Szabó Zsolt (Fidesz)

SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hallgatva itt a vitát, azért egy dolog nagyon pozitívan hangzott el a 2019. évi költségvetés zárszámadásával kapcsolatban: valamennyi ellenzéki párt elismerte azt a kérdést, hogy a számviteli törvény óvatosság elve alapján összeállított 2019. évi tervezés teljesen jó volt, és tökéletesen működött. Közvetlenül, közvetve ez kihallatszott a gondolataikból, kihallatszott a szakmai hozzáfűzött gondolatokból. Ez számomra azt jelenti, hogy ha ilyen tervezés van 2020-ban vagy 2021-ben, akkor ugyanilyen stabil és jó költségvetést tudunk fenntartani.

Ha megnézzük azt, hogy mi az, ami a térségnek, az országnak, adott településnek bárhol jó és működik, akkor első alkalommal az emberek mindig azt mondják, hogy munkahelyteremtés, ezt követően utak, közutak, járdák, belterületi utak, majd ezt követően jönnek a különböző intézmények és feladatellátás. Azt hiszem, hogy ez a sorrend tükröződik valamennyi beszélgetés, gondolat vagy felmérés alapján, a 2019. évi költségvetésben ezek az elemek mindenütt ott vannak, és ezek nyomon követhetők.

Az elmúlt időszakban, figyelve itt a vitát, néhány költségvetési stratégiai tanácsot kaptunk. Az egyik ilyen tanács, amely elhangzott, az egy 2003-as időszakra visszavetítő tanács volt, hogy ami van a költségvetésben, mindent költsünk el, sőt akár annál többet is. Tudjuk, ez nem jól működött; ígérni lehet, egy évig lehet tartani a szavunkat, de hosszú távon az nem működik. És a későbbiekben erre majd még visszatérek.

A másik költségvetési stratégiai tanács úgy hangzott, hogy vegyünk föl hiteleket, vegyünk föl finanszírozásokat, bővítsük az államadósságot, növeljük azt, és abból tartsuk fönn a különböző elemeket, mert tudjuk, hogy fejlesztésre szükség van, a bérek rendezésére szükség van, és a gazdaságot pörgetni kell és előre kell vinni. Ez sem működött, ez a 2006-2008-2009 közötti időszakot jellemezte.

És ma elhangzott egy új elem, amelyen én meglepődtem, még ilyet nem hallottam, hogy ha a költségvetésben többlet képződik, azt ne költsük béremelésre, ne költsük fejlesztésre, ne költsük innovációra, hanem halmozzuk fel és tartalékoljuk. Én úgy gondolom, hogy ez alapjában véve a költségvetés-alkotás szabályait sérti. Mire gondolok? Valamikor volt a státuszjellegű tervezési időszak, ez azt jelenti, hogy meg lehetett mondani előre, hogy három év múlva mennyi lesz, mondjuk, az euró árfolyama, és arra egy költségvetési tervet jól össze lehetett rakni. De ezt el kell felejtenünk, most folyamat van, és mindig az aktuális feladatokra és gazdasági mozgásokra kell reagálni. Eszembe jut egy 2002. júniusi beszélgetés, két bankvezető tárgyalt egymással; ugye, emlékszünk, akkor történt a forint sávszélesítése. Mindenki arra számított, hogy gyengülni fog a forint, és majd ebből eredően kell gazdasági előnyökre szert tenni, például az exportot erősítjük a magyar cégek esetében, és növeljük a külföldről bejövő befektetéseknek a számát, arányát. Nem ez következett be, a forint igenis erősödött, nem gyengült, ennek hatására nagyon sok magyarországi gazdasági társaság, cég akkor tönkrement. Most költségvetést tervezni úgy, hogy fix és státuszjellegű, állandó, nem lehet; nyilván minden mozgásra, amely keletkezik, reagálni kell, legyen az egy Covid-válság, legyen az egy gazdasági visszaesés például a turizmusban, vagy legyen az egy innovációsfeladat-ellátás. Én egy dolgot tudok: amikor nagy, neves nemzetközi multi vállalatok Magyarországon folytatják továbbra is az innovációt, a befektetést, gyáregység jön Miskolcra, gyáregység épül Debrecenben, akkor stabil az ország gazdasága, és a befektetők bíznak Magyarországban.

(13.10)

Néhány konkrét téma a költségvetéshez. Az egyik a befektetés, vállalkozás, bővítés, fejlesztés magyarországi cégek számára. Meg kell nézni a társaságiadó-törvény elmúlt években fennálló adó-, adókedvezmény-struktúráját. Utalnék itt a fejlesztési támogatásokra, amelyek adócsökkentő tényezőként számolhatók el. Utalnék itt arra, hogy a felzárkózásra ítélt vagy gazdaságilag élénkítésre váró vidékeken 65 százalék mértékű elszámolási lehetőség hat év alatt fennáll. Utalnék arra, hogy az energetikai hatékonysági beruházásokat szintén ilyen mértékben a társasági adó 70 százalékáig támogatja az adórendelet, és utalnék arra, hogy az innovációs fejlesztések, valamint a beruházási hitelek kamata kis-közepes vállalkozásoknál kiemelten támogatott és segített. Úgy gondolom, hogy az adózási kérdésekben az ilyen befektetés-, beruházástámogatás mindenképpen a munkahelyteremtést segíti és hozza előre.

