Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hallgatva jobbikos képviselőtársam felszólalását, felmerült bennem a kérdés, hogy miért nem támogatta az elmúlt években azokat a költségvetéseket, amelyekben szerepelt a mezőtúri református kollégium felújítása, az ókönyvtár felújítása, a díszterem, a templom felújítása, és számos olyan tétel, amely az elmúlt években lehetővé tette, hogy abban a térségben műemlékeink, élő közösségeink helyszínei megépüljenek és megszépüljenek. Számos ilyen felújítást láthatott ön is abban a térségben is. Sosem mondtuk azt, hogy mindennel végeztünk, minden felújítás megtörtént. Az elkerülő utak fontossága vagy különböző fejlesztések még hátravannak. De ha már beszélt a módosító javaslatokról, akkor bennem is felmerült az a kérdés, hogy azokat a tételeket, amiket felsoroltam, az elmúlt években tartalmazta Magyarország központi költségvetése. Akkor majd mi is kérünk öntől támogatást ezekkel kapcsolatban.

A mostani költségvetés a rendkívüli helyzethez igazodva készült el azért, mert látjuk, hogy a járványhelyzet milyen prioritásokat írt át, milyen helyzetet teremtett Magyarországon. Azt gondolom, ha az elmúlt tíz évből fel kellene mutatnunk két fontos területet az eredmények tekintetében, akkor én ezt a kettőt a foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben és a családpolitikában tenném meg. Természetesen fontos volt a gazdaság növekedése, fontos volt a béremelkedés, fontos volt a nyugdíjak megőrzése, sőt vásárlóértéken felüli emelése, fontosak voltak az adócsökkentések, mégis ha megnézzük, akkor az egész politikánk gerincét talán az adta, hogy mi munkaalapú társadalmat szerettünk volna létrehozni. Ezért van az, hogy amíg 2010-ben 12 százalékos munkanélküliség volt, addig a válság előtti hónapokban már 3 százalékkal számolhattunk.

Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy a magyar embereknek jutott munka, olyan munka, amiből tisztességesen előrelépve folyamatosan meg lehet élni. Mi úgy tartjuk, hogy a szociális védőháló első és legfontosabb eleme a munka, a munka a szociális védőháló első lépése, és minden további segítségre, állami, társadalmi segítségre csak az után kerüljön sor, ha ezt már átjártuk, ha ezen már túl vagyunk. Ezért fontos, hogy minél több magyar ember dolgozzon, ezért fontos az a vállalás is, amit a kormány tett abból a szempontból, hogy annyi munkahelyet fog létrehozni, amennyit a vírus tönkretett. Szerintem nagyon fontos, hogy foglalkoztatásra, munkahelyteremtő beruházásokra a jövő évben is jelentős költségvetési forrás áll rendelkezésre. A Gazdaságvédelmi Alap tekintetében látszik, hogy biztosított a költségvetési lába ennek a vállalásnak, hogy létrehozzunk annyi munkahelyet, amennyit a vírus tönkretett.

Ezt a költségvetést úgy kellett megtervezni és úgy kell majd végrehajtani, hogy segítse a kialakult helyzet megoldását, segítse a gazdaság visszapattanását, és hogy helyreálljon a járványügyi helyzet előtti időszak, hiszen akkor egy növekvő pályán volt a magyar gazdaság, Közép-Európából került ki az európai gazdasági növekedés motorja, már 5 százalék körüli volt a gazdasági növekedés, folyamatos volt a béremelkedés az elmúlt időszakban. Fontos, hogy ez a költségvetés annak a szolgálatába álljon, hogy minél hamarabb, minél gyorsabban visszataláljunk erre a helyes útra.

Bár sokszor megpróbálják, de ezeket az eredményeket a baloldali politikusok sem tudják eltagadni, hiszen a baloldali politika legfontosabb ellenszere a számok.

