Dr. Budai Gyula (Fidesz)

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az érzelmeket alaposan felkorbácsoló és lelkiekben szörnyen megrázkódtató tragédia történt 2019 decemberében. Nem akadt olyan ember az országban, akit a győri kettős gyermekgyilkosság néven ismertté vált brutális bűncselekmény ne töltött volna el ijedtséggel. Személy szerint nekem, két leánygyermek édesapjának is borzasztó élményt nyújtott ez az egész eset. A hozzátartozók sérelmére elkövetett, kirívóan súlyos, élet elleni, valamint más, az életet, a testi épséget súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények olyan kegyetlen és borzasztó tragédiák, amelyek vonatkozásában a jogalkotó köteles vizsgálni, hogy miként előzhetők meg és zárhatók ki a tragédiához vezető okok.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fent említett súlyos bűncselekményt feltehetően a feltételes szabadságra bocsátott apa követte el. Felmerül tehát a gyanúja annak, hogy talán ez a jogintézmény nem működik megfelelően az igazságszolgáltatási rendszer keretein belül. Varga Judit miniszter asszony az esetet követően rögvest átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeképpen megszületett egy olyan jelentés, amely értelmében az Igazságügyi Minisztérium feladata lett a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának, valamint a büntető törvénykönyv és az egyéb jogszabályok esetleges szigorításának felülvizsgálata. A tárca ezen feladatának maradéktalanul eleget tett. Nem elhanyagolható azt sem megemlíteni, hogy a szakmai munka segítése gyanánt a Kúrián joggyakorlat-elemző csoport is alakult.

Szeretnék az elhangzottakkal párhuzamba állítani egy külföldi példát is, ha megengedik. 2019 novemberében és 2020 februárjában a londoni késes merényletek elkövetői szintén feltételes szabadlábra helyezett elítéltek voltak, ezért a brit kormány kezdeményezte a terrorista jellegű bűncselekmény elkövetőire vonatkozó ítélkezési és végrehajtási szabályok szigorítását. Tehát láthatjuk, hogy egyáltalán nem minősül idegennek a szigorúbb büntetőpolitika irányába való elmozdulás.

A Ház asztalán fekvő javaslat által kilátásba helyezett módosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek önmagukban is komplex módon, ugyanakkor a fokozatosság elvének figyelembevételével, a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulását. Egy olyan helyzetet kell tehát teremteni a jogalkotónak, amely során a már nevezett jogintézmény társadalompolitikai szerepe és a társadalmi igazságosság kérdése kerül egymással szembe. Ha csak a börtönbiznisznek megálljt parancsoló törvényekre gondolunk, világosan látszik, hogy a jelenlegi nemzeti kormány egyértelműen az emberek igazságérzetének a helyreállítása mellett tört lándzsát.

Tisztelt Ház! A feltételes szabadság jogintézményét már a Csemegi-kódex is szabályozta a magyar jogban. A feltételes szabadságra bocsátás tulajdonképpen egy kedvezmény, amelynek célja, hogy a tényleges fogva tartás ideje az ítéletben kiszabott büntetés időtartamánál rövidebb legyen, mely által csökkenthetővé válnak a szabadságvesztésnek az elítélt személyére gyakorolt káros hatásai, a társadalomba történő visszailleszkedése pedig minél gördülékenyebben valósuljon meg. Persze, objektív és szubjektív kritériumok egyaránt vannak a feltételes szabadságra bocsátásban.

(19.00)

Amikor arról beszélünk, hogy a társadalom igazság- és biztonságérzetét kívánjuk előtérbe helyezni, akkor szót kell ejteni a tettel arányos büntetés elvéről is. Ennek a lényege az, hogy a kiszabott büntetésnek az elkövetett cselekmény következményének súlyával kell arányban állnia. Ez egy megfontolandó elv lehet, a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények vonatkozásában is.

Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr expozéjában maximálisan és alaposan tájékoztatott bennünket, de kérem, engedjék meg, hogy jómagam is rávilágítsak a javaslat főbb pontjaira. A javasolt módosítások irányvonalainak vezérfonala, hogy a legsúlyosabb, az emberi életet vagy testi épséget sértő, valamint a hozzátartozó sérelmére elkövetett jelentős tárgyi súlyú, személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásra kerül, ily módon ezeket az esetköröket rendező jogszabályi hely, vagyis a Btk. 38. §-a szorul kiegészítésre. Látnunk kell, hogy egy kétfokozatú szabályozással kell számolnunk, és a jogalkotó is így számol, ugyanis a legsúlyosabb, a más emberek életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény esetében semmilyen különös méltánylást érdemlő körülmény nem oldhatja föl a törvényi tilalmat. Ez az abszolút kizárási tilalom.

