Kunhalmi Ágnes (MSZP)

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Először is engedjék meg, hogy magam és az MSZP nevében én is gratuláljak, hogy Marosvásárhelyen húsz év után újra magyar vezeti a várost. Ez egy nagyszerű dolog. Nagyon jó munkát kívánunk! (Taps.)

De térjünk haza, térjünk rá a hazai témákra! 2020. augusztus végén az NVI vezetője, Pálffy Ilona bejelentette, hogy visszavonul. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy utódlásáról a Fidesz-KDNP-kormány konszenzussal kíván dönteni. Szeptember elején egyeztetésre hívták az ellenzéki pártokat, melyen azonban eredmény nem születhetett. A kormány ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy egy független intézmény élére mégis saját, kizárólagos jelöltjét neveztesse ki, már a helyszínen jelezve azt is, hogy saját forgatókönyvvel rendelkezik. Végül is Orbán Viktor dr. Nagy Attilának, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának kinevezését terjesztette Áder János elé, aki, ahogy szokta, automatikusan, az államszervezet demokratikus működésével kapcsolatos kérdések mérlegelése nélkül hozta meg a döntését. Sajátos színjátéknak voltunk tehát tanúi. A kormány egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy a választás iránti közbizalom helyreállítása érdekében mégis konszenzus alapján, az ellenzék javaslata alapján, szakmai pályázati rendszerrel válassza ki jelöltjét. Erre pedig nagy szükség lett volna, hiszen közismert, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak többsége Fidesz-közeli, így pártatlan működése iránt rendszeresen és indokoltan merülnek fel kételyek.

Természetesen a választási rendszer és a választások lebonyolításának módja is megalapozottan kérdőjelezi meg azok fair jellegét. Az aránytalan választási rendszer, amit lényegében a Fideszre írtak, tette lehetővé, hogy 2014-ben a belföldi és levélszavazatok alapján az ellenzéki pártok 56,45 százalékos, 2018-ban pedig 52,64 százalékos támogatottsággal rendelkeztek, de a Fidesz-KDNP mégis mindkét alkalommal kétharmados többséget szerezhetett. Mindkét alkalommal tehát a többség a Fidesz-KDNP-szövetség ellen szavazott, ezért félrevezető állandóan arra hivatkozni, hogy hatalmas társadalmi támogatottságot élveznek.

A 2018-as választásokat értékelve az EBESZ úgy foglalt állást, hogy azon a versenyfeltételek nem voltak egyenlőek. A Fidesz-KDNP óriási médiatúlsúlyt élvezett, a kormány tájékoztatás címén a kormánypártoknak kampányolt; hatalmas, szinte áthidalhatatlan volt a kormánypártok és az ellenzék anyagi erőforrásai közötti különbség. Emellett a választási bizottsági és szavazatszámláló bizottsági tagok különféle visszaélésekről adtak tájékoztatást, különösen az idősotthonok és a mozgóurnás szavazások esetében. Szavazatvásárlásról, szavazók tiltott szállításáról is tájékoztatást adtak.

Ezen fejlemények nem véletlenek. A Fidesz-KDNP-szövetség ugyanis oly módon kíván szabadnak tűnő választásokat lebonyolítani Magyarországon, hogy közben meg akarja akadályozni a politikai váltógazdaság érvényesülését, biztosítva ezzel a Fidesz leválthatatlanságát. Mindennek elvi alapja számukra az, hogy nem akarják Magyarország, vagyis a nemzet sorsát a választások véletlenjére bízni; önmagukat tekintik a nemzeti érdekek kizárólagos képviseletének, az ellenzéket pedig pusztán tölteléknek, az európai uniós tagság miatt még eltűrt szükséges rossznak tekintik.

Mindez természetesen teljesen ellentmond a demokrácia alapelveinek, melynek egyik döntő eleme az lenne, hogy a politikai ellenfelek egymást egy demokráciában kölcsönösen partnernek elismerik. Tehát mivel tudjuk, hogy ma a kormányzók semmilyen eszköztől nem riadnak vissza egy választási eredmény eléréséért, ezért tartom már most fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen körülmények között döntő fontosságú, hogy a köztársaságpárti erők már most készüljenek a 2022-es országgyűlési választások tisztaságának a biztosítására.

(11.40)

Tudjuk, hogy azokban a szavazókörzetekben, melyekben 2018-ban a köztársaságpárti erőknek nem volt delegáltja, ott valami miatt az átlagosnál a Fidesz jobb eredményt ért el, mint ott, ahol volt szavazóköri delegáltja az ellenzéknek. Nem véletlen az sem, hogy Orbán 2018-ban még az utolsó pillanatban is a fenyegetettség érzetét keltve, a választások utáni erkölcsi, politikai és jogi elégtételről beszélt, melynek hatására akkor jelentős számú ellenzéki szavazóköri delegált vissza is lépett.

Orbán a Magyar Nemzetben megjelent politikai szezonnyitó írásában felhívta a Fidesz-KDNP-szavazók figyelmét arra, hogy nem dőlhetnek hátra, mert az ellenzéki összefogás bizony-bizony valós veszélyt jelent számukra. Akkor most a köztársaságpárti szavazókhoz fordulok innen, a parlamentből, hogy ők is készüljenek, nem lankadhat a figyelmük, mert bár valóban lesz összefogás, és olyan összefogás, amilyen még eddig nem volt az elmúlt tíz évben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de ez önmagában még nem elegendő a választások tisztaságának biztosítására. A mai naptól fogva (Az elnök ismét csenget.) az MSZP várja minden demokrata jelentkezését, aki demokráciaőrként védeni akarja a 2022-es választások tisztaságát. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps az MSZP soraiból. ‑ Nacsa Lőrinc tapsol.)