Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kezdem, hogy az elmúlt hét a teremtésvédelem hete volt. Október 4‑e Assisi Szent Ferencről, az állatok védőszentjéről elnevezett fontos évforduló és fontos nap, amikor a figyelmünket valóban érdemes egy kicsit hangsúlyosabban ráirányítani a ránk bízott és általunk gondozásra bízott Földre; a teremtett javak élő és eleven örökségvédelme kiemelt jelentőséggel bír.

Az általam és Nacsa Lőrinc képviselőtársam által benyújtott előterjesztés a nemzeti értékeink egyik még élő, eleven örökségének a megmentése érdekében fogalmazódott meg, mégpedig azért, mert őseink ránk hagytak olyan állatfajtákat, amelyek kifejezetten itt, a Kárpát-medencében őshonosak, kifejezetten a magyar kultúrát, a magyar állattenyésztési szokásokat, az elvárásokat, az igényeinket fogalmazták meg, és őseink igényeit fogalmazták meg ezen állatok kitenyésztése és tartása vonatkozásában.

2003-ban volt szerencsém benyújtani egy országgyűlési határozatot ide a parlamentbe, amely a régi magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szólt, majd 2007-ben a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozatot is beadtam a Ház elé. Ezek elfogadásra kerültek, nagy örömömre, és remélem, mindannyiunk örömére, aztán a hungarikumtörvény is megszületett. És azért mondom ezt el, mert kilenc magyar kutyafajta szerepel ezen értékek között, tehát mind nemzeti kincsnek nyilvánítottuk őket, mind pedig hungarikummá nyilvánítottuk őket. A kilenc magyar kutyafajtával, ezzel az értékkel a nemzetek sorában az első tíz nagy nemzet között ott vagyunk; a britek, a németek és a franciák előznek meg minket döntően, és nyilván az oroszok, az olaszok és még néhány nemzet; a japánoknak van még és a spanyoloknak kilenc nemzeti kutyafajtájuk. A puli, a pumi, a mudi, a kuvasz, a komondor, a rövidszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a magyar agár, a rövidszőrű és a drótszőrű vizslánk, két változatban. Ezek jelentik a kutyafajtáinkat.

A helyzet az, hogy az erdélyi kopó valamilyen oknál fogva, az én kutatásaim szerint valószínűleg 2004-ben, az európai uniós csatlakozás során, kikerült abból a körből, amellyel a hagyományos használati értékét, feladatát, amiért létrehozták és kitenyésztették őseink ezt a kutyafajtát... ‑ nem űzhető és nem gyakorolható vele vadászati tevékenység, kopó vadászati tevékenység.

A kopók csoportja a tíz fajtacsoporton belül külön kategóriaként szerepel, tehát számos nemzet rendelkezik kopókutyával, legalább tíz-tizenöt nemzetnek van önálló kopófajtája. Az erdélyi kopóval ma is lehet vadászni ezekben az országokban, különösen Romániában, különösen Erdély területén; a nevében is hordozza az erdélyi kopó az elnevezést.

Ez azt mutatja, hogy más nemzetek nagyra értékelik a kopó képességeit, a kopó tulajdonságait. Nálunk egy félreértelmezett gondolat alapján kikerült ebből a körből az erdélyi kopó. Ez azt jelenti, hogy a mai helyzetben az elkötelezett kopótenyésztők Magyarországon igen nehéz helyzetbe kerültek, mert a kihalás szélére került a fajta, évente 20-25 kiskutya születik. Csak összevetésként hadd mondjam el, hogy általában 20-25 ezer kiskutyát törzskönyveznek évente Magyarországon az összes fajtából, amit tenyésztenek itthon. A fajtatiszta kutyák meghatározását az FCI, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség végzi el, ez közel 400 fajta ma már, ami létezik a világon.

Az a helyzet, hogy mondjuk, a tavalyi évben több mint 3 ezer francia bulldog kiskutyát törzskönyveztek, és ezt összevetve, mondjuk, az erdélyi kopóval, a 20 egyedszámmal, jól mutatja az eltolódását ennek a mértéknek, ennek az arányszámnak. Tehát nekünk az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar nemzeti kincseket, a magyar nemzeti értékeket, felmutassuk gyermekeinknek, és átadjuk ezt az értéket, és ezek élő, eleven örökségek, amiket ránk hagytak.

Tehát a módosító javaslat célja és szándéka az, hogy a jelenlegi szabályozás alól, amely kimondja, hogy 45 centiméter marmagasság felett kutyával nem lehet kopóvadászatot folyatni, tegyünk egy kivételt egy nemzeti kincs esetében, egy hungarikum esetében és a néhány erdélyikopó-tenyésztő érdekében, hogy emeljük ki, vegyük ki ezt a lehetőséget, egyrészt engedjük meg, hogy erdélyi kopók vadászatot folytathassanak Magyarország területén is.

