Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közelmúltban több olyan tragikus és teljes mértékben elfogadhatatlan esemény történt, amely a büntető jogszabályok szigorításának szükségességére hívta fel a figyelmet. 2019 telén egy korábban a felesége sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető, feltételes szabadságon lévő elítélt végzett két kiskorú gyermekével. 2020 tavaszán egy korábban hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt felfüggesztett szabadságvesztés büntetését töltő személy végzett édesapjával.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány zéró toleranciát hirdetett az erőszak ellen. A Varga Judit igazságügyi miniszter által a győri kettős gyilkosság körülményeinek feltárására elrendelt átfogó kormányzati vizsgálat és az Igazságügyi Minisztérium által felállított családjogi munkacsoport szakmai munkájának tapasztalatai is alátámasztották, hogy hatékonyabb, szigorúbb fellépés szükséges a személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető személyek ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő T/10953. számú törvényjavaslat a büntetőjog területén egy olyan társadalmi problémára igyekszik megoldást találni, amely családokat szakít szét, embereket taszít kilátástalanságba és rettegésbe, miközben az érintettek egymáshoz fűződő kapcsolatai miatt a cselekmény gyakran csak akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor már vissza nem fordítható, tragikus következményekkel jár. Bár a probléma minden szegmensét kezelni meglehetősen nehézkes, meglátásom szerint jelen törvényjavaslat a kormány 2010 óta folytatott büntetőpolitikájának újabb állomásaként jelentős lépést tesz annak érdekében, hogy a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzhetők, illetve a már kialakult veszélyhelyzetek kezelhetők legyenek.

A 2010-től kezdődő igazságügyi reform keretében elvégzett kodifikációs munkálatok során a kormány következetesen törekedett arra, hogy a bűnözéssel, különösen az erőszakos jellegű bűncselekményekkel szemben hatékony, kellően szigorú és visszatartó erejű szabályozást dolgozzon ki, amely megfelelően képes reagálni a kriminalitás új kihívásaira is. E munkafolyamat során kiemelt cél volt az áldozatok fokozott védelme, a bűncselekmény sértettjeinek, károsultjainak minél hathatósabb rehabilitálása, kompenzálása, illetve az újbóli áldozattá válás megelőzése. Ezen célkitűzések megvalósításában fontos állomás volt a kapcsolati erőszak tényállásának megalkotása, amely az egymással párkapcsolatban levő vagy korábban ilyen kapcsolatban volt személyek emberi méltóságát, egzisztenciális biztonságát, önrendelkezését, személyi szabadságát és testi épségét hivatott védeni, erőszaktól való mentességét igyekszik biztosítani.

A bűnügyi statisztikák a bűncselekmények számának folyamatos csökkenését mutatják, ideértve az élet elleni bűncselekményeket is, amelyek szintén szerencsésen csökkenő tendenciát mutatnak. Mindez igazolja, hogy a büntető törvénykönyv szabályai az erőszakos bűncselekmények szigorú büntetésével, a hozzátartozó, így különösen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények minősített esetként történő súlyos szankcionálásával, valamint a kapcsolati erőszak cizellált tényállásával helyes irányt szabtak az erőszakkal szembeni fellépéshez. A közelmúlt tragikus eseményei ugyanakkor rávilágítottak, hogy a megkezdett úton kérlelhetetlenül tovább kell haladni, a tapasztalatok tükrében a még hatékonyabb fellépés a jogi környezet felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Tisztelt Ház! A 2010 óta formált, mindig is az áldozatok védelmét középpontba állító büntetőjogi rendszert olyan eszköztárral kell szélesíteni, amely az egyéni körülményekre is fogékony módon a súlyos károsodások megelőzését és kiküszöbölését eredményesebben szolgáló struktúrát hoz létre. A megfelelő lépések kidolgozása érdekében átfogó kormányzati felülvizsgálatra került sor, amely a jogi szabályozást és a joggyakorlatot is górcső alá vette. Mindezek alapján a jelen törvényjavaslat egy olyan többrétegű jogszabályi megoldást kíván kialakítani, amely elsősorban a megelőzést szem előtt tartva egy fokozatosságon alapuló rendszert hoz létre.