A másik téma a családpolitika ‑ ez örök gondolat. Mitől jó a családpolitika? Miért jó az, amit csinálunk? Én csak egy dologra hívnám fel a figyelmet. Meg kell nézni, hogy azokon a településeken, ahol mindig probléma volt az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, a munkahely meg nem léte, most jelen pillanatban nincsenek eladó ingatlanok, és ez a magyarországi települések, főleg a vidéki települések nagy részére igaz. Pont a családpolitika, a családpolitikai támogatás segíti azt, hogy a fiatalok ott maradnak a helyszínen, ott jelentenek friss munkaerőt, ami nagyon fontos, és ott gondolják a jövőjüket. Úgy gondolom, hogy addig, amíg a családpolitika ilyen mértékben, valamennyi magyar családot érintve tud segíteni, úgy gondolom, jó irányba tartunk.

A másik téma az önkormányzatok kérdése. Mindig felvetődik ez, hogy elvonás, mit vontunk el, hogyan és mint csináltunk, mit jelent a költségvetés, miben segíti, miben nem segíti az önkormányzatokat. Szeretném mondani az önkormányzat, az önkormányzati vezetők véleménye alapján: az önkormányzatok köszönik szépen, jól vannak, működnek és dolgoznak. Ahol probléma van, ott minden esetben megvan a kormányzat segítsége. A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkársága bármikor segít és működik. Meg kell nézni, csak egy összehasonlító szám, hogy mondjuk, tíz évvel korábban mennyi önkormányzati csőd volt, és most mennyi van. Nincs olyan önkormányzat, amely pénzügyileg, gazdaságilag ne tudná stabilan megtervezni a költségvetését, ne tudná azt stabilan fenntartani. Nyilván a tökéletességre törekszünk, még azt nem értük el, de én úgy gondolom, hogy stabilan gazdálkodó önkormányzatok vannak, és a polgármesterek vagy akár a képviselő-testületek ezt a folyamatot tudják igazolni. Ami érdekes kérdés, hogy vannak olyan témák, ahol nyilvánvalóan bármennyi pénz elférne, vagy lehetőség lenne, de ezt megint csak tudjuk kezelni, és megint csak működőképes.

A nyugdíjasok kérdése, nyugdíjérték. A 2019-es költségvetés többletéből azok az idős emberek, akik már nyugdíjban vannak, és megteremtették annak az alapját, mert ők hozták létre ezt a gazdálkodást, azok kapnak fejlesztést, bérnövekedést vagy nyugdíjnövekedést. A reálérték 10 százalék növekedést mutatott, nemhogy megtartottuk, hanem bővítettük, és így a nyugdíjprémium kifizetésére sor került 2019-ben is. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen költségvetésre, egy ilyen zárszámadásra nyugodtan igent lehet mondani.

Az utolsó ilyen kiemelt témám, amiről szeretnék beszélni, az egészségügy kérdése és elsősorban a területi ellátás, a körzeti orvosok és az ő kérdésük. Az elmúlt időszakban pont a jogszabályi változások miatt is nagyon sok körzeti orvossal volt szerencsém beszélgetni, volt szerencsém tájékozódni. Egyrészt nagyon meg vannak elégedve azokkal a kubatúrafejlesztésekkel, eszközfejlesztésekkel, amelyeket a „Magyar falu” program biztosít, és amelyekkel a különböző lehetőségekből belső helyiségfelújításokat vagy épületfelújításokat, egészségcentrum-építéseket hozott létre a magyar kormány. Ami nagyon érdekes, a pénzügyi tételek az elmúlt időszakban kevésbé merültek fel. Ők úgy gondolják, nagyon jó dolog az, hogy önállóan gazdálkodva fenn tudják tartani az orvosi ellátásukat, és azt működőképesnek tartják. Úgy gondolom, hogy amíg az ő gondolataik ennyire nyugvóponton vannak, addig csak egy dologgal kell igazából foglalkoznunk, hogy minél több fiatal menjen orvosnak, és minél inkább az utánpótlást, az orvosi ellátást tudjuk biztosítani. Még egyszer mondom, és elmondtam ezt a gondolatot: tökéletességre törekszünk, de azt nem érjük el, nem tudjuk elérni, és ezért mindent megteszünk a költségvetést érintően is.

Ha megengedik, akkor zárógondolatként egy olyan dolgot említenék, amivel szerintem minden költségvetés tekintetében szembe kell néznünk, és amiről gondolkodnunk kell. Lehet, hogy a szomszéd költségvetése szebb. Lehet, hogy bizonyos területen több bérnövekedés volt. Lehet, hogy van, ahol még vannak elmaradások, de egy dolog biztos: ha a szomszéd fűje zöld, akkor tanuljuk meg, hogy a mi füvünk is legyen zöld, és próbáljuk meg optimistán kezelni ezt a gondolatot, hogy ez a költségvetés egy jó alap. Az elmúlt tíz évben egy folyamatos, előremutató költségvetést jelentett, 2020-ra ez egy jó alapot jelent, amit át kell vennünk. Miután folyamatot kezelünk gazdaságilag, pénzügyileg, mindig fel vagyunk készülve arra, hogy bármilyen kérdést tudjunk kezelni.

Egy kiemelt dolgot tartok nagyon fontosnak, hogy azokat a bérrendezéseket, béremeléseket tudjuk tartani ‑ és itt fel tudom sorolni bármelyik szakterületet ezen a területen, ez akár a védelem, a rendvédelem, az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat és összességében az államháztartás valamennyi területe ‑, fenn tudjuk tartani. Biztos fedezetet nyújt a magyar költségvetés arra, hogy ezeket a béremeléseket, amelyekben megegyeztünk stratégiailag a különböző szakterületekkel, továbbra is tudjuk tartani. Mindaddig, amíg ez a költségvetés áll, és mindaddig, amíg a költségvetés ezt tudja biztosítani, úgy gondolom, ilyen zárszámadást nyugodt szívvel meg tudunk szavazni.

Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a zárszámadást fogadja el, hogy a 2019. évi költségvetést tudjuk lezárni, és forduljunk 2020-2021 felé, segítve a kormány munkáját ebben a feladatellátásban. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)