Dr. Varga-Damm Andrea (független)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítására irányuló javaslat nyolc törvényt módosítana, amelyek alapvetően a közjegyzőkre, a végrehajtásra, a határon átnyúló végrehajtásra és egyes igazságügyi alkalmazottakkal kapcsolatos fegyelmi eljárásokra vonatkoznak.

Amint láttuk az eddigi időszakban, míg az általános vita, valamint a bizottsági viták zajlottak, sem a közjegyzők, sem a végrehajtók, sem az igazságügyi alkalmazottak nem tiltakoztak ezen módosítás ellen. Úgy látjuk, hogy számukra ez a javaslat megfelelő, hiszen hallatták volna a hangjukat, ha úgy gondolják, hogy valamifajta szabályozás nem az érdekeiket szolgálja. Ezért tehát egy országgyűlési képviselőnek elemi feladata az, hogy ha a szakma, amelyet érint a javaslat, elfogadja, nem támadja, akkor az országgyűlési képviselőnek is kötelessége ugyanezt tenni, hiszen mi őket képviseljük.

A közjegyzők vonatkozásában a fegyelmi bíróságok igen részletes új szabályozása azon alapon, azon indokon áll, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvénysértést követett el az Országgyűlés az Alkotmánybíróság megállapításai szerint, és ezt az alaptörvénysértést próbálja ezzel a javaslattal kiküszöbölni. Ha jól emlékszem, ma egy éve járt le a rokkantnyugdíjak elvételéről szóló, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvénysértés is, amelyet szintén az Alkotmánybíróság állapított meg, mégsem látom, hogy a kormányzat igyekezne ezt a mulasztást pótolni, és végre azoknak a rendkívül nehéz sorsú társadalmi csoportoknak az életét megoldani.

A végrehajtási törvény módosítása valóban egy fontos tényező volt, hiszen láthattuk, akik a mindennapi joggyakorlatban részesei voltunk az ilyen típusú eljárásoknak, hogy számtalan végrehajtó tudott úgy dolgozni, hogy súlyos büntetőeljárások, súlyos bűncselekmények miatti büntetőeljárások voltak velük szemben, miután nem tudott róla a kamara, és nem tudott róla az, aki az ő vonatkozásukban felfüggeszthette volna a tevékenységüket. Most szerencsére egy egyszerűbb eljárást vezetnek be, ami nagyon helyes.

Annyit szeretnék még mondani, és örülök, hogy államtitkár úr itt van, hogy nagyon sokszor beszéltünk már az elmúlt két évben a végrehajtási törvények módosításáról, és rendre el szoktam mondani, hogy ha már egy ilyen javaslat bejön, ami érinti ezt a törvényt, próbálják már megoldani ‑ és az elmúlt napokban a miniszter asszony meghallgatásakor is ilyen jellegű kérdést hoztam elő ‑, hogy a végrehajtók, amikor befolyik egy összeg, még ha nem is a teljes, a jogszabály szerint nem kötelesek elszámolni.

Nem kötelesek részelszámolni, holott ez azért nagyon fontos, mert vannak olyan végrehajtási ügyek, ahol bérből vonják le, havi járandóságokból vonják le, 8-10-15 évig vonják ezeket az összegeket, és a végrehajtó nincs arra rákényszerítve, hogy szépen készítsen egy részelszámolást, hogy neki mennyi jutott belőle, a végrehajtást kérőnek mennyi jutott belőle, hol tartunk; és szegény adós nem tudja soha, hogy mennyi van még hátra. Nemegyszer voltunk olyan helyzetben, hogy magam mentem el a végrehajtóhoz kérni, hogy hadd tudjuk meg, hol tartunk, és azt mondta mindig: nem kötelezi őt erre törvény. Azért lenne fontos, államtitkár úr, ha már a végrehajtási törvény módosítása mindig, rendre idekerül, hogy legalább egy olyan biztonsági elemet helyezzünk ebbe bele, hogy ez ne egy élethosszig tartó kifosztó folyamat legyen, hanem tényleg mindig tudja az adós, hogy hol tart.

Természetesen ezt a javaslatot én támogatni fogom, mert az fontos, hogy az igazságügy területén minden, minden, minden kérdés minél tisztább legyen, hiszen hol nem, ha az igazságügy területén? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a függetlenek padsorából.)