A számok azt mutatják, hogy jó úton vagyunk, a számok azt mutatják, hogy ennek a költségvetésnek minden lehetőséget meg kell ragadni abban a végrehajtás során is, hogy a kialakult helyzetben segítsen minél előbb visszatalálni arra az útra, ami a magyar emberek összefogásával, kemény munkájával és a kormány helyes politikájával az elmúlt években kirajzolódott.

Szeretnék szólni arról, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alapon és a Gazdaságvédelmi Alapon kívül jövőre is számol a kormány egy nagyobb mértékű tartalékkal. Én ezt nagyon helyesnek tartom, hiszen láthattuk azt, hogy a tartalékképzés milyen rendkívüli helyzetekben milyen rendkívüli fontossággal bírhat. A költségvetési vitában tavaly, egy évvel ezelőtt meghallgattuk az ellenzéki képviselőket a különböző módosító javaslataikról, amelyek rendre a tartalék terhére, a rendkívüli kormányzati tartalék terhére és az Országvédelmi Alap terhére nyújtottak be különféle módosító javaslatokat. Márpedig a baloldali politikusok fejben, szavakban elköltötték az Országvédelmi Alap nyolc-tízszeresét is itt az Országgyűlés plenáris ülésén, illetve a módosító javaslatokkal, és ha akkor engedtünk volna a kísértésnek, hogy befogadjuk ezeket a módosító javaslatokat, akkor lényegében üres kasszával ért volna minket az a járványhelyzet, amelyben pont az segített bennünket gyorsan és határozottan lépni, hogy rendelkezésre állt ez az összeg a tartalékban.

Ott volt érintetlenül márciusban, amikor az operatív törzs meghozta a szükséges döntéseket, akkor, amikor el kellett kezdeni a védőeszközök beszerzését, amikor villámidő alatt fel kellett húzni Európa legmodernebb mobil járványkórházát. Akkor ezek a pénzek ott voltak érintetlenül. Idén is arra biztatom képviselőtársaimat, tanulva a tavalyi esetből, hogy ne olyan módosító javaslatokat nyújtsanak be, amelyek a tartalékot felemésztik, amelyek a tartalékot elhasználják, hiszen láthatjuk, ez a tartalék olyan helyzetekre jó, amikor előre nem látható események történnek Magyarországon, amikor előre nem látható helyzetekkel szembesülünk, amikor szükség van arra, hogy egy azonnal mozgósítható, címke nélküli, fontos tartalék rendelkezésre álljon az ország védelme és a magyar emberek egészsége vagy biztonsága érdekében. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ez a tartalék idén is benne van.

Természetesen vannak olyan elemei is a költségvetésnek, amelyekre nem szívesen költünk, ezt ki kell mondani. Ilyen például az, hogy továbbra is cipeljük magunkkal a baloldali kormányok által bevezetett, rendkívül káros PPP-konstrukciók fizetési terhét. A 2021-es költségvetésben 150 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet még mindig a régi, 10-12-13 évvel ezelőtt megkötött káros szerződések miatt kell fizetnie Magyarországnak.

Rendkívül sok ilyen PPP-konstrukciót pont azért, mert a magyar gazdaságra káros volt, kiváltottunk az elmúlt években. Nagyon nagy nagyságrendű az a pénz, amelyet például egyetemi fejlesztéseknél, börtönfejlesztéseknél, autópálya-fejlesztéseknél ki kellett váltani ebből a konstrukcióból. A baloldali kormányok azt mondták nekünk, hogy azért jó ez a konstrukció, mert nem hitelből épít, nem hitelből fejleszt, hanem egy privát szektorból érkező beruházóval kötött szerződés alapján egy hosszú távra elnyújtott fizetési stratégia keletkezik. Csak ha a számokat megnézzük, megint csak azt látjuk, az nem stimmel, hogy ez idő alatt mennyire nőtt az államadósság. Azt mondták, hogy nem hitelből történnek ezek a fejlesztések, ezért jó ez a konstrukció, a legnagyobb mértékben mégis azokban az években nőtt az államadósság, amikor a baloldali kormányok a PPP-konstrukciókat megkötötték. Úgyhogy amikor baloldali képviselőtársaim a jövő évi költségvetéshez nyújtanak be módosító javaslatokat, gondoljanak arra, hogy van ott egy 150 milliárd forintnyi összeg, amely azért van ott, mert anno fontosabb volt a PPP-konstrukcióban a haverokkal megkötött szerződés, mint a magyar gazdaság érdeke.

