Szabó Szabolcs (független)

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az egész eljárásban szerintem a legmegdöbbentőbb az, hogy már megint elfelejtették megkérdezni az érintett feleket, többek között az én kollégáimat is, akik ott dolgoznak az akadémiai kutatóintézetekben. Úgyhogy csak a jegyzőkönyv kedvéért, engedjék meg, hogy tolmácsoljam azt, hogy az ott dolgozók mit gondolnak erről a törvényjavaslatról.

„Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mély keserűséggel és felháborodással értesültünk arról, hogy a parlament azon a napon emlékezik meg a magyar tudomány ünnepéről, amikor a kutatók közalkalmazotti státuszának elvételét is tárgyalja.

Ünneplésre nincs ok. A magyar tudomány ünnepe helyett időszerűbb volna a magyar tudomány katasztrófájáról beszélni. Ennek csak egy eleme a kutatók státuszvesztése, totális és kíméletlen támadás zajlik a tudomány ellen már évek óta. Már látszanak a katasztrofális eredmények, de az úthenger nem tud megállni, és a járvánnyal kiegészülve folytatja a pusztítást.

Egy évtizede még nem sok embert érdekeltek a koronavírusok. A koronavírus-kutatás a jelenlegi rezsim fogalmai szerint felesleges időtöltés, hobbi, pénzkidobás volt, hiszen busás haszon, látványos gyógyszeripari alkalmazás nem volt várható tőle. Csak a SARS- és a MERS-járványok értékelték fel a korábbi tudást, és mutattak rá, hogy a tudás nélkül sokkal súlyosabb következményei is lehettek volna a járványoknak. Az elmúlt évtized kutatásai aztán tovább bővítették azt a tudást, amely most felbecsülhetetlen jelentőségre tett szert.

Soha akkora szükség a tudományra nem volt, mint most, mégis a kormány folyamatosan és egyre erősebben támadja a tudományos és kulturális élet intézményi és egzisztenciális alapjait, ellehetetlenítve, hogy a kutatók a munkájukra koncentráljanak.

Nemcsak a kitűzött célok, de az alkalmazott módszerek is ötletszerűek. Palkovics miniszter ahhoz az emberhez hasonlít, aki menet közben próbálja megszerelni az autó fékjét. Az autó már teljes sebességgel robog lefelé a lejtőn egy fal felé, de ő úgy gondolja, hogy működni fog a dolog. Reménye azonban alaptalan. Nem sikerült megszerelnie sem a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, sem a Corvinust, sem a MOME-t, sem a többi alapítványi fenntartásba kényszerített egyetemet, ahol a közalkalmazotti státusztól is megfosztották az oktatókat. Nem látni az ígért nagyszerű eredményeket sem itt, sem a közgyűjtemények, múzeumok esetében, melyeknek szisztematikus pusztítása párhuzamosan zajlik.

A tudományos támogatások évtizedeken keresztül jól működő rendszerének, az OTKA-nak is elveszett a reputációja az ITM tevékenysége következtében.

A Magyar Orvosi Kamara esete is jól mutatja, miért nem jó ötlet az érintettek megkérdezése nélkül barkácsolni, fúrni-farigcsálni a rendszert.

A kutatóintézeti hálózattal is ez történik. Egyrészt az Akadémiai Dolgozók Fórumának és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének felmérésében a dolgozók nagy része egyértelműen nemet mondott a státusz elvételére, mégpedig elvi alapon. Másrészt a törvénytervezetet a kutatóhálózatban reprezentatív szakszervezethez, a TDDSZ-hez informálisan, a kitűzött határidő után két órával juttatták el, és ráadásul még aznap este benyújtásra is került a javaslat.

Egészen megdöbbentőnek találjuk, hogy ebben a rendkívül nehéz és veszélyes helyzetben a parlamentnek nincs jobb dolga, mint hogy elfogadjon egy olyan törvényt, amely a kidolgozatlanságával újra a létbizonytalanságba taszítja a kutatóhálózat dolgozóit, a közalkalmazotti státuszhoz mérhető garanciákat egyáltalán nem ad, a legkritikusabb hónapokban az adminisztratív terhek elképesztő mértékű növelésével erőforrásokat von el a tudományos munkától.

Minderre tekintettel a törvénytervezetet határozottan ellenezzük, és az az álláspontunk, hogy megszavazása a jelenlegi súlyos helyzetben, de hosszabb távon is további óriási károkat fog okozni a tudománynak és ezzel az egész országnak. Üdvözlettel: Akadémiai Dolgozók Fóruma”

Ezt gondolják. Az a probléma ezzel, hogy államtitkár úr megint úgy jön be egy törvényjavaslattal ‑ korábban már volt erre példa ‑, hogy nem történik meg az a szakmai és társadalmi egyeztetés, amelyre egyébként formálisan törvény is kötelezi önöket.

