Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az LMP is üdvözli a kormány, illetve a Nemzeti Agrárkamara kezdeményezését a családi gazdaságokról szóló törvénnyel kapcsolatban.

A törvény preambulumában meghatározott célokkal messzemenőleg egyetértünk, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelés gerincét a családi gazdaságokon alapuló termelési forma határozza meg. Meggyőződésünk, hogy csak a generációkat átfogó keretekben végzett termelési tevékenység képes tartósan biztosítani a vidék megtartó erejét és gyarapodását.

A kis- és közepes méretű családi gazdaságokban végzett tevékenység tudja biztosítani a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzését és alkalmazkodóképességének erősítését. Éppen ezért nagyon szeretnénk támogatni, hogy a családi gazdaságokkal kapcsolatban olyan törvény kerüljön elfogadásra, amely a lefektetett célokat messzemenőkig támogatja.

Azonban a benyújtott törvény jelenlegi formájában erre nem teljesen alkalmas, azért, mert a törvénytervezet alapján ebben a formában pont a legkisebb, a saját gazdaságukban előállított terményeket feldolgozó kistermelők veszíthetnek. Az őstermelőként végezhető tevékenységek újraszabályozásával ők esnek ki, úgy néz ki, az őstermelői körből. Ugyanis az őstermelőként végezhető tevékenységeket eddig az szja-törvény 6. melléklete sorolta fel. A törvénytervezet ezt a felsorolást megszüntetné, és a földforgalmi törvény „mezőgazdasági tevékenység” definícióját javasolja használni. Ez azonban érzékelhető különbség.

A legnagyobb problémának azt látjuk, hogy a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés kikerül az őstermelői tevékenységek közül, valamint az új definícióval bizonytalanná válik, hogy pontosan mit is érthetünk őstermelői tevékenységen. Néhány példán keresztül hadd mutassam be, hogy mire gondolunk.

Az állattartás például, tudjuk, mezőgazdasági tevékenység, de a definíció alapján nem egyértelmű például, hogy a más tulajdonában lévő állat tartása, hizlalása, azaz a bérhizlalás vajon az állattartás keretei közé tartozik, vagy az már mezőgazdasági szolgáltatás.

Egy másik példakör: a növénytermesztés mezőgazdasági tevékenység, így az étkezési búza értékesítése bizonyára őstermelői tevékenység. Vajon a takarmánygabonák értékesítése vagy a réti széna termesztése és bálázása őstermelői tevékenység-e?

(17.30)

Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak olyanok, amik félreérthetők, és lehet, hogy ezeknek az egyértelműsítése tényleg fontos lenne.

Még egy-két példát mondok: például már a takarmány-előállítás keretei közé esik‑e, és az, amit említettem, hogy ez vajon kiegészítő tevékenységet jelent‑e vagy sem, vagy vajon a saját termesztésű gabonák keverékének értékesítése még őstermelői tevékenység, vagy már kiegészítő tevékenységként értendő. Vannak még ilyen példák, amelyeknek az egyértelműsítése talán fontos lenne.

Továbbmegyek. Például a kistermelői élelmiszer-előállítók, akik tej vagy hús feldolgozásával, befőzéssel, savanyítással, illetve sok egyéb termék előállításával foglalkoznak, és így magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítésére alapozzák a gazdaságukat, hogyha ezek a pontosítások nem történnek meg, akkor veszíthetnek ezzel a törvénnyel.

De veszítenek a törvény jelenlegi formában való elfogadásával a kisméretű borászatok is, a saját gyümölcsükből párlatot készítő termelők vagy az állati takarmányokat előállító termelők is. Ezt javasoljuk megfontolni és korrigálni a törvénytervezetben.

