Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy néhány szóban válaszoljak, hiszen tartozom annyival a képviselőtársaimnak, hogy a felvetett kérdéseikre néhány gondolattal válaszolok; hiszen az, hogy a késői órában itt vannak, fontosnak ítélték, ez számomra nagyon jó jel, és nagyon örülök annak, hogy megtisztelték a vitát jelenlétükkel és hozzászólásukkal, javító szándékukkal.

Czerván képviselőtársamnak köszönöm a támogató nyilatkozatát és azt, amiben teljességgel egyetértünk, hogy nemzetstratégiai kérdésről beszélünk, hiszen az élelmiszer-önrendelkezésünk folytán végtelenül fontos szempont. A klímaváltozás, az éghajlatváltozás mellett nem tudunk elmenni szó nélkül, a mindennapi életünket jelentősen befolyásolja.

És a mellett a társadalmi jelenség mellett sem mehetünk el, hogy van egy helyzet, egy adottság, amit meg kell oldanunk, és pont azért kell megoldanunk, mert ha behunyjuk a szemünket, sokkal több kárt okozunk a jövő generációja számára, mint akár most egy kútamnesztiával, amellyel aztán ellenőrizhetővé, beláthatóvá válnak ezek a kutak.

Gyakorlatilag nem mondtam a fölvezetésben, de mi úgy tekintünk erre az új rendszerre, mint egy monitoringrendszerre. Ennek a bejelentésével, azzal, hogy okosórákat szerelünk föl a kutakra, napi szinten látjuk a vízfelhasználás mértékét, ellenőrizni tudjuk, és ez ad egy kellő garanciát és biztonságot a jövő számára.

Köszönöm szépen Magyar Zoltán képviselőtársamnak a hozzászólását. Igaza van. Ez egy zűrzavaros állapot volt, és nagyon sok idő kellett ahhoz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a gazdák öntözési szándéka, gazdasági érdeke, a környezetvédelem, a társadalmi szempontok kérdése között, a jövő generációjáért aggódók joga között. Mert csak akkor lesz jó törvényünk, ha itt egyensúlyt találunk. És ez, mivel rendkívül széles társadalmi kört érint, bizony nagyon széles körű egyeztetésre is van szükség ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes megoldást.

Azt kérdezi, hogy mennyire lesz teljes ez a kútkataszter, és mennyire fogják a gazdák ezt bejelenteni, mennyire bíznak a kormányban azért, hogy merik‑e majd bejelenteni. Nagyon remélem, hogy érzékelik azt, hogy mindent elkövetünk azért, hogy legalizálva legyen és hogy normalizálva legyen ezeknek a kutaknak a működése. Olyan ajánlattal jövünk feléjük, amellyel ha nem élnek, akkor jogosan lehet a törvény öklének majd becsapni. Ez a helyzet.

Tehát kell olyan ajánlatot adnunk a gazdatársadalom számára, amelyre azt tudják mondani, hogy párbeszéd van, segítségnyújtás van, kezet fogunk, és megoldjuk ezt a problémát mindenki legnagyobb megelégedésére. És ez szerintem végtelenül fontos, hogy ez így legyen.

Milyen állami apparátus fogja végezni? A Belügyminisztériumtól fognak érkezni azok a munkatársak át majd hozzánk, a minisztériumba, akik korábban a kutak létesítésével, ellenőrzésével, engedélyezésével foglalkoztak. Ezek a munkatársak az Agrárminisztérium, illetve a Nemzeti Földügyi Központ munkatársaivá válnak, pontosan ezeknek a feladatoknak az elvégzésére.

Hogyan fog működni? ‑ kérdezték. Okosórákat fogunk fölszerelni ezekre a kutakra, amelyekről vagy a tulajdonos, a kút tulajdonosa, ha nem okosóra, nem digitális és nem wifikapcsolattal bír, akkor évente kétszer ad egy jelentést róla, amit teljesen egyszerű adatlapon tesz meg, hogy a kútkataszterben is föl tudjuk dolgozni, de azt szeretnénk elérni, hogy ha sikerül beszerezni hozzá azt az európai uniós forrást, akkor gyakorlatilag mindenkit olyan okosórával tudunk ellátni, ami wifin keresztül automatikusan szolgáltatja az adatokat ebbe a kútkataszterbe.

(0.50)

Kérdése volt, hogy 2030-ra hogyan fogunk állni, és hogy haladunk‑e előre, és itt a pénzről is szó volt. Hadd osszam meg a Házzal a kormányzatnak egy szándékát, ami szerintem rögtön fogja mutatni, hogy más dimenzióba fogunk lépni. Eddig arról volt döntés, hogy infrastrukturális fejlesztésre tíz éven keresztül évi 17 milliárdot fordítunk, most pedig azt szeretnénk elérni, hogy a „New Generation” programból 1 milliárd eurót fordítsunk arra az elkövetkező két-három esztendőben (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy a lehető legtöbb beruházást el tudjuk végezni, hogy valóban érdemi, egyszeri, hatalmas nagy beruházást tudjunk végrehajtani, érdemi előrelépést tudjunk végrehajtani az öntözés terén.