(19.50)

Tudom, hogy majd most is azt fogja mondani, hogy a kollégái végezték el az egyeztetést, csak megint nem végezték el. Tényleg, hogy van az, hogy a reprezentatív szakszervezet nem kapja meg az anyagot, ami róluk szól? Én azt értem, hogy a Ligával egyszerűbb ezt megoldani, mert ők elsumákolják, csak ezt oda kellett volna adni a TVDSZ-nek, mert őket érinti. Én államtitkár úrtól nagyon kérném, hogy mondjon már erre valamit, hogy ez hogyan történt akkor, ha pont azzal a szakszervezettel nem sikerült ezt megbeszélni. Már ez az első probléma ezzel az előterjesztéssel. Nemhogy 54 percet nem kaptak, mint az MTA, nullát! Ez történt.

Másrészt azért itt egy ilyen érdekes bűvészmutatvány zajlik, úgy van elővezetve ez a történet, hogy majd a béremelés ezután így megtörténik, és ez a feltétele. Az egy dolog, hogy aki ismeri a Kjt.-t, az pontosan tudja, hogy ez nem igaz, hiszen a Kjt. a kutatóintézeti hálózatban dolgozók esetében a differenciálásra lehetőséget ad. Minden évben be kell számolni a tevékenységéről, teljesítményértékelést kell adni, azt évente felül lehet vizsgálni, és ennek megfelelően pluszbért lehet adni. No pláne, maga az ELKH jelentette be október elején, hogy a Kjt. alapján július 1-jéig visszamenőleg átlag 30 százalékos béremelést ad differenciáltan a kutatóintézeti hálózat dolgozóinak, és a differenciálásról a kutatóintézeti hálózatok vezetői döntenek. Tehát a Kjt. lehetőséget ad béremelésre és a differenciálásra, amit ki is használ az ELKH, hiszen bejelentették, hogy ezt már a mostani törvényi szabályozás alapján megteszik, plusz még a fiataloknak még 20 százalék béremelést adnak.

Tehát az egyszerűen nem igaz, hogy aki erre a törvénymódosításra azt mondja, hogy nem, az a béremelésre mond nemet, mert ez nem igaz, ráadásul taxatíve a törvényben egy dolog szerepel, hogy a jövőben a bér nem lehet alacsonyabb. Tehát Nacsa Lőrincnek mondom, ez van a javaslatban, tehát ne állítson olyat, hogy ebben szerepel a béremelés, mert nem szerepel. Plusz a jelenleg hatályban lévő törvény alapján adnak béremelést differenciáltan, tehát érdemes ezt egy picit alaposabban olvasgatni, és nem mondani olyat, ami ebben a törvényben nem szerepel.

Másrészt azért valljuk be őszintén, hogy az is egy érdekes érvelés, amit szintén egyébként Nacsa Lőrinc vezetett elő, hogy azért kellett átalakítani a kutatóintézeti hálózatot és elvenni az MTA-tól, hogy béremelés legyen, és hopp, íme, a törvényjavaslat, meglesz a béremelés. Csak jelezném: az, hogy a költségvetésbe az van beírva, hogy MTA plusz iksz milliárd, vagy hogy ELKH plusz iksz milliárd, ez egy pénzügytechnikai, egy ilyen költségvetés-technikai kérdés. Önmagában ezért nem kellett volna elvenni. Ne rángassa a fejét! Teljesen egyértelműen azt is meg lehetett volna csinálni, hogy az MTA-hoz, az ő költségvetési sorukba beírni ezt a többletet. Oda lehet, ráadásul még bérekhez is lehet kötni, akár meg lehet úgy csinálni, semmi nem tiltja, hogy a kutatóintézeti hálózat bérkeretét lehet vele megnövelni, semmi nem tiltotta volna. Tehát ez is egy olyan érvelés, ami tételesen nem igaz. Tudom, hogy aki nem kutató, meg nem ismeri az MTA meg az ELKH működését, annak ez olyan jól hangozhat, csak a valóságban ez marha messze van az igazságtól. Azt kérem, hogy ezt a fajta érvelést legalább hagyjuk.