Szeretnék még szólni a szociális ágazatról, hiszen a szociális és gyermekvédelmi kiadások is nőnek a jövőben. Jövőre nő a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci támogatása is. Nagyon fontos, hogy 2010 óta megháromszorozódott azoknak a megváltozott munkaképességű honfitársainknak a száma, akik részt vesznek a munkaerőpiacon, értékteremtő, értékhordozó munkát végeznek és társadalmi megbecsülést élveznek. Azt gondolom, hogy tovább lehet menni ezen az úton. Nagyon sok jó kezdeményezést láttunk állami cégeknél és piacon működő cégeknél. Nem szeretnék most cégneveket kiemelni, de nagyon-nagyon sok olyan kezdeményezést, olyan gyakorlatot, olyan speciális képzési lehetőségeket, munkaerőpiaci lehetőségeket láthattunk jó gyakorlatként az állam és a nagy cégek összefogásaként, amelynek eredményeképpen a megváltozott munkaképességű honfitársaink munkához és megbecsüléshez jutottak az elmúlt években.

Szeretném hangsúlyozni, hogy minden családtámogatási intézkedést és támogatást megtartunk. Nagyon fontos, hogy jövőre is több jut a családokra. Amíg 2010-ben ezermilliárd forint alatti volt az az összeg, 960 milliárd forint, amit az akkori baloldali kormányok az utolsó évben elfogadott költségvetésben a családokra szántak ‑ 960 milliárd forint ‑, addig jövőre ez közel eléri a 2300 milliárd forintot.

(8.30)

Érzik a tisztelt képviselőtársaim, hogy micsoda szemléletbeli különbség van: amíg valamelyik kormány azt gondolja, hogy a magyarországi családoknak kevesebb mint ezermilliárd forint jut vagy jár, addig a nemzeti polgári kormány azt gondolja, hogy a magyar családoknak és a gyermeket nevelő családoknak a lehető legtöbb támogatást meg kell adni. Ezért megmarad a babaváró támogatás, megmarad a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, és az idei év végével már közel 2900 milliárd forint maradt a magyar családoknál a családi típusú adórendszer bevezetése miatt ‑ azt gondolom, hogy ilyen nagyságrendű támogatást még soha nem kaptak a magyar családok a magyar gazdaság történetében vagy a magyar adópolitikában.