A kidolgozott törvényjavaslat első pillére a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának szigorítását irányozza elő. A módosítás révén a legsúlyosabb, az emberi életet szándékosan támadó bűncselekmények elkövetőjénél határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a törvény erejénél fogva kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. Aki tehát szándékosan más életére tör, nem bocsátható feltételesen szabadságra, és e rendelkezés nem tűr kivételt. Ezen abszolút kizárási körbe tartozik továbbá a felsorolt, kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények kísérlete is. A felsorolt bűncselekmények, valamint az elkövetők e megmagyarázhatatlan cselekményekben testet öltő kirívó társadalomra veszélyessége miatt ilyen esetekben a büntetőjog teljes szigorával kell fellépni. Nem lehet helye a törvényben előírt jogkövetkezmények mérlegelésen alapuló enyhítésének sem. Az abszolút kizárással érintett kör mellett a közel ilyen tárgyi súlyú személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is indokolt a szigorítás, annak törvényi rendelkezésekkel történő biztosítása, hogy a feltételes szabadság lehetőségének kizárása főszabályként érvényesüljön.

A törvényjavaslat alapján e bűncselekményi körbe tartoznak az abszolút kizárással érintett bűncselekmények elkövetésében részesként részt vevő vagy az ilyen bűncselekmények előkészületét megvalósító személyek, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetők. Ugyanakkor e körben már biztosítható az egyéniesítés lehetősége, ezért a bíróság az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését, valamint az ezekkel összefüggő, különös méltánylást érdemlő körülmények vizsgálatát követően szigorú szabályok betartása mellett egyedileg mérlegelheti a feltételes szabadságra bocsátást.

Annak érdekében, hogy ez utóbbi esetkör, azaz a feltételes szabadságra bocsátás kivételes engedélyezése esetén is biztosított legyen a hozzátartozók fokozott védelme, a törvényjavaslat második pilléreként kötelező garanciális szabályok bevezetésére is sor kerül. E körben kiemelten fontos egyrészt a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése, amely garantálja az elkövető magatartásának, jogkövetésének ellenőrzését azon időszak teljes időtartama alatt is, amikor az engedélyezett feltételes szabadság révén az elítélt a büntetés-végrehajtás közvetlen felügyelete alól kikerül. Másrészt az áldozatok védelmét, nyugodt, biztonságos életvitelét segíti a távoltartási célú külön magatartási szabály kötelező előírása és ennek az elítélt mozgását nyomon követő technikai eszközzel való felügyelete. E szabályok gondoskodnak arról, hogy a feltételes szabadság ideje alatt se legyen lehetősége az elítéltnek a sértett megközelítésére, vagy vele szemben testi, lelki bántalmazás, veszélyeztető vagy akár csak zaklató jellegű magatartás kifejtésére.

(18.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat harmadik pillére abban az esetben kívánja fokozni a hozzátartozók védelmét, ha a sérelmükre elkövetett, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt szabtak ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést. A feltételes szabadságra bocsátáshoz hasonlóan a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is hiányzik az elítélt közvetlen büntetés-végrehajtási intézményben történő ellenőrzése, felügyelete. Ezért ebben az esetben is indokolt a hozzátartozóktól történő távoltartás előírása és a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése. A törvényjavaslat által bevezetett intézkedésekkel egyrészt biztosított lesz az elítéltek folyamatos szemmel tartása, másrészt a sértettek nyugalma is.

E szabályok megtartását nem csupán az újabb bűncselekmény elkövetése esetén várható szigorú büntetés, hanem annak tudata is fokozza, hogy a magatartási szabályok súlyos megszegése a szabadságvesztés fennmaradó részének, illetve a felfüggesztett szabadságvesztésnek a végrehajtását eredményezheti.