Mi azt látjuk megoldásnak, hogy egyértelművé kell tenni a törvényi definícióban, hogy a saját gazdaságban megtermelt termények feldolgozását és értékesítését a mezőgazdasági tevékenységek körének tekintjük, és így az őstermelők alaptevékenységei közé soroljuk. Meglátásunk szerint az őstermelőknél elégséges az átalányadózás bevételi korlátainak a megszabása. Nem lenne szabad büntetni azokat a termelőket, akik saját terményeik feldolgozásával, magasabb hozzáadott értékű termékkel érik el a gazdaságuk jövedelmezőségét, őket inkább még külön támogatni kellene.

Az őstermelők és családi gazdaságok számára nagyon nem mindegy, hogy mennyire tudják diverzifikálni a tevékenységüket, illetve hogy mekkora hozzáadott értéket tesznek hozzá a saját maguk által megtermelt terményekhez.

A törvénytervezet jelentős nóvuma, látjuk, hogy az őstermelői tevékenységek mellett kiegészítő tevékenységek végzésére is lehetőséget ad. Ezzel a gazdaság nyilván diverzifikálható, több lábon állhat. Különösen az őstermelők, családi gazdaság esetén fontos, hogy a kiegészítő tevékenységek bevételi korlátját megemeljük. A családi gazdaságban ugyanis különböző felkészültségű és érdeklődésű családtagok dolgozhatnak együtt a közös gazdaság sikerén. Ha nagyobb lehetőséget teremtünk a tevékenységük diverzifikálására, akkor sokkal könnyebben bevonhatók a gazdaság életébe az esetleg eltérő érdeklődésű családtagok, és így esélyt teremtünk, hogy generációkon átívelő, sikeres családi gazdaságok épüljenek.

A változtatás a vidék megtartóképességét is javíthatja azzal, hogy a gazdálkodó család felnövekvő tagjai szélesebb lehetőséget kapnak a családi gazdaságban maradáshoz, amivel idővel a gazdaságátadás is gördülékenyebb, sikeresebb lehet. Éppen ezért az LMP javasolja, hogy a kiegészítő tevékenységek végzésének korlátját az éves bevétel negyede helyett annak a felében határozzuk meg, ezzel nyissunk utat arra, hogy a gazdálkodó családok fiatalabb generációja könnyebben megtalálja a helyét a családi gazdaság keretei között. A felnövekvő generáció úgy válhasson a családi gazdaság részévé, hogy azt kiegészítő tevékenység végzésével teszik többlábúvá, jövedelmezőbbé. Legyen ez a tevékenység akár a falusi turizmus, kézműves tevékenység, akár a mezőgazdasági szolgáltatás, az bizonyára illeszkedni fog a családi gazdaság adottságaihoz. Ez az intézkedés kulcsfontosságú abban, hogy a fiatalok vidéken maradjanak, és később a gazdaságátadás is sikeres legyen.

Az elmondott észrevételeken, javaslatokon túl az LMP még néhány módosítás benyújtásán dolgozik. Célunk, hogy a törvény részletszabályai a lehető legjobban szolgálják a kistermelők és a családi gazdálkodók érdekeit. Ilyen fontos kérdéskör például, hogy lehetővé tesszük‑e, hogy az őstermelői termékeket megbízottak is értékesíthessék. Ez teremtené meg a lehetőséget az őstermelők értékesítési együttműködésének. Lehetőséget nyitna arra, hogy az egymással együttműködő őstermelők egymás termékeit is értékesíthessék, ezzel szélesebbé tehetnék a termékkörüket, és könnyíthetnék egymás számára a piacra jutás terhét. Tehát szeretnénk, hogyha ezt önök is megfontolnák.

A megbízottakon keresztüli értékesítés segítené a Magyar Nemzeti Bank által is támogatott ‑ ez egy érdekes kitét, ezt nemrégen tudtuk meg, hogy támogatják ‑ rövid ellátási láncok kialakulását, a kosárközösségek, bevásárlóközösségek terjedését. Ezek a társadalmi kezdeményezések egyre szélesebb körben terjednek, de én azt gondolom, hogy önök ezt nagyon jól tudják. A fogyasztók ellátása és a termelők megmaradása miatt is nagyon fontos a szerepük erősödése. A bevásárlóközösségek szervezésében is óriási könnyebbség lenne a bizományi értékesítés lehetősége.

