Dr. Brenner Koloman (Jobbik)

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési törvény értékválasztást mutat. A néppárti Jobbik számára az oktatás az a hadügy, amely kifejezi megújult nemzeti néppártunk értékválasztását. Egy oktatáspolitika akkor sikeres, ha testben, lélekben és szellemben ép embereket képes kibocsátani; ha minden magyar polgár számára biztosítjuk azt, hogy ha kijön az oktatási rendszerből, akkor elsajátított olyan gondolkodási és magatartási formákat, amelyeket aztán a közösségükön és a családjukon belül harmonikus életvitelre tudnak alkalmazni. Ráadásul a XXI. században olyan felgyorsult világban élünk, ahol az oktatási rendszerünknek komoly kihívásoknak meg kellene felelniük, gondolok itt csak a robotizációra vagy az informatika felgyorsult fejlődésére, a big data és a mesterséges intelligencia kérdésére, hogy csak azokat a legfontosabb kihívásokat soroljam, amelyekre az oktatási rendszernek is reagálnia kellene.

Az oktatás ügye tehát alapvetően fontos hazánk gazdasági, társadalmi, ökológiai és politikai, kulturális fejlődése szempontjából; a legfontosabb eszköze a szegénység elleni harcnak; a társadalmi kohézió és a nemzeti összetartozás megalapozója. Ezért tehát a néppárti Jobbik számára kiemelt nemzetstratégiai ágazat; hosszú évek óta követeljük, hogy ezt egy önálló oktatási minisztérium jelenítse meg, az óvodától az egyetemig, illetve a felnőttképzésen és a nem iskolai típusú képzéseken át, hiszen csak ebben a holisztikus szemléletben lehet mindazon kihívásokra érdemben reagálni, amelyeket az előbb felsoroltam.

Egy XXI. századi társadalom fejlettségének az egyik legfontosabb mutatója az, hogy hogyan becsüli meg az értelmiséget. Az egyetemi hierarchia tetején 2015 óta végbement bérfejlesztések során kialakult egy olyan bérszínvonal, amely még a régiós országokkal egybevetve is még mindig nagyon elmarad akár csak a régió országaihoz képest is. És akkor itt hadd idézzem Bódis államtitkár urat még abból az időszakából, amikor ő a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt, én pedig egyetemi vezetőként ott voltam személyesen azon a konferencián, ahol akkor Bódis rektor úr bruttó 850 ezer forintos egyetemi tanár 1. fizetést követelt; most államtitkárként nem ezt valósítja meg, ha jól emlékszem a legutóbbi számokra.

(14.10)

Tehát azt akartam belőle kihozni, hogy különösen az egyetemi hierarchia alsóbb szintjein a tanársegédek és adjunktusok bérezése még mindig ‑ akár csak a teljesen normális, átlagos fizikai munkát végző, tisztességes polgárok fizetésével egybevetve ‑ nem fejezi ki azt az értékválasztást, amiről beszéltem a hozzászólásom elején. Ezért is nyújtottam be olyan módosító indítványokat a költségvetéshez, amelyek az egyetemek elemi költségvetését megemelnék annak érdekében, hogy végre jusson tisztességes bérezésre, és nem, tisztelt képviselőtársaim, nem a közalkalmazotti bértábla a hibás, mert azok minimális összegek, és a megfelelő finanszírozás esetén bárkinek lehetne differenciáltan, a kutatói és oktatói teljesítménye alapján akár differenciált bérezést is juttatni a magyar egyetemeken, ha lenne rá pénz, de nincs, tisztelt képviselőtársaim. Ráadásul a hallgatók ösztöndíját is érdemben emelni kívánom a módosító javaslatomban, hiszen azt is lássuk be, hogy különösen a nagyobb városokban a lakhatási válság nagyon komoly, hiszen aki ismeri például a budapesti albérletárakat, az pontosan tudja, hogy nemhogy egy egyetemista, de egy fiatal felnőtt, aki már két lábbal a munka világában él, nagyjából a fizetését ráköltheti akár az albérletére, és akkor miből veszi meg az ételt?

Egy másik nagyon fontos módosító javaslatom a Magyar Tudományos Akadémiát érinti, hiszen a magyar tudományos életet felforgatta a Fidesz tudás- és értelmiségellenes politikájának az a lépése, amelyben kiszervezték a kutatóintézeteit a Magyar Tudományos Akadémiának, és azt kell mondanom, hogy ez a fajta megbolygatása a magyar tudománynak a mai napig hat, és a mai napig hagyják el a hazánkat a kiválóan képzett kutatók emiatt. Én azt gondolom, úgy is, mint volt egyetemi vezető és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja, hogy a módosító indítványomba belefoglalt béremeléssel és a kutatók számára fontos nemzetközi együttműködéshez szükséges anyagi források biztosításával is meg kellene állítanunk ezt a folyamatot. Természetesen ez egy kiemelt célja kell hogy legyen a mindenkori kormányzatnak, hiszen a magyar tudományos élet, amely egyrészt az egyetemeken, másrészt pedig a Magyar Tudományos Akadémián belül mutatkozik be, egy olyan kiemelt és olyan nemzetstratégiai ágazat, amelyet máshol nem lehet pótolni. Gyakorlatilag ez az anyagi elismerés biztosítaná tehát azt, hogy próbáljuk meg visszafordítani ezt a folyamatot, amit a Fidesz tudomány- és egyetemellenes politikája eddig már sajnos okozott.

