karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Varga-Damm Andrea (független)

2020-10-06 · 154. ülésnap · felszólalás · 10:30

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/13109 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról

Szöveg8 722 karakter · 18 bekezdés · JSON

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ‑ hogy a legfinomabban fogalmazzak ‑ elképesztő ostobaság. Azért ostobaság, mert egy nemzeti kincsünket jelentő kutyafajta fajnemesítését kívánja fenntartani, és az ennek a típusú erdélyi kopónak az egyednövekedését, a fajtisztaegyed-növekedését kívánja szolgálni, és ehhez képest a vadászati törvényt módosítja.

Pár perccel ezelőtt Steinmetz Ádám képviselőtársam pontosan elmondta azokat a körülményeket, amelyek annak idején ahhoz vezettek, hogy a vadászati törvényben kifejezetten megtiltották az ilyen marmagasságú és ennél magasabb marmagasságú kutyák részvételét a vadászatokban, pontosan az alapján a szakmai álláspont alapján, amelyet Steinmetz Ádám képviselőtársam előadott. A ’96-os vadászati törvényben és azt követően 2016-ban és ’19-ben módosított törvényben nem véletlen, hogy fenntartotta a jogalkotó azt a feltételrendszert, amivel a 71. §-ban azt nyilvánította ki, hogy a vadászat rendje megsértésének minősülnek bizonyos típusú magatartások a vadászat során.

Ez a kérdés, hogy milyen marmagasságú kutyák vehetnek legfeljebb részt a vadászatban, ez, ha tetszik, ha nem, színtiszta szakmai kérdés, vadászati szakmai kérdés. Természetesen szerintem ebben a Házban nincs képviselő, és az országban nincs értelmes ember, aki ne mondaná azt, hogy nemzeti kincsünket jelentő kutyafajtáink megőrzése, megóvása, egyedi fajtánként való tenyésztése, fejlesztése és megőrzése nemzeti feladat, ez nem kérdés, csak azt gondolom, hogy nem egy vadászati törvény módosításával lehet egy fajtát fenntartani.

Vadai Ágnes képviselőtársam teljesen indokoltan azt kérdezte ‑ miután az előterjesztők közül már csak Nacsa Lőrinc képviselőtársunk van itt, és nem biztos, hogy ilyen szakmai kérdésekre válaszolni tud, viszont itt van a minisztérium államtitkára ‑, hogy vajon 2020-ban hogy áll az erdélyikopó-kérdés. Én tudok válaszolni Vadai Ágnes képviselőtársam kérdésére, merthogy készültem, és bizony a világban 1300 egyed van 2020. augusztusban, ebből Magyarországon 800, Erdélyben pedig 300. Tehát ez egy dolog, hogy 24-et törzskönyveztek éppen 2018-ban, amit az előterjesztés tartalmaz, de ez azt jelenti, miután legalább 1100 egyed van Erdély és Magyarország területén, hogy szerencsére ‑ bár lehet, hogy az utolsó órában vagyunk ‑ mi magunk, országgyűlési képviselők, a társadalomnak adott üzeneteinkkel el tudjuk érni azt, hogy ha ez a kutyafajta ilyen veszélyben van, akkor bizony igyekezzünk a fajtanemesítésben minden eszközünkkel részt venni és segíteni.

És Kocsis-Cake Olivio képviselőtársamnak üdvözlöm azon előadását, aki elmondta, hogy számtalan eszköz áll rendelkezésre egy kormányzatnak ahhoz, hogy egy fajta kihalását megpróbálja elkerülni, és ha 50 milliárd forintot tud adni egy vadászati kiállításra, abból bizonyára le lehet csippenteni egypár milliót, amely a fajtanemesítés továbbfolytatását célozza.

2012-ben alkotta meg a hungarikumtörvényt ez a kormányzat, most 2020 van. ’96-os a vadászati törvényünk, és már akkor meghatározták azt, hogy mi számít a vadászat rendje megsértésének. Én meg csak azt szeretném megkérdezni: nyolc év kellett ahhoz, hogy például valakinek eszébe jusson, hogy az erdélyi kopó kihaló fajta, amikor már 20-25-30 évvel ezelőtt erről lehetett a sajtóban olvasni?

Én azt gondoltam, hogy az előterjesztő legalább arra egy kis időt szán, hogy megemlékezzen arról az emberről, Nyisztor Péterről, aki egyáltalán ennek a kutyafajtának megőrizte a fennmaradását. Bizonyára emlékeznek rá ‑ a fiatalok nem, de az idősebb korosztály ‑, hogy bizony Ceaușescu idejében, mikor már az erdélyi kopó egyedszáma olyan kevéssé vált Magyarországon, hogy tényleg a kihalás fenyegette, egy magyar küldöttség elment Erdélybe, hogy megpróbálja megtalálni azt, hogy hátha ott vannak olyan tenyésztők, akik megőrizték ezt a fajtát. Hát, Máramarosszigeten találták meg Nyisztor Pétert, aki a Ceaușescu-rendszer előtt titokban fenntartotta ennek a fajtának a nemesítését, és szerencsére neki köszönhető, hogy Magyarországon újra legalább valamennyi egyed meg tudott jelenni, mert kettő kiskutyát tudtak akkor elhozni Nyisztor Pétertől azzal a kényszerű füllentéssel, hogy Ceaușescu Kádár Jánosnak küldi a két egyedet.

