Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely képviselő úr meglehetősen erős kifejezéseket használt: „a gyávaság költségvetése”, „szembenézés”. Nem csodálkozom, hiszen ezeket a szavakat, ezeket a mondatokat az előző napon is hallottam, ugyanakkor egy mondat azért megütötte a fülemet. Az oktatásügynél úgy fogalmazott, hogy kiváló laptopprogramot hagytak örökül 2010-ben. Hát, ekkor döntöttem el, hogy gombot nyomok.

Lehet, hogy egy kiváló laptopprogramot hagytak 2010-ben, de képviselő úr, ön szembenézésről beszél, így kérem, nézzenek azzal szembe, hogy a laptopprogram mellett egy teljes pénzügyi csődhelyzetet hagytak itt. Ezt nem én mondom, ezt a 2010 előtti kormányzat mondta, amikor hitelfelvételi lehetőség hiányában az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fordult. Önök a közszférában dolgozók bérét csökkentették. Egy olyan helyzetet hagytak itt, ami után 2010-ben még a hitelminősítők azt javasolták nekünk, hogy csökkentsük a közszférában lévők bérét. Ez volt a helyzet, nekem személyesen is javasolták ezt 2010 után. Nem az volt a kérdés, hogy laptopot tudunk‑e finanszírozni vagy sem, hanem az volt a kérdés, hogy az önök által végrehajtott bércsökkentések után kell‑e még további bércsökkentést végrehajtani vagy sem. Ön pontosan tudja, hogy milyen ellenszélben voltunk, hogy milyen javaslatokat kaptunk.

A kormány egy más gazdaságpolitikát választott, mint amit önök vittek 2010 előtt. Azt mondtuk, hogy nem csökkentjük a béreket, más teherviselést indítunk el, és még benne voltunk a túlzottdeficit-eljárásban ‑ 2004 óta mi voltunk az egyetlen ország, aki a csatlakozása óta végig túlzottdeficit-eljárásban volt a hiány- és adósságszintjeink miatt ‑, amikor elindítottuk az egészségügyben is meg az oktatásban is a béremelést. Képviselő úr, azért ezzel nézzen már szembe, amikor erős megfogalmazásokat állít! Bocsássanak meg, ha hevesebb voltam, igyekszem tényszerű lenni.

Azért arra hadd reagáljak, amit az oktatás kapcsán elmondott a képviselő úr, hogy a digitalizációs átállás-oktatás tekintetében milyen feladatok vannak. Biztos, hogy vannak feladataink, de épp a járványügyi helyzetben a magyar oktatási rendszer képes volt arra, hogy átálljon a digitális oktatásra. A képviselő úr úgy fogalmazott, hogy az oktatási kiadások az inflációt sem érik el, ha jól emlékszem arra, ahogy fogalmazott. Képviselő úr nem tanulmányozta a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot a felszólalása előtt, ugyanis, ha ezt tette volna, akkor látja, hogy 4 százalékkal növekszik az oktatási összkiadás 2021-ben, ha pedig visszanézünk 2010-re, akkor ez a kumulált növekedés 54 százalékos.

Az egészségügy helyzete. Én magam is elmondom, hogy számos feladat áll még előttünk, mindenki annak örülne, ha a bérek is dinamikusan emelkednének, az intézmények beruházásai is emelkednének, és hozzáteszem, felelős módon ezt úgy tehetnénk meg, hogy nem éljük fel az előttünk lévő éveket, nem a hiány és az adósság terhére tesszük ezt meg, hanem úgy, ahogy azt a gazdaság teljesítménye engedi.

Én arról tudok beszámolni, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság, bocsásson meg, de szemben a 2010 előtti időszakkal, az európai uniós átlagot jóval meghaladó mértékben növekedett, éppen ezért volt lehetőségünk először az államháztartás rendbetételére, majd a bérek emelésére is. És arról tudok beszámolni önöknek, hogy az oktatás területén is, az egészségügy területén is érdemi béremelések valósultak meg, amit megint csak, engedje meg, hogy tényszerűen azt mondjam, önök nem szavaztak meg. (Nacsa Lőrinc: Így van!)

