Varga Mihály (Fidesz)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendhagyó idők rendhagyó intézkedéseket igényelnek. A magyar társadalom egészének, valamennyi honfitársunk győzelme, hogy azonnal meg tudtuk tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyertük a csatát a vírussal szemben. Ennek tudatában is mély fájdalommal fordulunk az áldozatok családjai felé.

A következő feladat az, hogy minél gyorsabban visszaépítsük gazdaságunk növekedését a járvány előtti szintre, ezért Magyarország 2021. évi költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat; forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához. Megőrizzük tehát azokat az értékeket, amelyeket magunkénak vallunk. A jövő évi költségvetésben is kiemelt helyen van a családok védelme, a gazdaság fejlődési lehetőségeinek a biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.

Mindezeknek megfelelően a kormány formáját és tartalmát tekintve is új típusú költségvetést nyújtott be az Országgyűlés elé. A korábbi klasszikus minisztériumi logikát felváltja az, hogy a költségvetés jövőre két nagy alapra, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapra és a Gazdaságvédelmi Alapra épül. Hozzáteszem, jelentősen egyszerűsítettük a szerkezetet is, a korábbiakhoz képest közel felére csökkent a költségvetési sorok száma a transzparencia fenntartása mellett.

A magyar gazdaság elmúlt tíz évben elért eredményei és a válság kezelése érdekében megtett kormányzati lépések sikere alapján joggal várható, hogy hazánkban gyorsabban épül majd vissza a gazdaság növekedése, mint más érintett országokban. Emellett a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás olyan tényező, amelyre Magyarország fejlődéséhez, önállóságának megőrzéséhez minden helyzetben szükség van. Ezeket továbbra is megőrizzük. Hazánk belső erőforrásait alapul véve a 2021-es költségvetés tervezete egy dinamikus, 4,8 százalékos bruttó hazaitermék-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos bruttó hazaitermék-arányos hiánycéllal, valamint egy nemzeti jövedelem 0,5 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol az államadósság csökkenése mellett. A jövő évben várt gazdasági bővülés és a fegyelmezett gazdálkodás eredményeként az átmeneti növekedés után az államadósság is újra csökkenő pályára áll, és reményeink szerint ez jövőre újra 70 százalék alá tud majd kerülni.

A szokásoknak megfelelően immár hatodik éve tavasszal nyújtjuk be a törvényjavaslatot. Tesszük ezt azért, mert a mostani helyzetben különösen fontos, hogy ne adjuk fel azt az előnyt, amit a kormányzati intézkedések korai megismerése, a kiszámíthatóság jelent a piac szereplői és nyilván a háztartások, a családok számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány egy erős, ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért idén márciusban. A magyar gazdaság 2010 óta komoly fejlődést tudott felmutatni. Míg hazánkat 2009-ben a világ egyik legsebezhetőbb országaként tartották számon ‑ emlékezzünk rá, akkor még a tíz, éppen csőd előtt álló ország között voltunk emlegetve ‑, és a globális válság kitörésének pillanatában az akkori baloldali-liberális kormány az elsők között fordult a nemzetközi intézményekhez hitelért, addig 2019-re, tíz évvel később hazánk gazdasági növekedésében az Európai Unió egyik motorjának számított. Az elmúlt években visszafizettük az IMF-től és az Európai Bizottságtól felvett hitelt, és Magyarország képes döntő részben belső forrásokból finanszírozni működését. Ellentétben a szocialista kormányzás időszakával, nem az eladósodás jellemző, hanem stabil és kiegyensúlyozott fundamentumokon nyugszik a gazdaság, ahol az adósságszint is folyamatosan csökken. A 2013-as növekedési fordulat óta a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán van, és 2013 óta összesen közel 30 százalékkal bővült. 2019-ben pedig éves szinten 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, és rekordmértéket, 28,6 százalékot ért el a beruházási ráta. 2010-ben az egy főre jutó hazai termék euróban számolva az EU-15 átlagának 33 százalékát tette ki, ami 2019-re 40 százalékra emelkedett. A 2010-ben célként kitűzött, tíz év alatt elérendő 1 millió új munkahelyből az elmúlt kilenc évben már 840 ezer megvalósult. A foglalkoztatottak száma így meghaladta a 4,5 millió főt, és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékra csökkent 2019 végére, ami a negyedik legalacsonyabb volt az Európai Unió tagállamai között. Míg 2010-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 132 665 forint/hó volt, addig 2019-re több mint 84 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, tehát 244 609 forint volt tavaly év végén ez a jövedelem.

