Harrach Péter (KDNP)

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jó költségvetésnek sok feltétele van, én kettőt említenék, amit fontosnak tartok: egyértelműen tükrözze a benyújtónak a politikai elveit és szándékait, és ennek párjaként alkalmazkodjon a valósághoz. Én úgy érzem, hogy ez a költségvetés mind a két szempontnak megfelel, és ha megnézzük a kiadási oldalnak a három markáns csomagját, az egyértelműen szolgálja a költségvetési célt: a gazdaság megerősítését, a foglalkoztatás jelenlegi szintjének ‑ mármint a járvány előtti szintjének ‑ megtartását és növelését, a családok gyermekvállalásának és -nevelésének a támogatását, illetve az esetleg újra bekövetkező járványra való felkészülést.

Kezdjük talán ezzel az utóbbival, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alappal, amely 3000 milliárd forintot tartalmaz. Minden ilyen komoly kiadás esetében tegyük fel a kérdést, hogy milyen értéket jelenít meg. Nyilvánvaló, hogy itt az élet tiszteletéről és védelméről és az egészség megőrzéséről van szó.

(14.20)

Az életet mi feltétlenül tiszteljük a fogantatástól a természetes halálig, és ennek a tiszteletnek és az egészség megőrzésének a szándéka jelenik meg az említett alapban.

Ha már ezzel a kérdéssel foglalkozunk, akkor mindenképpen vissza kell tekintenünk az elmúlt időszak védekezésére. Azt mondhatjuk, hogy sikeres volt, és ennek is volt három feltétele, az időben meghozott és hatékony kormányzati intézkedések, a védekezésben részt vevők áldozatos munkája, illetve a magyar emberek fegyelmezettsége. A felkészülésben természetesen az egészségügyi fejlesztéseknek, eszközbeszerzéseknek, béreknek van fontos szerepük. Egy szempontot azért kiemelnék még. Eddig az eszközbeszerzés alapját a jó külgazdasági kapcsolatok adták, a következő időszakban viszont a hazai eszközgyártásra helyez hangsúlyt a kormányzat. Ez nem csupán a vakcinagyártásra vonatkozik, hanem a különböző eszközökre, amelyek végül is a járvány elleni védekezés legfontosabb alapját jelentik.

A második ilyen nagy csomag a Gazdaságvédelmi Alap, amely 2550 milliárd forintot tartalmaz. Itt is fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon milyen érték jelenik meg ebben a csomagban. A válasz egyértelmű: a munka, az emberi munka mint érték, hiszen részben a gazdaság működésének az alapját adja ez, másrészt a társadalom egészséges mivoltát szolgálja, mert ha a munka és a jövedelem arányban van, az megfelel a társadalmi igazságosságnak. S tegyük hozzá azt is, hogy ha azok kapnak munkabért, akik dolgozni akarnak, és az állam képes biztosítani a munkalehetőségeket, akkor nem kell már eltartaniuk egy széles társadalmi réteget. Mert tegyünk különbséget ‑ és ez a társadalmi igazságosság része ‑ a dolgozni akarók és a dolgozni nem akarók között. S itt majd szeretnék egy jobboldali és egy baloldali szándékra utalni.

Harmadszor pedig a munka az egészséges személyiségnek is az alapját jelenti, hiszen ha valakinek az életéből hiányzik a munka, akkor az nem tud egészséges emberi életet élni. Itt az egészség természetesen nem csupán testi egészséget jelent.

Itt kell megemlítenem a jobb- és baloldal szemlélete közötti különbséget, amikor a munkáról beszélünk. Mi azt mondjuk, hogy a munkajövedelem biztosítása a legjobb szociális juttatás is, hiszen az a régi mondás, hogy a jó gazdaságpolitika a legjobb szociálpolitika, ebben az esetben igaz. Nem mondjuk azt, hogy segélyre soha nincs szükség, de azt kimondjuk, hogy segélyezésre csak krízishelyzetben van szükség. A krízishelyzet lehet permanens persze, ha valaki fogyatékos, de adott esetben, ha elveszti a munkahelyét, és amíg nem tud újat szerezni, akkor az átmeneti időszakban átmeneti segélyezést igényel. Azonban ha valaki arra rendezi be az életét, hogy ő segélyből éljen, az a dolgozó és dolgozni akaró emberek eltartására számít, márpedig ez a társadalmi igazságosság ellen van. Ennek a csomagnak, tehát a Gazdaságvédelmi Alapnak a legfontosabb eleme a munkahely-biztosítás, annak megvédése és megteremtése.