Az egészségügyi béremeléseknél azért érdemes megnézni, hogy itt is 2012 óta voltak különböző területeken béremelések. Nem sorolom el az összes intézkedést, csak a legutóbbiakat, hadd említsem meg! A szakdolgozók, védőnők tekintetében a 2018. évi alapilletményhez viszonyítva 2019. július 1-jétől 8 százalékos béremelés volt, 2020. január 1-jétől 14 százalékos, 2020. november 1-jétől a mostani helyzetben is, a koronavírus okozta járványhelyzetben is tartjuk az ígéretünket, és 20 százalékos béremelést hajtunk végre, és ha lesz erőnk, akkor 2022. január 1-jétől további 30 százalékos béremelés lesz. Ez már a 2018-as bérszintre vonatkozik, és ezt megelőzően a szakdolgozóknál azért érdemi béremelés valósult meg. Ennek is köszönhető, hogy az egészségügyi kiadások 2010-hez képest 2021-re, amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, 77 százalékkal növekednek. 2020-ról 2021-re 8 százalékos az egészségügyi összkiadás növekedés.

Ami a bérszínvonal egészét illeti, szó volt a szociális területről, más területekről is. Azért azt hadd mondjam el, ismétlem: minden ágazatban a gazdasági növekedéssel összhangban, az ország teherviselő képességével összhangban kerül sor béremelésre, a szociális ágazatban az idei évben is volt egy 6 százalékos béremelés. Én óva intenék mindenkit attól, hogy a teherviselő képességünk felett emeljünk bért. Lehet, hogy rövid távon úgy tűnik, mintha sikereket lehetne elérni, de ennek komoly ára van. Én nem akarok most a fizetésképtelenséggel riogatni, mint ami a tíz évvel ezelőtti helyzet volt, mert hál’ istennek, most is sikeresen tudjuk az állampapírjainkat értékesíteni alacsony hozam mellett, de azt el kell mondjam, ha letérnénk erről az útról, akkor mindnyájunknak, adófizetőknek az államadósság után fizetendő terheink nagyon könnyen százmilliárdokkal növekedhetnének.

Azért arra is emlékeztetnék, hogy 2010-ben mi mindent hagytak örökül. Az államadósságunk finanszírozási terhe jóval a GDP 4 százaléka fölött volt. Most nagyjából ezt megfeleztük, ez nominálisan 1000 milliárd forint. Hát, képviselő úr, ezt azért érdemes figyelembe venni.

Végül: a nyugdíjak. Van egy idősor mögöttünk, tudjuk, hogy mi történt az elmúlt tíz évben, és mi történt az azt megelőző időszakban. Az önök előtt lévő 2021. évi költségvetési javaslat arról szól, hogy meg kívánjuk őrizni a nyugdíjak reálértékét, arról szól, hogy bízunk abban, hogy képes lesz a magyar gazdaság 3,5 százalékot meghaladó növekedésre, ez esetben pedig lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére, és visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat.

Természetesen hosszú távon az államháztartás egészének stabilitását akkor tudjuk megőrizni, és akkor tudjuk a kiadásokat teljesíteni, ha a gazdasági növekedésünk erős lesz, ehhez pedig a vállalkozások támogatása kell. Erre is fókuszál a 2021-es költségvetési javaslat, ezért hívjuk a gazdaságvédelem költségvetésének. Ha a gazdaság védelmében sikeresek leszünk, ha a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, és az elpusztított munkahelyeket újra tudjuk teremteni, akkor jó reményünk lesz arra, hogy az ön által említett területeken is nemcsak 2021-ben, hanem az azt követő időszakban is többletkiadásokkal számolhassunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)