Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Szeretnék ebben a hozzászólásban egyelőre arra koncentrálni, hogy milyen főbb megállapításokat érdemes tenni ezzel a költségvetéssel kapcsolatosan. Néhány területre szeretnék kitérni, és megpróbálom ezt úgy megtenni, hogy reagáljak néhány olyan mondatra, amely itt a vitában eddig elhangzott, különös figyelemmel arra, amit államtitkár úr, illetve korábban miniszter úr mondott, ezért néhány olyan állítást is szeretnék megfogalmazni, amit, azt gondolom, hogy előbb-utóbb majd vita tárgyává tudunk tenni.

Sajnos, a kormány a parlamentet olyan helyzetbe hozta, hogy lényegében egy komolytalan vitát kénytelen lefolytatni a parlament, s ennek az az oka, hogy amit idetettek elénk, abban önök nem hajlandók és nem képesek arra, hogy valóban szembenézzenek azzal a lehetőséggel, hogy itt egy igen komoly válság közben vagyunk, vagy az van kibontakozóban; hogy lehetőségük lenne igazán változtatni és szakítani azzal a tíz év alatt megbukott politikájukkal, ami lényegében államközpontú, lojalitáscentrikus; hogy a haverokra kifejezetten figyelő megoldástól ellépjenek. Ezekben a hetekben és hónapokban egyértelműen látszik, hogy önök az emberek többségének semmit sem voltak képesek nyújtani, gyávaságukban nem mertek ehhez hozzányúlni, és az, hogy gyengék voltak, hogy a kevesek helyett a többeknek próbáljanak meg többet adni, ez minősíti ezt az egészet.

Teszik ezt úgy ‑ csak egyetlen dolog, és akkor itt élek azzal a lehetőséggel, hogy az államtitkár úr által; illetve nem, az egyik képviselő úr volt az, aki hivatkozott rá ‑, hogy 806 vállalkozás kapott 170 ezer emberre munkahelymegőrző támogatást. Tisztelettel kérdezem: mi történik a többi 599 ezer vállalkozással? Mi történik azokkal, akik egyébként nem tartoznak a lojalitási körbe, nem tartoznak abba a körbe, akiket önök külön finanszírozni akarnak, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy egyébként ők külön pályázatot adjanak be, de az elmúlt hetekben, az elmúlt hónapokban tönkrementek, és az elkövetkező hónapokban tönkremennek, mert ővelük nem foglalkoznak?

Értem, hogy államtitkár úr szívesen beszél a konzervatív politikájáról, értem, hogy szívesen beszél a 806 vállalkozásról, de nem beszél azokról, akiket egyébként otthagytak. Mindezt teszik úgy, hogy bemutatják, hogy mindenre többet költenek. Csak egyről feledkeznek meg, tisztelt államtitkár úr, hogy a 2021. évi bevétel növekedése vagy a bevétel mértéke az inflációval való növekedést nem fedezi. Akkor beszéljenek arról is, hogy mire nem fognak költeni! Mert itt az egymás után következő felszólalók elmesélik, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest micsoda nagy összegeket képesek most elkölteni, csak ennek semmi köze nincs az orvosok bérének növeléséhez, semmi köze nincs azokhoz az emberekhez, akiknek egyébként most legalább valami lehetőséget tudnának kínálni.

Tehát önök alapvetően egy komolytalan helyzetet teremtenek, és gyávák ahhoz, hogy érdemben szembenézzenek több mindennel.

(17.20)

Ráadásul egyébként ebben a költségvetésben el is árulják az embereket, elárulják azokat, akik egyébként munkavállalóként bér nélkül maradtak, mert nekik más lehetőségük nincs, minimális megtakarításukat pedig egyébként felélték. Elárulják az önkormányzatokat, elárulják azokat a városokat, amelyektől elvonják azokat a forrásokat, amivel egyébként a védekezést végezhették volna. És a városokon túl elárulták azokat a családokat, amelyeknek nem biztosítják itt a következő időszakra való lehetőséget.

