Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Komoly praxisunk van itt néhányunknak ebben az ügyben, és nagyon sokszor szólaltunk fel itt jó néhányan az Országgyűlésben. Én emlékszem, hogy olyan módosítókat is nyújtottam be ebben a témában, amikor még az előző ciklusban a miniszter úr államtitkár volt, és azt gondolom, hogy nagyon sokan próbáltuk jó szándékkal megfejteni azt a problémát, amit a fúrt kutak nagy száma, az engedély nélkül létesített fúrt kutak nagy száma, a szociális, társadalmi szempontok, az öntözéses gazdálkodás szükségszerűsége, a háztartási vízigény és egyébként a gazdasági szempontból fontos vízigény közötti különbségtétel jelentett.

Emlékszem, hogy nagyon sok minden elhangzott már ebben a témában itt, az Országgyűlés előtt. Legutóbb 2018-ban egy átfogó javaslatot nyújtott be az MSZP-frakció ebben a témában, amelyet jómagam is jegyeztem. Azért azt el szeretném mondani, hogy nyilván az időfaktor itt érdekes, hiszen nagyon sokszor ijesztettek rá vidéken élők tízezreire ebben a konkrét ügyben, hogy lassan lejár a moratórium, és akkor akár komoly büntetésekre is számíthatnak. És nemcsak a falvakban élőkre gondolok itt, hanem ez egy tipikusan kertvárosi jellegű problémaként is felmerült.

Néhány mondatot elmondanék ebből az országgyűlési határozati javaslatból, amit 2018 novemberében nyújtottunk be utoljára. Azt gondolom, hogy ha akkor ebben az Országgyűlés lép, akkor ezt elfogadja, akkor lehet, hogy ma egy kicsit előrébb tarthatnánk. Nyilván amellett, hogy hasonló problémákat vezetett föl ez a javaslat akkor, öt pontban fogalmazott meg a kormány számára feladatokat.

Elsőként: haladéktalanul gondoskodjon arról, hogy Magyarországon minden ember számára megfizethetően és a jogszabályoknak is megfelelően hozzáférhető legyen az ivóvíz. Nem véletlenül volt ez az első pont, hiszen a ’18-as állapot szerint a magyarországi lakások 5 százaléka nem volt bekapcsolva a közműves ivóvízellátásba. Érdemben nem változott azóta ez a szám, ezt azért állapítsuk meg, az ilyen típusú fejlesztésekre nem érkeztek komoly források az elmúlt időszakban.

A 2. pontja ennek a csomagnak az volt, hogy kezdje meg a kormány a felszín alatti vízkészlet mennyiségét és minőségét alapvetően veszélyeztető vízkivételek felszámolását. Azt gondolom, nyilván amellett, hogy fontos társadalmi és gazdasági, mezőgazdasági igényről van szó, ez is egy fontos tétel. Ennek minden költségét az állam viselje, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az állam szervei bizonyíthatóan nem játszottak szerepet az illegális helyzet kialakulásában. A feladat elvégzéséhez olyan eljárásrendet és határidőt szabjon, ami reálisan végrehajtható.

A 3. pontja: korszerűsítse a kormány a vízjogi engedélyezési rendszert, melyek során éljen az Európai Unió Víz Keretirányelvében biztosított lehetőséggel, amely szerint a kitermelés és a tározás előzetes engedélyeztetésének követelménye alól a tagállamok mentesíthetik az olyan vízkivételeket és tározásokat, amelyeknek nincs jelentős hatása a vizek állapotára. Az ivóvízzel és a mezőgazdasági vízhasználattal kapcsolatos ügyekben díj- és költségmentességet kell biztosítani. Tehát ezt mi már kettő éve is ebben a határozati javaslatban megfogalmaztuk.

A 4. pont: olyan szabályokat alkosson a kormány, amiben a háztartási vízigény és a gazdasági célú vízhasználat egyértelműen elhatárolható. A háztartási vízigény fogalmába férjen bele minden önellátási célú vízhasználat, vagyis a kiskerti gyümölcsfák és zöldségek locsolása is.

Az 5. pont pedig: a föld- és vízjogi szabályok korszerűsítésével és összehangolásával segítse elő a fenntartható öntözés kívánatos bővülését.

Ennek fényében megvizsgálva a javaslatot, valami hasonlót tudok megfogalmazni, mint az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam, Magyar Zoltán, hogy szeretnénk abban a helyzetben lenni, hogy támogassuk ezt a javaslatot, hiszen magát a társadalmi problémát detektáltuk, minket is nagyon sokan kerestek hasonló kérdésekkel, és azt gondolom, hogy ez rendezendő, megoldandó kérdés.

