Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért is kértem szót, mert Varju László képviselő úr egyben a Költségvetési bizottság elnöke, és ebbéli pozíciójából kiindulva, azt gondolom, ha valakinek a tisztelt Országgyűlés tagjai közül, akkor neki hivatalból jobban illik ismerni azt a költségvetésitörvény-javaslatot, amelyről most vitatkozunk.

A költségvetésitörvény-javaslatnak része a makrogazdasági helyzet bemutatása, része az, hogy mik azok a pillérek, mi az a gazdaságpolitika, amire a jövő évi költségvetést építjük. Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy álságos és nevetséges vita, ami folyik a költségvetésről, komolytalan vita, és a tíz év elmúlt gazdaságpolitikája megbukott. Képviselő úrnak pontosan ismerni kell azokat a számokat, amelyeket a magyar és nemzetközi hivatalos statisztikai szervezetek a magyar gazdaság állapotáról közzétettek.

Képviselő úr ugyan minősítheti úgy az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját, mint ami megbukott, de kérem, hogy vegye elő az Eurostat-számokat, nézze meg, hogy a magyar gazdaság az elmúlt tíz évben milyen mértékben növekedett. Ez 32 százalék fölötti növekedés, szemben az Európai Unió átlagos 13 százalék alatti növekedésével. Felhívom képviselő úr, elnök úr figyelmét arra, hogy a magyarországi aktivitási ráta az elmúlt tíz évben az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben növekedett. A munkanélküliség csökkentése szintén az egyik legjelentősebb volt. És bizony, ezek a folyamatok nem csak egy-egy évet jellemeztek, ahogyan mondtam, átfogó tíz évet jellemeztek, sőt 2020 első negyedévében Magyarország azon pár ország között volt, amelyek még pozitív tartományú növekedési számot tudtak elkönyvelni.

Én azt gondolom, képviselő úr, ha összehasonlítjuk a mostani gazdasági válság előtti helyzetet és a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság előtti helyzetet, akkor a „megbukott” szót talán másik időszakra lehetne tenni. Emlékezhetünk arra, hogy tíz évvel ezelőtt Magyarország első volt azon országok között, amelyeknek külső forrásra, IMF-re, Európai Bizottságra volt szüksége. (Varju László: Ugyanannyi volt az államadósság!)

Képviselő úr, elnök úr, ha megbukott volna a gazdaságpolitika, akkor Magyarország nem tudott volna jelentős kereslet mellett devizakötvényeket és zöldkötvényt értékesíteni. Jelentős kereslet volt, csak a zöldkötvénynél 1,5 milliárd eurós értéket adtunk el, több mint 7 milliárdos kereslet mellett.

Tehát én azt gondolom, hogy a piaci befektetők, akik pénzüket teszik a Magyar Államkincstárba, azok azért megnézik alaposan, hogy milyen helyzetben van az ország. És az az állításom, hogy tíz évvel ezelőtt ezek a pénzügyi befektetők nem vették meg az állampapírjainkat, most nemcsak hogy megveszik, hanem jelentős többletkereslet van. Én azt gondolom, hogy ez a statisztikai számok mellett egy jelentős piaci visszaigazolás a tekintetben, hogy a gazdaságpolitika iránya jó.

A gazdaságpolitika irányát természetesen az egyes személyek szemszögéből is lehet értékelni. És nemcsak a makrogazdasági számok alakultak jól, hanem a reálkeresetek alakulása minden kereseti kategóriában, a megtakarítások alakulása, és folytathatnám. Csak a háztartások megtakarítását hadd mondjam: 2008-ban 2,1 százalék volt a rendelkezésre álló jövedelem százalékában, 2019-ben ez 12 százalék volt.

(17.30)

Tehát azt gondolom, hogy összességében megvolt az az alap, amire a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatot építeni lehetett.

A képviselő úr úgy fogalmazott, hogy zavaros, hogy ha a bevételekhez képest a tervezett inflációval növekednek a bevételek vagy aszerint sem növekednek a bevételek, akkor hogyan tudunk minden területre többletkiadást fordítani. Először is azt szeretném tisztázni, hogy amikor a képviselő úr 2020-as bevételi számokat lát, akkor az eredeti 2020-as költségvetésitörvény-javaslat számaiból indult ki, ha jól érzékeltem. (Varju László bólint.) Ezt a költségvetést jó reményünk volt anno 4 százalék körüli gazdasági növekedésre építeni. Tudjuk, hogy bekövetkezett egy járvány, tudjuk, hogy Európában mindenki gyakorlatilag a gazdaság kisebb vagy nagyobb mértékű zsugorodásával számol. Mi azzal kalkulálunk, hogy a magyar gazdaság 3 százalékkal csökkenhet, és épp a negatív hatásokat ellensúlyozandó, ezeket mérsékelendő, még plusz adócsökkentésekről döntött a kormányzat, amelyeket a tisztelt Országgyűlés is jelentős részben szentesített.

