Simon Róbert Balázs (Fidesz)

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kulturális bizottság egyik alelnökeként alapvetően három területet szeretnék egy kicsit részletesebben áttekinteni a jövő évi költségvetésből. Ez pedig a szakképzés, a felnőttképzés és végül majd a sport.

Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy elsődleges nemzetgazdasági cél a gazdaság teljesítményének fokozása érdekében a foglalkoztatottság és a szakképzett munkaerő hatékonyságának további növelése.

Éppen ezért fontos a szakképzési centrumok képzési, átképzési kínálatának szélesítése, a mindenkori munkaerőigényhez alakítása, képzési feladatainak a fenntartása, bővítése a 2019-ben elfogadott szakképzés 4.0 stratégia mentén. A stratégia tíz kiemelt fejlesztési területen jelölte ki a szakképzésben a versenyképesség, a fenntarthatóság, a szakmai előrelépés biztosítása érdekében a követendő szakmai irányokat, elérendő eredményeket.

Nézzük egy kicsit részletesebben! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szerepelnek a szakképzési centrumok fenntartásával, működtetésével kapcsolatos kiadások. A szakképzési centrumok 2021. évi támogatási előirányzata 141,9 milliárd forint, bevétele 2,7 milliárd forint, így összesen 144,6 milliárd forint kiadási előirányzat felett rendelkezhetnek.

Állami szakképző intézmény a szakképzési törvény 26. §-a (1) bekezdése alapján főszabály szerint a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működhet. Jelenleg Magyarországon megyénként egy, kettő vagy három, Budapesten négy, összesen országosan pedig negyven szakképzési centrum működik. A 2019-20-as tanévben az ott tanulók létszáma meghaladta a 200 ezer főt. A 2021. évi költségvetési évet érintő tanévben és a további tanévekben is a szakképzési rendszer változtatásainak hatására a szakképzésben részt vevők számának további növekedése várható.

A szakképzési centrumok tervezett állományi létszáma a feladatok stratégiából fakadó növekedése miatt összességében a 2021. évre 28 876 főre növekedik. A 2020. július 1-jétől életbe lépő tervezett béremelés forrását a kormány a céltartalékból biztosítja. A szakképzésben oktatók és más alkalmazottak 2020. július 1-jétől megvalósuló bérfejlesztésének végrehajtásához szükséges, az érintettekre vonatkozó felmérés folyamatban van.

A következő a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal működésével kapcsolatos kiadások. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2021. évi támogatási előirányzata 1,9 milliárd forint, tervezett bevétele 311 millió forint, így összesen 2,2 milliárd forint kiadási előirányzat felett rendelkezhet.

Az NSZFH álláshelyszáma összességében a 2021. évre 163 álláshely, ez az úgynevezett alaplétszám, illetve emellett 217 központosított álláshellyel is rendelkezik.

(16.00)

A következő, amiről röviden beszélnék, az a Gazdaságvédelmi Alap fejezetben található, illetve szerepel, ez pedig nem más, mint a szakképzési hozzájárulás. A szakképzési hozzájárulás tekintetében a hozzájárulásra kötelezettek továbbra is megválaszthatják a kötelezettségük teljesítésének a formáját. A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A kötelezettség mértéke továbbra is 1,5 százalék.

A szakképzési hozzájárulásból befolyó bevétel a 2021. évben a tervek szerint 100,5 milliárd forint lesz.

A gazdaságvédelmi foglalkoztatási alap cím, szakképzési és felnőttképzési támogatások alcím. A 2021. évi előirányzat tervezett összege 25 milliárd forintban került meghatározásra, ami megegyezik a 2020. év kiadási előirányzatával. Az előirányzat biztosít forrást a kifutó rendszerű Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj keretében nyújtott támogatásokra, valamint a szakképzési Híd-programban részt vevő tanulók részére ösztöndíj formájában nyújtott támogatásra, továbbá a pedagógusi pótlék biztosítására, illetve az új rendszerű ösztöndíjra is.

Végül fejezeti kezelésű előirányzatok cím, állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzésének kiegészítő finanszírozása jogcímcsoport. Az állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzései kiegészítő finanszírozásának 2021. évi támogatási előirányzata 5,8 milliárd forint. Ez az összeg a szakképzési centrumok és más, állami szakképző intézmények törvény szerinti közfeladat-ellátásának ‑ nem nappali rendszerben folyó ingyenes képzések az első és második szakma, valamint egy szakképesítés megszerzése érdekében, a jelenleg futó képzések esetében ez a felnőttoktatás fogalmával egyenértékű ‑ stabil finanszírozhatóságát biztosítja.