(0.30)

Felvetem ugyanakkor azt, hogy nem látjuk, hogy konkrétan az öntözéssel érintett terület nagysága és a vízkivétel mennyisége ilyen értelemben szabályozott lenne. Nyilván lehet ezt később kormányrendeletben vagy sokféle módon kezelni, vagy nem tudom, mi a szándék ezzel. Mindenesetre én magam nyújtottam be olyan módosítót itt a korábbi években, amely ezt is kezelte volna, tehát egy olyan nagyságrendet határozott volna meg, amely nyilvánvalóan nem nyerészkedés céljával tette volna lehetővé a vízkivételt itt bizonyos nagy agrárvállalkozásoknak. Nem hiszem, hogy ez kéne legyen a célja ezen konkrét helyzet rendezésének.

Azt gondolom, hogy a háztartási vízigényt egyértelműen definiálni kell, és a kifejezetten gazdasági célú vízhasználatot nyilván ettől ilyen értelemben meg kell különböztetni.

Nagyon világos az, hogy azért az öntözéses gazdálkodás problémáit valószínűleg nem ez a kérdés fogja így önmagában kezelni. Azt többször elmondtuk az erről szóló vita során is, azt hiszem, körülbelül egy éve volt ebben a témában, ebben a tárgykörben egy vita itt az Országgyűlésben, hogy nagyságrendekkel több területöntözés lenne szükséges Magyarországon, ami jelentősen fejleszthetné az agráriumot. Nyilván ezt a nagyságrendet inkább azzal kapcsolatban kéne megoldani, hogy 5‑6 köbkilométernyi többlet folyik ki a déli határainkon ahhoz képest, ami befolyik víz Magyarországra. Ez a helyzet nyilván azt jelenti, hogy ennek a víznek egy részét meg lehetne fogni, ebből lehetne az öntözéses gazdálkodást fejleszteni.

Különös tekintettel mondom azt, hogy igen szélsőséges időjárási eseményeket tapasztalhattunk ebben az évben. Volt olyan nap például Miskolcon, az én szülővárosomban, amikor egy napon belül 100 milliméter fölött volt az adott csapadék. Ez elképesztő szám egyébként, tulajdonképpen az éves átlagos csapadékmennyiség több mint egyhatoda, tehát elképesztő jelenségek vannak. Azt gondolom, ha jobban meg tudnánk a szélsőséges időjárási körülmények között tartani a vizet, akkor az öntözéses gazdálkodást ilyen módon hatékonyabban lehetne kezelni.

Összefoglalva tehát az álláspontunkat: garanciák kellenek, úgy gondolom, a következő hetekben, a végszavazásig arra, hogy itt az ökológiai szempontok sem sérülnek. Vannak előremutató javaslatok itt, az 50 méter, az első vízzáró réteg, ezek elhangzottak, de a víz mennyiségét és az érintett terület nagyságát érintően is, azt hiszem, kell mondani valamit azoknak, akik a zöldügyekért aggódnak.

Azt szeretném mondani a miniszter úrnak és minden, még itt fél egy magasságában érdeklődő állampolgárnak és képviselőtársainknak, hogy szeretnénk abban a helyzetben lenni, hogy megszavazzuk ezt a javaslatot, mert azon a vidéken élő honfitársainknak, akik olyan ingatlanokban élnek, ahol vezetékes ivóvíz nincsen, ahol problémát jelent adott esetben a ház körül az öntözés, vagy az olyan kisebb gazdálkodóknak, akik tényleg a saját egzisztenciájukat, a családjuk egzisztenciáját segítik ki azzal, hogy fúrt kútból öntöznek, nyilván ezt a fajta eljárást egyszerűsíteni és megfelelővé kell tenni, hogy ne lebegjen ez a dolog felettük Damoklész kardjaként.

Kérem tehát miniszter urat, hogy vegye figyelembe az általunk elmondottakat, jó szándékkal mondjuk, azt hiszem, mindannyian, amit mondunk, és nagyon remélem, hogy ebből egy olyan előterjesztés tud végül, még ha egy kicsit később is, mint ahogy szerettük volna, elfogadásra kerülni itt az Országgyűlésben, amely az érintett társadalmi rétegek problémáját megoldja. Köszönöm. (Dr. Vadai Ágnes tapsol.)