Engedjék meg, hogy egy kicsit még elidőzzek ennél a kérdésnél, tehát a gazdaságpolitikánál. Ha visszatekintünk a járvány előtti időszakra, akkor azt kell látnunk, hogy egy kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért ez a járvány. Az államháztartás hiánya mindig a referenciaérték alatt volt, 2019-ben 2 százalék, az adósságráta a GDP 66,33 százaléka, és 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a GDP. Hozzá kell tennünk azt, hogy beruházási szempontból is csúcsot döntöttünk az elmúlt évben. De tegyük hozzá, hogy reményeink szerint a 2021-es költségvetés biztosítani fogja azt, hogy a GDP-növekedés ismét 4 százalék fölött legyen. Ami a munkahelyeket illeti: valóban 840 ezerrel dolgoznak többen, mint tíz évvel ezelőtt, és a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt az elmúlt évben.

Ha túllépünk az előbb említett gazdasági kérdéseken, előtte még egy utalást hadd tegyek arra a vitára, amibe nem szeretnék beleszólni, de ebben az esetben, azt hiszem, hogy alaptalan volt a szakszervezetek félelme a munkatörvénykönyv módosításával kapcsolatban. Én a kétéves munkaidőkeretre utalok. Gondoljanak bele, hogy valaki két-három hónapig nem tudott dolgozni, és az a veszély fenyegette, hogy a munkaadói el fogják bocsátani. Ebben az esetben a munkaadónak két lehetősége volt: vagy valóban elbocsátja a munkavállalóját, vagy pedig saját tartalékának a felhasználásával megőrzi, annak reményében, hogy a következő évben éppen a munkaidőkeret felhasználásával behozza a lemaradást, és ezzel nemcsak a saját cégének a nyereségét biztosítja, hanem a munkavállaló jelen esetben történt munkahelyvédelmét is. Tehát ilyen értelemben ez a törvény mindkét felet szolgálta.

(Folytatás a 138/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. június 10. szerda 138/2. szám

Országgyűlési Napló

S akkor, ha megengedik, a családtámogatásra térnék át, mint a harmadik nagyon fontos és nagy költségvetési forrást biztosító keretre. Itt 2295 milliárd forintról van szó. Milyen érték jelenik meg? ‑ ebben az esetben is tegyük fel ezt a kérdést. Azt kell mondanunk, hogy a család értéke, ami megfelel az emberi természetnek, hiszen az ember közösségi lény, és a közösségekben találja meg az egyén is önmaga érvényesülését és kibontakozását. S az ilyen legkisebb természetes közössége a társadalomnak a család, tehát az egyén számára is fontos.

A családtámogatás célja kettős, egyrészt a gyermekvállalás támogatása, ha nemzeti szinten nézzük, akkor a demográfiai helyzet javítása, illetve a család jólétének a növelése. Ha megengedik, néhány adatot itt is megpróbálok a mondanivalóm bizonyítására felhozni. A családvédelmi akcióterv 2019 közepén indult, s olyan intézkedések tartoznak ide, mint a babaváró támogatás, a többgyermekesek kamattámogatott kölcsönének a kiterjesztése, a második vagy további gyermeket vállalók jelzáloghitel-tartozásának a csökkentése, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, de nagyon fontos a négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, a nagyszülői gyed, és folytathatnánk. Most is, amennyire a lehetőségeink biztosítják, a családok és a gyermekek jólétét és segítését szolgálják például azzal, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek családjainak az életkörülményeit próbáljuk javítani.

Az is tény, hogy a táboroztatásban 130 ezer nehéz helyzetben lévő anyaországi és Kárpát-medencei gyermek kapott pihenési lehetőséget.

(14.30)

A bölcsődei ellátás további erősítése a költségvetésünkben is szerepel. Beszélhetnénk még a tehetséggondozásról is, de a családnak nemcsak a gyermekek és a szülők a tagjai, hanem az idős nagyszülők is, és itt a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről is szólnunk kell.

Befejezésképpen engedjék meg, hogy még egy szempontot megemlítsek, a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának a szempontját! Egy felelős kormányzat gondol arra, hogy a kiadási oldalon olyan mértékű terhek ne jelenjenek meg, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot veszélyeztetik. Az a modellszámítás, az arról szóló táblázat azt mutatja nekünk, hogy ha ötven év múlva követjük a legnagyobb kiadásokat, várható kiadásokat, akkor is stabil maradhat a költségvetés. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb kiadásnövekedés a nyugdíjak kiadásánál jelenik meg, de ott is, ha a ’20-as 8,4 százalékos GDP-arányt nézzük, akkor az ötven év múlva, 2070-ben 12,4 százalékos arány nem dönti romba a költségvetést, még ha viszonylag jelentős mértékben megemelkedik is. Ez üzenet azoknak, akik ma aggódnak a nyugdíjaskorukban történő megélhetésük miatt, ez a költségvetés is olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek a hosszú távú költségvetési biztonságot garantálják.

Én úgy gondolom, hogy aki elolvasta, és a tényeket figyelembe véve átgondolta ezt a költségvetést, azt mondhatja, hogy annak az általam említett két feltételnek is megfelel, ugyanakkor jól szolgálja azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)