A magyar vizslákkal, a rövidszőrű magyar vizslával és a drótszőrű magyar vizslával lehet vadászni, semmilyen ilyen korlátozás nincs; törzskönyvezett, vadászvizsgát tett kutyákkal, a vadászetikett betartásával végzik ezt a munkát. Én magam is több ilyen vizsgán vettem részt, és megnéztem, hogy milyen felkészültek mind a gazdák, mind pedig a kutyusok. Az agarászat is visszakerült a törvénybe, és lehetőség van arra, hogy magyar agárral vadásszanak Magyarországon, csak az erdélyi kopóval jelen pillanatban nem lehet. Ezért arra vonatkozna a javaslatunk, és kérném nagy tisztelettel önöket, hogy támogassák az előterjesztést, a módosító javaslatot, és nyilván a kormányt is arra kérjük, hogy támogassa ezt a törekvésünket, hogy segítsünk az erdélyi kopónak, segítsünk az erdélyikopó-tenyésztőknek, hogy ez a kultúra tovább élhessen.

Nem akarok túlzottan belemenni szakmailag, a Mezőgazdasági bizottság ülésén hosszasan beszélgettünk erről, hogy milyen vadászati módok vannak, milyen vadászati eljárások vannak. Szeretném elmondani, hogy nem vadászom, és nincsen erdélyi kopóm, tehát nem ezért nyúltunk ehhez a javaslathoz és ehhez a módosításhoz, hanem pusztán azért, hogy ez a fajta megmaradhasson, a méltó helyére kerüljön, és ismét okozzon örömet a gazdáinak és nyilván nemzeti közösségünknek is, hogy ezt a nemzeti kincset meg tudtuk menteni ilyen módon, és legalább hozzá tudtunk járulni azzal, hogy ezt a problémát érzékeltük. Nem szeretem a kivételes dolgokat, de mégis ebben az esetben úgy érzem, hogy meg kell hoznunk ezt a döntést, mert ezzel biztosítunk számukra lehetőséget.

Egy zárójeles megjegyzést hadd tegyek, tisztelt képviselőtársaim, ez pedig az lenne, hogy nekem négy órakor V. Németh Zsolt választókerületében, az Őrségben, tehát a határ szélén, Rátót nevű településen kell október 6-ai beszédet mondanom és koszorúznom. És mivel az előző viták itt elhúzódtak, ezért én lehet, hogy nem tudok végig maradni a vitán, és ezt nem illetlenségből teszem, hiszen érdekel és kíváncsi is vagyok az önök álláspontjára és véleményére, de Nacsa Lőrinc itt fog maradni, és a zárszót ő el fogja mondani. De egyébként bármilyen kérdés, észrevétel van, parlamenten kívül is bármikor szívesen állok rendelkezésre. Szerintem, ha legalább a kutyás dolgokban egyetértünk, akkor az már valamit jelent. Én bízom benne, hogy támogatják önök is.

Azok a hírek, amik itt marcangolásról meg széttépésről, meg nem tudom, mikről szólnak, teljesen tévesek, rossz megközelítések, hiszen az erdélyi kopó nagyvadra használható kutya. Ha egy vaddisznót érzékel, és hajtja és üldözi, akkor éles hangon ugat, és jelzi a gazdájának, hogy felfedezte a vadat. Ha körbezárta három-négy kopó a vaddisznót, nyilván nem kezdik el tépni, mert tudják, hogy az életveszélyes lenne nekik is, mert azért a vaddisznó tud csúnya dolgokat művelni, viszont ugatással sakkban tudják tartani; mélyebb ugatással jelzik a gazdinak, a vadásznak, hogy igen, megfogták a vadat, sarokba szorították, és odaérkezhet a vadász, aki nyilván a vadászetikett szabályait betartva elvégzi a feladatát.

Kopóvadászat ‑ üldözi a nyulat, tehát ott is egyenlő esély van a vadászat során, és a vizslával való vadászat meg teljesen más, nyilván ott állják a vadat. Ha megérzi a vadnak a szagát, apróvadat, fácánt, foglyot, nyulat, bármit, akkor mozdulatlanul, megmeredve, az orrával jelzi a vadásznak, hogy hol lelhető föl a vad.

(13.40)

Tehát különböző ilyen típusú eljárások vannak, csak a kopóvadászat nem gyakorolható jelen pillanatban, legalábbis erdélyi kopóval.

Az valóban egy veszélyes tendencia ‑ és erre folyamatosan és szigorúbban fel kell lépnünk szerintem ‑, hogy nem vadászok, a vadászatetikai szabályokat nem betartva, mindenféle keverék kutyákkal, agresszív kutyákkal elindulnak az erdőbe, pitbullszerű kutyákkal, amelyek ráadásul 45 centiméter marmagasság alattiak, tehát azok sokkal több kárt tudnak okozni a vadállományban, meg nyilván mindenkire nézve veszélyesek tudnak lenni.

Tehát a felelős kutyatartás, az emberi felelősségünk is benne van ebben a javaslatban. Én úgy érzem, hogy ebben még számos előttünk álló kihívás van, tehát az állatvédelem vonatkozásában és a teremtett világ védelmének vonatkozásában is. Ebben is a KDNP-frakció együttműködő lesz a jövőben, sőt kezdeményező is sok mindenben. Úgyhogy én arra kérném önöket nagy tisztelettel, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)