Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányoldalról több szempontot hallottunk amellett, hogy miért jó ez a jogszabály, miért jó ezt a jogszabályt megalkotni ebben a formában ‑ egyébként sok méltányolható szempont is elhangzott, ez vitathatatlan. Én azt gondolom, hogy ezeket a szempontokat ismételgetni felesleges volna, a vitában talán érdekesebb az, hogy megosszam önökkel azt, hogy a frakciónkban milyen pontok alapján és milyen pontok kapcsán alakult ki kétely, abban meg bízom egyébként, hogy ezeket a kételyeket az általános vitában, majd az azt követő szakaszban esetleg el lehet oszlatni.

Először is, egy újabb, jogállást létrehozó törvényjavaslat került a parlament elé, ez már a sokadik ilyen tartalmú jogszabály. Az a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy az elmúlt néhány évben sorra alakulnak át a foglalkoztatottak jogállásai. Látható módon ezeket a változásokat az érintettek feszültségekkel élik meg, sok esetben romlik a munkajogi védelmük, növekszik a kiszolgáltatottságuk, és ezzel párhuzamosan adott esetben illetmény- vagy fizetéscsökkenést is el kell szenvedniük. Itt most hadd hozzam fel a javaslatnak azt a lehetőségét, amely eltérítheti az illetményt 30 százalékkal negatív irányban is, és a javaslat szerinti évi 300 óra túlmunka lehetősége azt jelenti, hogy évente akár több mint másfél hónap túlmunkára is kötelezhető egy-egy munkavállaló, ami nyilván jelentősen ront a munkajogi helyzeten.

Az új illetményrendszer a NAV állományába tartozók esetében illetménynövekedést eredményez ‑ ezt is el kell azért mondani, önök nyilván hivatkoztak erre ‑, ami a munkavállalók jelentős részét kedvezően érinti, ugyanakkor nehezen magyarázható, hogy a jövő évtől megszűnik a nyelvvizsgapótlék a NAV személyi állományát tekintve, hiszen ez a lehetőség mostanáig a szervezet számára is komoly szakmai eredményeket hozott.

(14.00)

A törvényjavaslat számtalan helyen vagy a Kit.-tel, vagy a Hszt.-vel azonos tartalommal szabályozza az új jogviszonyokat. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy miért volt szükség erre az új jogállási törvényre, ha az előbb említett két jogszabály részbeni módosításával is el lehetett volna érni ugyanezeket a joghatásokat.

Az a tény sem fogadható el, hogy a munkáltatói intézkedést követően lesznek olyan alkalmazottak, akik alacsonyabb besorolású munkakörbe vagy alacsonyabb mértékű munkaköri pótlékra jogosító munkakörbe kerülnek majd kinevezésre. Ennek az a következménye, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén a kormányzat csökkenti foglalkoztatottjai egy részének az illetményét.

A jelen törvény 2021. január 1-jén lép hatályba a jelen állás szerint, ebből adódóan az sem egyértelmű, hogy az elfogadás és a hatálybalépés között fennálló kevesebb mint két hónap elégséges felkészülési időt hagy‑e a státuszváltozás zökkenőmentes lebonyolítására. Ugyanis a kormány részére 13 pontos, míg a területért felelős miniszter részére 15 pontos felsorolás részletezi, hogy mit kell külön rendeletben megállapítania annak érdekében, hogy az elfogadott jogszabály ténylegesen működőképessé tudjon válni. Tehát nyilván az is egy kérdés, hogy ezek a rendeletek mikor lesznek megismerhetők.

Erre való tekintettel ebben a pillanatban azt tudom mondani, hogy jelen állapotában a jogszabály kapcsán a frakciónk tartózkodni tud, de nagyon remélem, hogy részben most államtitkár úr által, részben adott esetben az országgyűlési tárgyalás későbbi szakaszában el tudjuk oszlatni a kételyeink jelentős részét vagy egészét. Mindezeket jobbító szándékkal, illetve az érintett magyar munkavállalók érdekében mondtuk el. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)