További nagyon fontos része a törvényjavaslatnak a negyedik pillér, amely a korábbinál kiterjedtebb információáramlást, a büntetés egyéniesítését jobban szolgáló döntéshozatali és ellenőrzési rendszert épít ki. Ennek elősegítésére a bíróság a feltételes szabadságról való döntés megalapozása érdekében több szakterület bevonását írhatja elő. Így például a mentális állapot tisztázása érdekében szakorvosi, pszichológusi vélemény, az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatos gyámhatósági vélemény beszerzését is elrendelheti.

A döntést támogató szabályozás tekintetében ki kell emelni, hogy ahhoz szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelmi jelzőrendszer részei közötti hatékony információáramlást biztosító új szabályok. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény tavasszal elfogadott szabályait vezettük be a büntetés-végrehajtási szabályokba, hogy a fogvatartott szabadulásáról, amennyiben kiskorú gyermeke van, a gyámhatóságot megfelelő időpontokban értesíteni kell.

Végezetül a törvényjavaslat a pszichiátriai betegek büntetőeljárással összefüggő intézeti gyógykezelésének elrendelésére vonatkozó szabályok teljességét is biztosítani kívánja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításával. A hatályos szabályok alapján az intézeti ellátás szabályozása csupán abban az esetben volt rendezett, ha az elkövető kényszergyógykezelését rendelték el, vagy ha a kényszergyógykezelés elrendelésére csupán azért nem kerülhetett sor, mert az elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A törvényjavaslat ugyanakkor biztosítja, hogy a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt elítélt terhelt esetében a pszichiátriai intézetben történő ellátás feltételeit akkor is vizsgálják, ha az elítélt korlátozott beszámítási képességű volt.

A szakértői vélemények beszerzése, a pártfogó felügyelők hathatósabb közreműködése, valamint a pszichiátriai intézeti gyógykezelés kötelező esetköreinek kibővítése együttesen alkalmas lehet arra, hogy az elítéltek mentális problémái, jellembeli torzulásai időben, még az esetleges tragikus következményeket megelőzően felismerhetők legyenek. A szabályozással kialakított együttműködési és információáramlási csatornák az eljárási kötelezettségnek megfelelően biztosítják, hogy az illetékes büntetés-végrehajtási, gyermekvédelmi vagy egészségügyi szervek a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket, döntéseket hozhassanak, amelyekhez minden szükséges információ rendelkezésükre áll.

Tisztelt Ház! Túlzó optimizmusra vallana annak kijelentése, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat a győri gyermekgyilkossághoz vagy a tavaszi tragédiához hasonló összes eset megakadályozására alkalmas lenne. Sajnos semmilyen büntetés, intézkedés, törvény vagy szabályozás nem képes kiküszöbölni az előre nem látható tragédiákat. Emellett az eljáró szervek közötti együttműködés és információáramlás rendszerszinten válik hatékonyabbá, a szankciórendszer pedig a korábbiakhoz képest lényegesen jobban igazodik majd az elkövető személyiségjegyeihez, mentális állapotához és az elkövetett bűncselekmény súlyához, jellegéhez. A javaslat ugyan nem nagy terjedelmű, mégis koncepcionális újdonságokat vezet be a személy elleni erőszakos, illetve a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények vonatkozásában. Ezzel pedig biztosítható, hogy nem csupán a két sajnálatos tragédia, de az azokhoz hasonló más esetek is jó eséllyel még szélesebb körben lesznek elkerülhetők, megelőzhetők.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során benyújtott állampolgári észrevételek jelentős része egyetértett a javaslattal, annak tervezett intézkedéseivel, irányával. Mindez jól mutatja, hogy a kormány mellett a társadalom is elkötelezett a súlyos bűncselekményt elkövetők szigorú felelősségre vonása és az áldozatvédelem szélesítése mellett. A törvényjavaslat is e követelmények szellemében született. Emellett a választott megoldási irányokat a bírói kar és az ügyészség is támogatta, amely további bizonyossággal szolgál arra, hogy a törvényjavaslat kidolgozásának alapjául szolgáló problémák kezelésére a gyakorlatban is alkalmas lesz.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)