Ott a legegyszerűbb példa volt, ami az oktatásban történt, hogy az oktatásban képtelenek voltak, hogy érdemi felzárkózási lehetőséget biztosítsanak arra ‑ és nem is adnak a következő időszakra sem ‑, akár a digitális lehetőségek bővítésével és annak hasznosításával. Úgyhogy én azt gondolom, hogy az, amit önök állítanak, tényszerűen itt van most előttünk, hogy szó nincs itt 18-20 százalékos előretervezésről ‑ hacsak nem megint hat-nyolc évet akarnak összeadni ‑, hogy mennyit fordítanak a válság kezelésére.

De térjünk vissza az előttünk lévő költségvetésre! Ráadásul ezt úgy teszik, mintha az embereket moziba ültetnék, és elkezdenek olyanról beszélni, aminek semmi köze nincs a valósághoz. Hogy mindezt mire építik, azt lényegében titkosítják, és ebbe beleértem azt is, hogy a 2019. évi adatokat nem közölték, az államháztartás szerkezetét teljesen összehasonlíthatatlanná tették és átalakították, éppen azért, hogy egyébként ilyen számokról beszélhessenek, de ez a mindennapokban senkinek nem jelent ‑ néhány területen kívül ‑ többletet.

Miért mondom azt, hogy önöknek az államközpontú berendezkedés egyáltalán fontos? Például a honvédségre vonatkozó költségvetést megnövelték, az önöknek fontos; az állami nagyberuházások folytatása önöknek fontos, de hogy mi történik a kisvállalkozásokkal, az nem, azzal a több mint 500 ezer vállalkozással, amellyel foglalkozni kellene.

Tehát lényegében a számokat összehasonlíthatatlanná tették, titkosították, 2019-ről érdemi adatok nincsenek, 2020-at a válság zilálta össze, és önök 2021-ről beszélnek olyan módon, ami enyhén szólva is az optimizmus határán is túl van.

De tételezzük fel és játsszunk el akár a gondolattal, hogy amikor önök ezt teszik, akkor mi az, ami bekövetkezhet ebből. Önök azt a helyzetet próbálják bemutatni ebben a költségvetésben, hogy az idei évben minimális veszteséggel, a jövő évben pedig a maximális lehetőségekkel fognak tudni számolni. Az, hogy ennek mennyi a realitása, azt majd az élet bebizonyítja, de a helyzet az, tisztelt államtitkár úr, hogy azért tehetik ezt meg, és ezért mondom, hogy titkosítják a költségvetés követhetőségét, mert olyan helyzetet csinálnak, hogy a havi előrejelzések helyett minden hónapban megállapítják akár, hogy éppen ott tartunk, ahol önök szeretnék, mert nincsenek prognózisok, nincs előrevetítés a tekintetben, hogy mit gondolnak, mit várnak akár a költségvetési folyamatok tekintetében. Éppen ezért könnyen kerülhetnek abba a helyzetbe, amit a konvergenciaprogramból próbálnak meg… ‑ ott sem; hogy ez a kettő nincs összhangban, azt gondolom, ez is érezhető. Tehát ilyen módon a költségvetési vitát álságossá és nevetségessé teszik ezzel a megoldással, amit hívhatok én magyar modellnek, ami államközpontú, lojalitásalapú természetének megfelelően reagál erre a válságkezelésre, és ez a válságkezelés mutat abba az irányba, hogy csak a kiváltságosok tudnak részesedni most is, és a jövő év is lényegében ezt hozza magával.

Arra szeretném még egyszer ráirányítani a figyelmet, hogy ami előttünk van, annak az átláthatatlanságát szándékosan teremtették meg, és nem hajlandók egyébként a valódi számokról itt előttünk beszámolni, nem hajlandók olyan költségvetési tervezésre lehetőséget adni, amelyben a parlamentnek ellenőrzési joga lett volna. Mondom ezt azért is, mert az idei évi gyakorlatuk is ennek megfelelően alakult, hogy olyan költségvetési átalakítást, módosítást végeznek el, amiről nem egyeztettek a parlamenttel.

Éppen ezért ez a költségvetés ebben a formájában biztosan elfogadhatatlan. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)