Pozitívan értékelendő, hogy továbbra is kiemelten kezeli a tervezet a szakma- és szakképesítés-szerzés kibővülését, államilag támogatott lehetőségeit. A 2021. évben is várhatóan több tízezer fő képzése folyhat szakképzési centrumokban és más állami szakképző intézményekben ebben a képzési formában.

És ahogy a felszólalásom elején említettem, a sportágazat költségvetéséről szeretnék még néhány gondolatot. A jövő évi költségvetés tervezetében a versenysport eredményességének javítását célzó kormányzati intézkedések mellett hangsúlyos szerepet kap a sport társadalmi bázisának szélesítése is. Stratégiai feladat a kiemelt sportágak ‑ 16 ilyen van: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, karate, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és vívás ‑ sportágfejlesztési elképzeléseinek, illetve a kiemelt fővárosi sportegyesületek stratégiai, működési feladatainak támogatása.

A sportágfejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 11,9 milliárd forintot biztosít a költségvetés, amivel a 2019. évi bázisra áll vissza a finanszírozás. Kedvező hír, hogy a fejlesztési programnak köszönhetően az érintett sportágakban mind a versenyengedéllyel rendelkező felnőtt és utánpótláskorú sportolók együttes létszámában, mind az edzői létszámban, mind pedig a tagszervezetek számában növekedés tapasztalható.

Célként fogalmazódik meg továbbá a kiemelt sportágak körébe nem tartozó, de sportszakmai szempontból jelentős sportágak ‑ így például baseball, softball, búvárúszás, curling, golf, gördeszka, gyeplabda, hullámlovaglás, íjászat, kick-box, lovassport, műugrás, rögbi, sí, snowboard, sportmászás, súlyemelés, szinkronúszás, szörf, taekwondo, táncsport, tollaslabda, triatlon, vitorlázás ‑ szakmai többletfeladatainak, illetve fejlesztési feladatainak a támogatása is.

Az úgynevezett feltörekvő sportágak tehetséggondozó programja pedig az innovatív, a társadalom körében népszerű sportágak fejlesztési lehetőségét szolgálja. Az utóbbi program bevezetésével a kiemelt és a felzárkóztatási sportágakkal együtt közel a teljes országos sportági szakszövetségi szint lefedésre került.

Fontos terület a sportlétesítmény-fejlesztés, amelynek területén célként fogalmazódik meg a kormány által elfogadott, a 2014-2020 közötti időszak sportlétesítmény-fejlesztési stratégiáján alapuló és azt folytató 2021. évi sportlétesítmény-fejlesztési feladatok megvalósítása. Ennek keretén belül elsősorban a kiemelkedő központi létesítmények színvonala emelhető, illetve regionális sportközpontok mint módszertani központok fejlesztése valósul meg.

Meghatározó feladatot jelentenek a kiemelt sportágak és a fővárosi sportegyesületek által tervezett fejlesztések, így például a 2022. évi kézilabda-Európa-bajnokság megrendezéséhez kapcsolódó létesítményfejlesztések, a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztése, a „Modern városok” program keretében történő sportcélú ingatlanok fejlesztései, valamint egyéb, a kormány támogatását élvező egyedi sportlétesítmény-fejlesztések. Mindezek mellett lényeges még a sportági módszertani és edzőközpontok, valamint utánpótlásbázisok kialakítása, amelyek egyúttal több sportág igényeinek kielégítésére is alkalmasak.

Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése céljából 9,8 milliárd forintot biztosít a költségvetés, amely egyrészt magába foglalja az élősport eredményes szereplése elismerésének, másrészt az olimpiai járadék és a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradéknak a fedezetét.

Az eredményes szerepléshez szükséges háttér biztosítását, a versenyzők és a sportszakemberek közvetlen anyagi támogatását, az edzők munkájának elismerését szolgálja a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, a kiemelt edzői program, az utánpótlásedzők életútprogramja és a „Magyar sportcsillagok” ösztöndíja egyaránt.

Az egyes kimagasló sporteredmények állami juttatásáról szóló kormányrendelet alapján a sportvilágversenyeken 1-8. helyezést, illetve aközötti helyezést elérő sportolók és a felkészítésükben közreműködő edzők, nevelőedzők és sportszakemberek részesülnek állami jutalomban, illetve az Európa- és világbajnokságokon érmesek és az őket felkészítő edzők és sportszakemberek eredményességi támogatásban.

Az olimpiai járadék, valamint a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék a jogosultak több évtizedes, magas színvonalú, kiemelkedő tevékenysége és életútja megbecsülését szolgálja.

Pozitívumként emelném ki, hogy az olimpiai felkészülésre rendelkezésre álló összeg, illetve a fogyatékkal élők sportja területén rendelkezésre álló támogatás is megegyezik a 2020. évivel. A kormányhatározat alapján a költségvetés 38,1 millió forintot biztosít a magyar egyetemi-főiskolai országos bajnokság minőségi fejlesztéséhez.