Az öntözésfejlesztési pályázatok miért ragadtak be? ‑ szólt a kérdés. Igen, mert korábbi kiírás volt, és nem felelt meg sem a felső határa, amelyet pályázhattak volna, hiszen egy öntözési beruházás nagyon sok milliárd forintba kerül, és az az 500 millió forint, ami a plafonja volt ennek a pályázatnak, az bizony nem tette lehetővé, hogy a gazdák számára legyen. Ez a pályázati kiírás az új öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt megelőzően készült, olyan adminisztratív kötelezettségeket, olyan engedélyezési, tervezési kötelezettségeket rótt a gazdatársadalomra, amelyet nem vállaltak fel a drágasága miatt, az adminisztrációs terhe miatt, és gyakorlatilag megvalósíthatatlannak, kivitelezhetetlennek tűnt a gazdák számára ‑ ezért is ragadt benn. Na, ezen változtattunk most, hiszen az új 20 milliárdos kiírás már egészen más feltételekkel és más paraméterekkel működik, és nagyon reméljük, hogy be is fogja tölteni azt a szerepet, amit szeretnénk tőle.

Földi László képviselőtársamnak köszönöm a hozzászólást. Valóban, az embereket ezek a paraméterek érdeklik, hogy akkor hogyan is fog tudni működni ez az egész, és hogy lesz‑e kútamnesztia. Örömmel tudom hirdetni, hogy mindaz, ami ebben a jogszabályban le van fektetve, az, amit képviselőtársam kért, az mind meg tud valósulni.

Varga László képviselőtársamnak mondanám, hogy egy pici keveredés volt a kérdésben, hiszen amit most szerettünk volna szabályozni, az az öntözéses gazdálkodásról szóló kérdés volt, és én úgy tudom azt interpretálni, hogy ön a tanyán élőkre gondolt, ahol nincs vezetékes víz, ahol meg kellett oldaniuk, hogy legyen fúrt kútjuk. Ezt természetesen így lehet értelmezni és megoldani.

Azt ki kell jelentenem mindenképpen a felvetésére ‑ és ez nagyon fontos, és szeretnék eloszlatni minden kétséget efelől ‑, hogy nincs és nem is lehet ingyenvíz, nincs háztartási mennyiség. EU-s ex ante előírás, hogy nem lehet ingyenes vízkivétel. Na, de a magyarokat sem ejtették fejre sohasem, mert meg kell állapítani azt a vízkészletjárulék-fizetési mennyiségi határt, amelyet a gyakorlathoz igazodva úgy kell beállítani és úgy lehet beállítani, hogy az átlagos öntözés szintjét ne haladja meg, és akkor ez a kérdéskör hellyel-közzel teljességgel rendben lesz.

A garanciákat kérte. Igaza van, muszáj a garanciákat fenntartani, hiszen az ökológiai rendszerek nem sérülnek. Gyakorlatilag ezt tudják biztosítani azok a vízórák, amelyek fent vannak, hiszen látjuk ezeket a napi fogyasztásokat, látjuk azt, hogy hogyan is lehet felhasználni ezeknek a mennyiségét.

Vadai képviselő asszonynak azt tudom mondani, hogy igen, teljességgel egyetértek, egyszeri, kivételes alkalom az amnesztia, mert ezt lehet jó szívvel támogatni, és ez a garancia arra, hogy kezet kell fogjunk a gazdatársadalommal, és azt kell mondani, hogy számukra is egy kivételes alkalom, és olyan lehetőség, amellyel élni kell ‑ és utána, a moratórium lejárta után ezt igenis ellenőrizni kell, mert felelősséggel tartozunk az utánunk gazdálkodni szándékozó generációnak is. És egyetértek azzal is, hogy a tisztességes, jogkövető magatartás az egyetlen elfogadható út, törvényhozóként, képviselőként nem is lehet más álláspontja az embernek.

A vízstratégia kapcsán, a pénz kapcsán már az előző hozzászólásnál jeleztem az új lehetőségeket, azzal viszont teljeskörűen egyetértek, és a mostani feladatunk ‑ és ez a minisztériumnak most egy kifejezetten hangsúlyos feladata ‑ a társadalmasítása ennek a kérdésnek, hogy nem lehet, mert el fogunk bukni, hogyha nem értik meg a sokkal érzékenyebben gondolkodók, akik a jövő szempontjából sokkal érzékenyebben gondolkodnak, meg kell tudni őket nyugtatni, hogy nem ellenőrizetlenül, nem fékevesztetten, hanem igenis kontroll mellett, szabályozott körülmények között zajlik mindez. És amikor én hangsúlyosan mondom az 50 métert, igazából nem az számít, hanem az első vízzáró réteg, ami 50 méternél mélyebbre nyilván nem lehet, de az első vízzáró réteg, de ha az 25-nél van, akkor ott kell megállni, mert nem veszélyeztethetjük az ivóvízbázist, és ez egy nagyon fontos szempont. Kell, hogy a környezet- és természetvédelem iránt kifejezett érzékenységgel bírók is érzékeljék azt, hogy sokkal nagyobb veszteség és veszély van abban, hogyha nem hirdetjük meg most ezt az amnesztiát, nem tesszük ellenőrizhetővé, kiszámíthatóvá a vízfelhasználást, ha ennél, mondjuk, egy szigorúbb rendszert akarnánk bevezetni, mert akkor nem lesznek partnerek a gazdák. Itt jön Magyar képviselőtársam felvetése, hogy partnerek lesznek‑e a gazdák. Azt kell mondjam, hogy jól felfogott érdekük, mert ennél csak rosszabb ajánlatot kaphatnak.

Hogyha tehát most sikerül annak a társadalmi vitának lezajlania, amely a szakmai vitán túl kell hogy jöjjön a magyar társadalomban, ha ezt a csatát, ezt a vitát okosan meg tudjuk vívni, akkor gyakorlatilag egy nagyon fontos lépést teszünk azért, hogy felelősséggel tudjunk a fenntartható jövőnkért, a fenntartható környezetért dolgozni és élni az elkövetkező időben. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)