Tehát kérem elnök urat, képviselő urat, hogy amikor bevételeket néz, akkor vegye figyelembe, hogy az eredetileg elfogadott költségvetés számaihoz képest egyrészről mások a makrogazdasági folyamatok, másodrészben pedig számos adócsökkentésről döntött a kormányzat, illetőleg az Országgyűlés. Ehhez viszonyítva kell értékelni a 2021-es bevételeket. Mi azzal számolunk, hogy az idei 3 százalékos gazdasági zsugorodás után ‑ bízzunk abban, hogy adott esetben a pozitív prognózisok is megvalósulhatnak, és nem lesz ekkora, de az alapforgatókönyv szerinti 3 százalékos visszaesés után ‑ a jövő évben 4,8 százalékkal tudunk növekedni. Ehhez viszonyítsa, kérem, a számokat.

A bevételek után nézzük a kiadásokat: hogyan lehet akkor többet költeni gyakorlatilag minden kiemelt területre ahhoz képest, mint amit 2019-ben vagy ’20-ban láttunk? Ennek két oka van. Az egyik, hogy ha egymás mellé tesszük az idei 3 százalékos kalkulált visszaesést és a jövő évi 4,8 százalékos növekedést, akkor a két évet együtt nézve azt látjuk, hogy a ’19-es számokhoz képest összességében a gazdaság is bővül, és ez lehetőséget ad arra, hogy a kiadásokat is növeljük.

A másik dolog, amit elnök úrnak célszerű figyelembe venni, hogy bizony az elmúlt években az államháztartás stabilitása azt jelentette, hogy nemcsak 3 százalék alatti hiánnyal kalkuláltunk, hanem 2 százalékos, vagy az idei évre eredetileg 1,8 százalékos hiánnyal, jövőre 2,9 százalékos hiánnyal kalkulálunk. Egy százalékpontnyi különbség nagyjából 500 milliárd forintnak felel meg. Tehát továbbra is tudjuk a többletkiadásokat számos területen teljesíteni, továbbra is a maastrichti 3 százalékos referenciaszint alatt vagyunk, de közelebb vagyunk a 3 százalékhoz, mint az elmúlt években.

Hál’ istennek, hogy ezt meg tudjuk tenni, volt annyira biztonságos a költségvetés-politika, hogy a hiányszinttel el tudtunk mozdulni, és mindezzel együtt azt feltételezzük, hogy az adósságráta az idei átmeneti növekedés után jövőre csökkenni tud, és 70 százalékos mérték alá süllyedhet.

Ami pedig a 2019-es számokat illeti, képviselő úr, elnök úr úgy fogalmazott, hogy nem ismerjük a számokat, nem közöltük a számokat. Elnök úrnak felhívom a figyelmét, hogy a Pénzügyminisztérium havonta közzéteszi a központi költségvetés pénzforgalmi adatait. A Magyar Államkincstár honlapján megtalálja az önkormányzati beszámolók alapján az önkormányzati adatokat. De ha valaki nem bízik a magyar hivatalos szervek adatszolgáltatásában, akkor kérem, hogy nézze meg az Európai Bizottság vagy az Eurostat nyilvános adatait, ezekben meg fogja találni a 2019-es magyar számokat.

Meg fogja találni, hogy 2019-ben a magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült, az egyik legmagasabb mérték az Európai Unióban; meg fogja találni az Eurostat és az Európai Bizottság honlapján, hogy az államháztartás hiánya a GDP 2 százaléka volt; mint azt is, hogy 2019-ben 66,3 százalékra mérséklődött, majdnem 4 százalékpontos csökkentést követően az adósságráta. Ismertek tehát a 2019-es számok, és ismertek az eddigi 2020-as folyamatok, amelyekre építettük a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot.

Végül engedjék meg, hogy az átláthatóságról szóljak. Európában ahány ország, annyifajta nemzeti költségvetési rendszert látunk. Vannak országok, ahol a most leegyszerűsített jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a magyar dokumentumnak a töredékét teszi ki, például Finnország. Nem tudom, elnök úr mit szólna, mit mondana ezekre a javaslatokra, vajon átláthatatlanok‑e ezek a költségvetések. Azt gondolom, hogy egy költségvetés átláthatóságát az adja, ha a szükséges információk a kellő strukturáltságban rendelkezésre állnak.

Mi a 2021-es költségvetésben arra törekedtünk, hogy kevesebb előirányzat legyen ‑ mintegy kettőezer előirányzat volt az eredeti javaslatban, ezeket szűkítettük ‑, de az átláthatóságot meg akartuk őrizni, és épp ezért szolgál a képviselők tájékoztatásául az az adattömeg, amelyet az úgynevezett fejezeti kötetekben mutat be a kormányzat az Országgyűlés részére 1282 oldalon keresztül.

Ezzel az egyszerűségnek is meg akartunk felelni, amelyet egyébként az Állami Számvevőszék elnöke üdvözölt, és azt gondolja, hogy a mostani gazdasági helyzetben ez is hozzájárul a rugalmassághoz, a válság miatti kihívások kezeléséhez, másrészről pedig meghagytuk azt a részletes információt, amit az előző években a tisztelt Országgyűlés megszokhatott.

Bízom abban, hogy a fejezeti kötetek áttekintésével talán azokat a hiányzó információkat elnök úr és a képviselők meg fogják találni, amelyet nem tudtak kiolvasni a benyújtott normaszöveg-javaslatból.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)