Az egy dolog, hogy nem kérdezik meg az ott dolgozókat. Ezt majd államtitkár úrral megbeszéljük, és remélem, hogy ő meg majd megbeszéli az ott dolgozókkal, de azért ilyesmiket tényleg kutatókkal szemben ne hozzunk már elő! Ha valakit felnőttnek kellene tekinteni Magyarországon és kihagyni ebből a szokásos mellébeszélésből, az pont a kutatók közössége. Tehát őket nagyon nem kellene ebbe az irányba belevonni az ilyen típusú dezinformációs kampányba. Ez egy nagyon fontos dolog a számomra.

Őszintén szólva, a törvényjavaslat többi része, hogy díjat alapíthat az ELKH, meg hogy az egyébként szerintem funkciótlan Nemzeti Tudományos Tanácsot kibővítik az ELKH egy delegáltjával, csak hogy egy klasszikus idézetet mondjak Máraitól, nem szó szerint, ezért elnézést, de valahogy úgy fogalmazott A szegények iskolájában, hogy ez körülbelül annyira lényeges és érdekes, mint ha geológusok vitáját hallgatnám arról, hogy a világóceánok szintje egy centiméterrel nőni vagy csökkenni fog. Mert nincs jelentősége, hogy díjat alapíthat‑e a dolgozóinak az ELKH vagy sem. Egyébként jelzem, hogy ha az MTA keretén belül dolgozhatnának, akkor az MTA díjait például megkaphatnák, és akkor nincs ilyen probléma. Ez megint a kiszervezés hiányosságaira utal.

Visszatérnék a végén arra, amit Hiller István felvetett, lehet, hogy tényleg azon kellene gondolkozni, hogy hogyan lehetne jobban és hatékonyabban működtetni ezt az egész rendszert. Határozottan azt gondolom, hogy ebben az első lépés az lenne, hogy meg kellene kérdezni az ott dolgozókat. Nem véletlen kezdtem ezzel a hozzászólásomat.

Abban meg teljesen egyetértek Hiller Istvánnal, önmagában az, hogy a közalkalmazotti státuszukat elvonják a kutatóktól, az nem fog felszabadítani semmilyen pluszenergiát. Hogy az egyik általa felvetett példára utaljak, tételezzük föl, hogy a munka törvénykönyve alapján fogják alkalmazni az én geológus meg geográfus kutató barátaimat, ismerőseimet az ELKH kutatóintézetében. Attól nem fogják máshogy értékelni valóban a Mátrát, és nem fogják kimutatni, hogy ott sokkal több arany van a valóságnál. Mert nagyon régóta tudjuk, hogy ennek a hegységnek a fő tömege piroxénandezit, pontosan ismerjük a Lahóca-hegyi ércesedést, tudjuk, hogy ott tonnánként másfél gramm arany van, ami sajnos gazdaságosan nem kitermelhető. Pontosan ismerjük, hogy Károlytárónál Gyöngyösoroszi felett szfaleritet, galenitet lehet bányászni, ott régen volt is bánya, flotátum is, hosszasan tudnék erről mesélni. Nem fognak több szfaleritet, galenitet meg aranyat kimutatni valóban önmagában azért, mert nem közalkalmazottak, hanem a munka törvénykönyve szerint dolgoznak. Annak viszont egyébként nagyon örültek volna már nagyon régóta az elmúlt tíz évben, ha egyébként a Kjt.-nek megfelelően a differenciált módon végrehajtott béremelést megkapták volna, mert egyébként most is vérlázítóan alacsony a fizetésük, és akkor most az egyetemi oktatókat még szóba sem hoztam, de az már egy másik tészta, az a magyar kutatógarnitúra egy másik fiókja, ahova például én is tartozom.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Engem az az egy érdekelne konkrétan, és legyen szíves, államtitkár úr, akkor tényleg erre válaszoljon, hogy hogy van az, hogy nem kérdezték meg az ott dolgozókat erről. Hogy van az, hogy a reprezentatív szakszervezet azután jut hozzá informálisan ehhez az anyaghoz, hogy lejár a véleményezési határidő? Ez engem nagyon érdekelne, mert például valószínűleg ön is rossz néven vette volna a pécsi egyetemi közösség tagjaként annak idején, ha elfogadnak egy dedikáltan a Pécsi Egyetemről szóló törvényt, amiről nem tud sem a szenátus, sem egy kari tanács, sem az ott dolgozók, nem tudják elmondani a véleményüket arról, hogy mi történjen, mondjuk, a Pécsi Tudományegyetemmel. Feltételezem, meg lett volna ezen sértődve, szóval zokon vette volna. Ugyanígy zokon veszik ezek az emberek. Erre legyen szíves, válaszoljon! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)