Ezen túlmenően azonban a társadalmi veszélyességhez hasonlóan magas foka miatt a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőivel szemben is indokolt, hogy érvényesüljön a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró főszabály. Aláhúzandó ugyanakkor, hogy a méltánytalan helyzetek elkerülése érdekében indokolt megteremteni az egyéni körülmények értékelésének a lehetőségét. Az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését követően a Btk. 38. §-ának (4) bekezdése új E) pontjában meghatározott, abszolút kizárt bűncselekményi körbe tartozó, valamely cselekmény előkészületét megvalósító, vagy abban részesként részt vevő, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőjével szemben a bíróság ‑ kivételes jelleggel és szigorú kritériumok mellett ‑ feloldást adhat a törvény tilalom alól. Ez a relatív kizárási tilalom. Viszont erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha a büntetési célok, a pártfogói felügyelet és külön magatartási szabályok elrendelésével megfelelően biztosítható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet bővíti azoknak az eseteknek a körét, amelyekben az ügyészség az egészségügyről szóló törvény 200. §-ában meghatározott kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelést köteles kezdeményezni. Szintén kiemelendő, hogy a normaszöveg szélesebb körben kívánja meghatározni a hozzátartozó fogalmát, vagyis kiterjeszti azt az elkövető gyermekének szülőjére, a volt házastársra, a volt élettársra, gondnokára, gondnokoltjára, gyámjára és gyámoltjára is. Az ilyen jellegű, mély nyomot hagyó bűncselekmények esetében nélkülözhetetlen a sértett háboríthatatlanságának megfelelő biztosítása is. Éppen ezért a javaslat kiterjeszti azt az alanyi kört, akire nézve a pártfogói felügyelet, külön magatartási szabályként a távoltartás elrendelhető. Továbbá rögzítésre kerül, hogy a távoltartással érintett személy tényleges lakóhelye, az életvitelszerű tartózkodásra szolgáló ingatlan annak jogi sorsától, tulajdonviszonyaitól, tartós vagy átmeneti jellegétől függetlenül védelem alá helyezhető annak érdekében, hogy a sértett nyugalma megfelelően biztosítható legyen. Így lehetőség nyílik arra, hogy a menedékként, lakhatásként szolgáló gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, illetve áldozatsegítő otthonok vonatkozásában is megvalósuljon a pártfogás alatt álló személytől történő távoltartás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyható figyelmen kívül persze, ha valakinek a fent említett típusú bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztését felfüggesztik. A hatályos büntetőjog értelmében maximum két év lehet. Ilyenkor talán szükségtelennek és aránytalannak bizonyulhat a kivétel, nem elegendő korlátozások bevezetése, például a távoltartás indokolt esetben mellőzhető. (Sic!) Ám az áldozatok fokozottabb védelmének biztosítása érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy az egyébként kapcsolattartásra jogosult elkövető a kiskorú gyermekével csakis akkor tarthat kapcsolatot, ha erre a felügyelt kapcsolattartás keretében kerül is. Itt jegyezném meg, hogy a javaslat végig, nagyon következetesen úgy rendelkezik, hogy a pártfogó felügyelet során az elítélt magatartását technikai eszközökkel ellenőrizni kell. Sajnos, mivel az ilyen bűncselekmény elkövetője fiatalkorú is lehet, ezért rendelkezni kell arról, hogy a rá vonatkozó feltételes szabadságra bocsátást érintő kizárások csak akkor legyenek alkalmazhatók, ha a 16. életévét betöltötte, és 10 évig vagy annál súlyosabb szabadságvesztést szabtak ki vele szemben. Arra való tekintettel fogalmaz így a normaszöveg, hogy a fiatalkorúak esetén a büntetési cél elsődlegesen az, hogy a fiatalkorú helyes irányban fejlődjék, a szabadságelvonás pedig csak a végső eszköz lehet a fiatalkorúakkal szemben.

Tisztelt Ház! A győri esetből is látszik, hogy elfogadhatatlan és tűrhetetlen volt az igazságszolgáltatási szervek azon eljárása, amikor alapos felülvizsgálat nélkül feltételesen szabadlábra helyezték az elkövetőt. Ilyen mértékű súlyos hibák egyszerűen megengedhetetlenek. Üdvözlendőnek tartom, hogy a kormány meghallja ebben a kérdésben az emberek hangját.

A jogalkotás útján is meg kell mutatni, hogy Magyarországon az elkövetőknek nem jutalom, hanem büntetés jár.

Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja nevében támogatom a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)