsük az általunk is elismert kötelezettségeket; újra kell rangsorolni a területeket, figyelembe kell venni Pécs megyei jogú város határozatát, ami tavaly ősszel kimondta, hogy nem akarja ezt a tárolót, és ilyen módon korrigálva ezt a projektet végre egy életképes szcenárióval folytatva eljuthatunk odáig néhány évtized múlva, hogy azt a kötelességet valóban teljesítsük, amit teljesítenünk kell, hogy egy biztonságos helyszínen egy mélygeológiai tárolót megépítsünk. Köszönöm elnök úr türelmét.