Az őstermelői családi gazdasági rendszer átalakítása és annak adminisztrálása komoly felkészültséget, jelentős ügyfélszolgálati kapacitást igénylő feladat. Nyilván ezzel is önök teljesen tisztában vannak. Éppen ezért javasolni fogjuk, hogy tegyék lehetővé az őstermelők számára, hogy ennek az adminisztrációnak elektronikus formában is eleget tehessenek. Az elektronikus ügyintézés komoly terheket vehet le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózatáról, és gördülékenyebbé teheti az ügyintézést.

A törvénytervezet az adóelőleg megállapítására is bonyolult szabályokat szab meg. Ennek kapcsán két módosító javaslatot fogunk benyújtani az őstermelők adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Azt tartanánk a legszerencsésebb megoldásnak, ha eltörölnék az őstermelők adóelőleg-megállapítási kötelezettségét. Véleményünk szerint ennek a költségvetés bevételei szempontjából nincs akkora jelentősége. Alternatív megoldásként megfontolni javasoljuk, hogy az adóelőleget az előző évi jövedelem 50 százaléka alapján határozzák meg.

Az őstermelők családi gazdasága esetén fontos kérdésnek tartjuk az átalányadózás felső értékhatárának rugalmasabbá tételét. Bízunk benne, hogy olyan megoldást tudunk mi is javasolni, ami a részt vevő tagok számát jobban követi, de mégsem ad visszaélésre lehetőséget. Ennek módját abban látjuk, hogy a főállású gazdálkodó tagok számát vegyük számításba a bevételi korlát meghatározásában.

A törvénytervezet jelentős előrelépés lehet az érintett gazdálkodási formák területén, azok működésének, adózásának egyszerűsítése szempontjából, de azért nem mehetünk el teljesen szó nélkül amellett, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek is lesznek, vannak további teendői a kistermelők segítése, támogatása kapcsán.

Szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a kistermelők érdekében változtatásokat tartunk szükségesnek a földforgalmi szabályozás, a támogatáspolitika és a különleges élelmiszerlánc-szabályok kapcsán is.

A földforgalmi törvény említésekor pedig szeretnénk szóvá tenni, hogy még mindig hiányzik a földforgalmi törvény végrehajtási rendelete. Ez a rendeletalkotási mulasztás rendkívüli jogbizonytalanságot keletkeztet az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok érvényesítésében. Kérjük a kormányt, hogy mielőbb orvosolja ezt a mulasztást, és akadályozza meg, hogy további perek induljanak ebből a jogbizonytalanságból, illetve a mulasztás miatt tovább sérüljenek az elővásárlásra jogosultak jogai.

Végül engedjék meg, hogy ennek a törvénytervezetnek a vitájánál ráirányítsam arra a figyelmet, hogy az LMP, Magyarország zöldpártja határozati javaslatot nyújtott be az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése érdekében. Mi úgy látjuk, hogy az áfacsökkentés nemcsak a mezőgazdaságból élőknek az érdeke, de fontos azonnali intézkedés a növekvő élelmiszerárak letörése miatt is, és a társadalmi igazságosság megkívánja, hogy az alapvető szükségleteinket szolgáló élelmiszerek a kedvezményes áfakulcs alá tartozzanak. Most kérem itt az Országgyűlést, majd reményeim szerint, reményeink szerint talán ide is kerülhet, hogy akkor ezt a javaslatot támogassák.

Én megköszönöm a figyelmüket. Reméljük, hogy a javaslatainkat megfontolják, és a javaslatok beépülhetnek a törvényjavaslatba. Köszönöm szépen a figyelmet.

(17.40)