Sportakadémiák támogatása. Az előirányzat a sportolói életpálya bevezetése és fenntartása, a magyar sporttehetségek kiválasztásának és folyamatos nyomon követési rendszerének kiépítése érdekében támogatja a kiemelt utánpótlás-nevelési központok akadémiai rendszerű fejlesztését, az államilag elismert sportakadémiák feladatellátását, ennek keretében biztosítja az emelt szintű szakmai képzést és a felkészüléshez szükséges sportegészségügyi, sporttudományi hátteret, továbbá az átjárhatóságot a köznevelés intézményrendszerével a fokozott sporttevékenységgel együtt járó terhelés, időbeosztás rugalmas kialakítása céljából.

A kézilabda, kosárlabda, labdarúgás sportágak esetében az államilag elismert sportakadémiák támogatása mentén létrejött az állami sportakadémiai rendszer, amely egycsatornás, közvetlen támogatást biztosít azon sportszervezetek számára, amelyekkel négy évre szóló keretmegállapodást kötött az emberi erőforrások minisztere, és sportakadémiai minősítéssel rendelkeznek.

A keretmegállapodásban rögzítésre kerültek az államilag elismert akadémiák által ellátandó feladatok, amelyek megvalósulásával az érintett sportágak hosszú távú utánpótlásképzési munkája még hatékonyabbá válik, és amely feladatok ellátása érdekében az államilag elismert akadémiák állami támogatásban részesíthetőek.

Jelenleg összesen húsz államilag elismert sportakadémia rendelkezik keretmegállapodással és sportakadémiai állami minősítéssel. A törvényjavaslatban szereplő összeg a teljes előirányzat szintjén 17,8 milliárd forint.

A hazai rendezésű sportesemények támogatása. A 2021-es tervezetben prioritást élvez a kiemelt hazai rendezésű sportesemények költségvetési támogatása, amelyeknek sportszakmai és diplomáciai eredményei mellett jelentős a sportágak népszerűsítéséből, a példaképek állításából és az önkéntesség elterjesztéséből fakadó, társadalomra gyakorolt pozitív hatása is.

(16.10)

2021-ben fejlődési tendencia várható a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények számának növekedésében, amely a jövő évi versenynaptár strukturális változásában, valamint a nemzetközi sportesemények, valamint a nemzetközi konferenciák és kongresszusok támogatási rendszerének átalakításában gyökerezik. Egy 2020-as kormányhatározat értelmében a Budapest Fejlesztési Központ jelöli ki a nemzetközi sportesemények pályázatának és megrendezésének, valamint az azzal kapcsolatos támogatások ellátására vonatkozó személyt, illetve felelőst. A Budapest Fejlesztési Központ létrehozásáról szóló kormányhatározat értelmében valamennyi, állami támogatással megrendezendő kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sportesemény, valamint állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai esemény pályázatának és megrendezésének kormányzati felelőse a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos.

Ennek keretében a sportesemények pályázásához és megrendezéséhez 2021. évben szükséges 11,3 milliárd forrást a központi költségvetés a XI. Miniszterelnökség fejezetében biztosítja.

Végül néhány gondolat a versenysport támogatásáról. Ezen az előirányzaton kerül tervezésre a további kiemelt hazai rendezésű sportesemények, konferenciák és kongresszusok megrendezése, a nemzetközi sporteseményeken, kongresszusokon történő részvétel, a sportdiplomáciai tevékenység, valamint a sportinformációs rendszerek kialakításával, közreműködésével, modulszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat, szakértői tevékenységet támogató források; ezek tehát a versenysport támogatására vonatkozó előirányzaton találhatók.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021. esztendőre vonatkozó költségvetés-tervezet három fontos elemét emeltem ki a felnőttképzésre, a szakképzésre és a sportra vonatkozóan, és hasonlítottam össze ezzel a jelen pillanatban zajló 2020-as esztendővel. Úgy gondolom, mindenképpen a puding próbája az evés, tehát a költségvetés mindig a gyakorlatban mutatja meg a használhatóságát.

Van tapasztalatom, hiszen korábban Győr város alpolgármestereként dolgoztam, egy kisebb, 50 milliárd forintos értékű éves költségvetés tervezésében, illetve megvalósításában vettem részt két ciklusban is. Azt szoktuk mondani, hogy ha szeretnénk pozitív eredményeket elérni a következő évben, ahhoz egy megfelelő és végrehajtható költségvetést kell elkészíteni. Én úgy gondolom, áttekintve a költségvetés egészét, hogy ez a 2021-re tervezett költségvetés elfogadható, és nyilván a zárszámadásnál majd kiderülnek a részletek is.

A magam részéről támogatom, és ezt kérem minden jelen lévő képviselőtől. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)