Nagyon helyes, hogy megbecsüljük a gyermeknevelést, nagyon helyes, hogy támogatjuk és erősítjük a családokat. Én azt gondolom, hogy kifejezetten pozitívuma a jövő évi költségvetésnek, hogy nemhogy csökkenti a családok támogatását, hanem még ebben a helyzetben is sikerül növelni azt, mint ahogy betervezésre került az is, hogy már szeptember 1-jétől és így jövőre a teljes évben a tankönyvellátás teljes ingyenessége is a családtámogatás egyik fajtája. Itt rendszeresen az a vád ér minket, hogy ezek a családtámogatások a középosztálybeli vagy jobb módú családnak kedveznek, hát, az ingyenes gyermekétkeztetés vagy az ingyenes tankönyvellátás pont nem ilyen. Én örülök, hogy a családtámogatási rendszerre jelentős pluszforrásokat tudunk mozgósítani.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövő évben elindul a 13. havi nyugdíj visszavezetése. Emlékezhetünk rá, hogy ez volt az a konstrukció, amelyet Gyurcsány Ferenc és a baloldali kormány megszüntetett, kivezetett, úgy döntöttek, hogy nem fontos ez a támogatási forma a magyar nyugdíjasoknak. Ezzel szemben 2010-ben a Fidesz-KDNP-kormány szövetséget kötött a nyugdíjasokkal, és azt vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóerejét; de nemcsak hogy sikerült megőrizni a nyugdíjak vásárlóerejét, hanem összesen 38 százalékos nyugdíjemelés történt az elmúlt tíz évben, ami 10,3 százalékos reálértéken való emelést jelent. Én azt gondolom, hogy nemcsak hogy betartottuk a szavunkat, hanem sikerült pluszsegítséget adni a nyugdíjasoknak. Sikerült több alkalommal nyugdíjprémiumot fizetni, és nagyon örülök neki, hogy a jövő évi költségvetésben is be van tervezve a nyugdíjprémium kifizetése, hiszen abban reménykedünk, hogy a magyar gazdaság lesz olyan állapotban, és a magyar emberek összefogásának köszönhetően ismét sikerül elérni azt az eredményt, hogy az idősek megbecsülése végett nyugdíjprémiumot tudjunk kifizetni.

Nagyon fontos, hogy amit a baloldali képviselők csak brandnek neveztek itt az országgyűlési vitában az elmúlt hetekben a 13. havi nyugdíj kapcsán, azt mi komoly segítségnek szánjuk. Az idősek, az előttünk járó generáció, akik túlélték a kommunizmust, akik felépítették a rendszerváltás utáni Magyarországot, a magyar gazdaságot, nekik jár ez a megbecsülés, és azt gondolom, hogy helyes, hogyha ebben gondolkozunk.

Fontosnak tartom, hogy növekedjen a hitéleti tevékenységek támogatása, hiszen a benyújtott 2010-es költségvetésben hitéleti tevékenységre nem több mint 26 milliárd forint állt rendelkezésre. Itt is több mint 220 százalékos emelést tapasztalhatunk a 2021-es költségvetésben ehhez képest. Láthattuk ‑ képviselőtársamnak is elmondtam a mezőtúri példát ‑, hogy hány helyen épült, újult meg egyházi intézmény, iskola, hitéleti tevékenység, közösségépítés céljául szolgáló ingatlan, épület, hogy milyen sok helyen tudtunk támogatni táborokat, zarándoklatokat, közösségépítő tevékenységeket. Nagyon örülök, hogy a következő időszakban sem csökken ez a támogatás, hanem nő.

Fontosnak tartom, hogy növekedjen a sport- és szabadidős tevékenységek támogatása. A baloldali kormányok által benyújtott utolsó költségvetésben ha megnézzük, 63,5 milliárd forint állt erre rendelkezésre ‑ ez a jövő évben 246 milliárd forintot tesz majd ki. Én azt gondolom, fontos, hogy lássuk a számunkra és a magyar emberek számára is fontos területeken az előrelépést, ilyen az oktatás területe, ilyen az egészségügyi terület, ilyen a szociális terület, ilyen a kulturális terület, a szabadidős és sportterület, ilyen az egyházi terület is; ezek mindegyikén többet költünk nemcsak a 2010-esnél, hanem a válsághelyzet ellenére a 2021-es költségvetésben annál is többet költünk ezekre a területekre, mint amennyit idén, a most végrehajtandó 2020-as költségvetési évben.

Én nagyon örülök annak, hogy a válsághelyzetet nem úgy kezeli a kormány, hogy visszavonja a beruházásokat, hogy segélyalapú társadalomra, segélyalapú gazdaságra áll át, hanem mindenre több forrás jut. A gazdaságot kell pörgetni, a béremeléseket kell folytatni, a beruházásokat kell folytatni, és természetesen mindeközben a családok támogatását és Magyarország biztonságát garantálni kell, így ezekre is a megfelelő forrás jut. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)