2016-ban nyerte el a jogszabály, a vadászati törvény 71. §-a ezen rendelkezéseit, tehát a vadászat rendjének megsértésének minősülő rendelkezéseit abban a formában, ami ma szerepel, és 2019. november 20-án, azaz tíz hónappal ezelőtt a kormányzat T/8181. számon vadászati törvényt módosító javaslatot nyújtott be a Házhoz, és érdekes módon még ’19-ben sem jutott eszébe, hogy az erdélyi kopó egyedkihalása fenyeget, és valamilyen módon a vadászati törvényt és a vadászatot összeköti ennek a fajtának a megmentésével.

Azt kérdezte Kocsis-Cake Olivio képviselőtársam, hogy vajon milyen érdek állhat a háttérben. Biztos, hogy anyagi érdek áll a háttérben, vagy még egy lehetséges: ezek a szimbolikus javaslattételek, ezek a nagyon nemzetiek vagyunk, nagyon-nagyon nemzetiek vagyunk, nagyon és egyáltalán és mindenki az ellenzéki oldalon nemzetellenes, csak a probléma, hogy ezek az ostoba javaslatok nem a nemzeti lélek és nemzettudat fenntartását szolgálják, hanem nagyon sok embernek az jut eszébe, hogy nemzeti köntösbe öltöztetik egyéni anyagi érdekek megjelenítését. Ezt kellene elkerülni.

(Nacsa Lőrincnek:) És ha már Nacsa Lőrinc képviselőtársam csapkodja az asztalt, akkor neki mint KDNP-snek még egy kérdést szeretnék fölvetni, ha már a vadászatról van szó. Tessék mondani, KDNP-s képviselőtársaim, ott a padsorokban, maguknak az hogy tetszik, hogy a magyar állami költségvetésből, a 120 ezer nettót kereső takarító néni adójából is egyedenként 100 ezer forintot tetszenek kifizetni a vadásztársaságoknak minden egyes lelőtt vaddisznó után, mondván, hogy ezzel próbálják elkerülni a sertéspestis kérdését!?

A vaddisznót 50 ezer forintos átvételi áron veszik át abban az esetben, ha kereskedelmi forgalomba hozzák, de nem, az adófizetők kétszer annyit fizetnek érte, egészséges vaddisznók után úgy, hogy a társadalmunkban a gyermekek 20 százaléka nem jut egészséges élelmiszerhez, és nincs rendszeresen ellátva úgy, ahogy az járna minden magyar gyermeknek.

Azt tessék mondani, hogy ha már vadászatról beszél, és a 100 ezer forintos vaddisznóárról beszél, akkor KDNP-sként hogy nem jutnak el odáig, hogy például ezt a kérdést napirendre vegyék, és megszüntessék?! Különösen úgy, hogy a gyermekéhezés és a családok szegénysége nagyon nemtetszővé teszi azt, hogy vadásztársaságok a lelőtt vaddisznókból keresnek jó sok pénzt, miközben semmifajta veszély nincs abban, hogy a sertéspestis elterjedne.

Vagy ha esetleg emögött az áll, hogy Csányi Sándor vágóhídjait és disznóit védjük, és ezért kell minden egyes lelőtt vaddisznó után az adófizetőknek 100 ezer forintot fizetni, akkor azt tessék mondani, hogy ez a mögöttes érdek. Csak egyet kérek: ne tessenek se e Ház falai között, se a Ház falain kívül álszent, mindenféle nemzeti köntösbe öltöztetett, teljes mértékben az adott témához nem igazodó, de egymást összekeverő javaslatokat tenni!

Száz szónak is egy a vége: ha valaki, akkor mi mindannyian szeretnénk őshonos állatainkat megőrizni; ha valakik, mi mindannyian szeretnénk azért tenni.

(14.20)

Na de nem gondolják komolyan, hogy például én meg fogok egy olyan törvényjavaslatot szavazni, ami után, ha az erdélyi kopók ezeken a vadászatokon részt vehetnek, akkor a vaddisznó az első adandó alkalommal belémar, és megöli?! Hát, nem tetszenek komolyan gondolni, hogy amíg egyetlenegy valódi vadász szakember azt mondja, hogy a vadászati törvény nem véletlen fogalmaz így, nem véletlen szabályozták így, és nem azért volt, mert valaki elnézett, vagy nem figyelt, vagy elfelejtette, hanem azért, mert ennek megvan a szakmai indoka, akkor utána csak azért, mert a fajtanemesítést vagy a fajta meglétét, az egyed meglétét kell fenntartanunk, akkor odaküldjük a vadászok elé azért, hogy azokat az egyedeket megöljék a vadak?! Tessenek már gondolkozni!

Szóval, tessék ezt a javaslatot visszavonni! Nacsa Lőrinc képviselőtársam társaival együtt menjen haza, és tessék kitalálni szépen azokat a lehetőségeket, hogy milyen módon tudják az erdélyi kopót mint egyedet megtartani! Mert én is tudnék rá ajánlatokat és javaslatokat tenni, de az önök pártjai kormányoznak. Promóció, tegyük divattá! Itt van 199 képviselő, biztos jó páran lakunk családi házban, tessék megmondani, tessék a következő kutyaként erdélyi kopót vásárolni, remélem, van elég fajtiszta a nemesítőknél, és mindjárt itt van a következő program.

Csak egyet kérek: a vadászok és a vadak elé ne küldjük azokat az állatokat, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy életben maradnak! Köszönöm a figyelmüket.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Varga-Damm Andrea — 2020-10-06, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/154-87.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-154-87,
  title = {Dr. Varga-Damm Andrea — 2020-10-06, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/154-87.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}