Külön kiemelném az Arcanum Digitális Tudománytár esetét, hiszen egy ideig úgy tűnt, hogy nincs meg a finanszírozása ennek a tudástárnak, és azt viszont eléggé aggályosnak tartom, hogy a legutóbbi tárgyalás szerint, ha jól láttam, akkor a Fidesz kultúrpápája, Demeter Szilárd ‑ akit arról ismerünk, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként egy, a németek kiirtásán viccelődő műsort finanszírozott ‑ fogja ezeket a pénzeket is valahogy megítélni, úgyhogy ezt rendkívül aggályosnak tartom.

Egy következő nagyon fontos és kiemelt területe annak az értékválasztásnak, amiről a hozzászólásom szól, a magyar kultúra területe. Hiszen a kultúra a néppárti Jobbik szerint nemzeti alap, ezért is tartottuk nagyon negatív hatásúnak azt a nemrég tárgyalt fideszes javaslatot, amely a kultúra művelőinek nagyobb részét megfosztotta a közalkalmazotti státuszától. Én azt gondolom, hogy ez a lépés is beleilleszkedik abba a vonulatba, amiről én most beszélek, hogy mindenfajta olyan értelmiségi-központ, ahol autonóm személyiségek vagy autonóm kutatóközösségek kifejtik a véleményüket, egy üldözendő célpont a Fidesz számára, úgy tűnik, legalábbis ezek a lépések sorba ebbe az irányba mutatnak sajnos.

Mi a kulturális szféra alulfinanszírozását nem azzal látnánk orvosolandónak, hogy még a közalkalmazotti státuszától is megfosztom a színészeket, hogy aztán a színigazgatók nyáron ne adjanak nekik fizetést ‑ mert nagyon sokszor ez fog bekövetkezni ennek a változásnak a hatására ‑, hanem igenis a kultúra nemzeti alap, amelyet megfelelő módon kell finanszírozni, és nem különböző olyan eszközökkel és fogalmakkal kell operálni, amelyek a kulturális szférában is kimondottan egyfajta rablókapitalizmusnak az alapelveit követik, miszerint csak azt finanszírozom, ami behozza a pénzt, és így tovább. Részben egyébként kapcsolódik az önkormányzatok finanszírozásához is ez a kérdés, hiszen a néppárti Jobbik véleménye szerint minden magyar polgárnak joga van ahhoz, hogy hozzájusson a magyar kultúra gyümölcseihez. Az persze érthető, és politikai kommunikációs szempontból látjuk az eredményeit is sajnos ‑ az idézőjeles eredményeit ‑, hogy mi történik akkor, ha széles tömegei a magyar társadalomnak kizárólag az M1, Tények fake news-gyár és Kossuth Rádió Bermuda-háromszögéből tájékozódnak arról, hogy kitől kell éppen rettegni. Azt gondolom, hogy a magyar kultúra sokkal többet érdemel ennél. Azt gondolom, hogy hazánk értékválasztása és XXI. századi boldogulása nem ezektől a Bermuda-háromszögben tévelygő emberektől fog aztán megvalósulni, hanem éppen ellenkezőleg: ha a magyar állam biztosítja minden magyar polgár számára a kultúrához való hozzáférését, és ehhez megfelelő önkormányzati finanszírozásra is szükség volna természetesen.

Hiszen sajnos a legtöbb kisebb településen már nem működik úgy a kultúrház, mint korábban, már nem működik úgy a könyvtár, mint korábban, és az egyéb, fideszes politika szerint gyanús dolgokról, mint a levéltárról már nem is beszélek. Itt ismételten meg kell említenem azt a történetet, amikor egy magasrangú levéltári vezető beszámolt nekem személyesen arról, hogy őt behívatta egy csőnadrágos fideszes kolléga, és kérte tőle, hogy akkor holnapra fél oldalban indokolja már meg neki, hogy miért kell levéltár a világon. Tessék parancsolni, ez a fideszes értékválasztás!

Összefoglalóan tehát: a magyar egyetemi világok ennél többet érdemelnek, mint ami ebben a költségvetésben szerepel számukra, a Magyar Tudományos Akadémia ennél többet érdemel, és a magyar kultúra ennél többet érdemel.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)