(8.20)

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt kilenc évben éves átlagban 7 százalékkal nőtt az átlagkereset. A magyar gazdaságtörténetben nem volt még ilyen hosszú, folyamatos bérnövekedéssel és keresetnövekedéssel járó időszak. Az adatokból kiderül az is, hogy 2019 végére a versenyszférában 90 százalékkal kerestek többet, mint 2010-ben, míg a közszférában 71,5 százalékkal vihettek haza több pénzt 2019-ben, mint 2010-ben.

Fontos látni, hogy az egyik legnagyobb előrelépés 2010 óta a munkaerőpiacon történt. Ez minden más eredmény alapját jelentette. A rendszerváltozás óta nem volt olyan alacsony a munkanélküliség hazánkban, mint 2019-ben. 2010-ben a 15-74 év közöttiek körében 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta, tehát közel 12 százalék, ugyanez 2019-ben már csak 3,4 százalék volt. A munkanélküliek száma kevesebb mint harmadára, mintegy félmillióról 163 ezerre csökkent. Közel három évtizede, vagyis a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint 2019 végén. A foglalkozásban állók száma 4 millió 520 ezer volt, és a hazai versenyszférában egy év alatt mintegy 31 ezerrel nőtt ez a létszám.

Gondolják csak el, tisztelt képviselőtársaim, a 2008-as válság úgy érte az országot, hogy akkor 8 százalék fölötti munkanélküliség volt. A mostani járványügyi helyzet 3,3 százalékos munkanélküliségnél ért bennünket, magyarán sokkal inkább válságellenállók vagyunk, mint a 2008-as időszakban.

A foglalkoztatottság növelését, valamint a vállalatok beruházási hajlandóságát és versenyképességét is nagyban segíti a kormány kezdeményezése; 2016-ban megkötöttük a béremelési és adócsökkentési megállapodást. Ennek köszönhetően egyrészt nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen csökkentek a munkáltatói terhek. Az igazi fordulatot 2010 után az jelentette, hogy a növekedést és a felzárkózást úgy értük el, hogy közben a költségvetés egyensúlyát is sikerült helyreállítani. Csökkenő pályára állt a bruttó hazaitermék-arányos államadósság. Szemben a 2010-es 80 százalék feletti értékkel, 2019 végére az adósság mértéke 66,3 százalékra mérséklődött, magyarán egy 30 éves problémát tudtunk meghaladni ‑ amikor a magyar gazdaság növekedett, mindig nőtt az államadósság mértéke is. Most először van olyan időszakunk, amikor az államadósság mértéke jelentősen csökkent, miközben a gazdaság teljesítménye pedig európai összevetésben is kiemelkedő volt.

Rendkívül fontos hangsúlyozni azt is, hogy Magyarország Kormánya az államadósság finanszírozásában a belföldi forrásokra helyezte a hangsúlyt, így sikerült az államadósság szerkezetét is biztonságosabbá alakítani. Míg tíz évvel ezelőtt csaknem az adósság fele külföldi devizában volt, addig 2019 negyedik negyedévére ez az arány 21 százalékra apadt, tehát 50 százalékról 21 százalékra; a külföldiek aránya pedig a 2011. végi 65 százalékról a tavalyi év végére 34 százalékra csökkent.

Tehát a hazai arány lett 65 százalék az államadósságon belül. És mindeközben a lakossági kézben lévő államadósság becsült aránya 26 százalék, ez 2010-ben csupán 3 százalék volt. Tehát a magyar lakosság az, amelyik ma már az államadósság kezelésében a magyar államnak, a magyar kormánynak segítségére van. Azt gondoljuk, hogy ez így helyes. Az a hozam, az a kamatjövedelem, ami ezen keresztül képződik, itt kell hogy maradjon az országban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót a gazdasági keretekről és a kormány prognózisáról. Mivel a koronavírus-járvány kiváltotta gazdasági válság felülírta a korábbi növekedési kilátásokat, a magyar gazdaságpolitika prioritásként kezeli az eddig elért gazdasági eredmények megvédését. Növekedési periódusban kapott el bennünket a járvány és az ezzel járó gazdasági visszaesés.

A koronavírus-járvánnyal már érintett 2020 első negyedévében 2,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság; erre összességében csak négy európai uniós ország volt képes az idei év első negyedévében. Ezzel a teljesítménnyel tehát továbbra is élmezőnyben vagyunk, és több mint 5 százalékkal haladtuk meg az első negyedévben az Unió átlagos növekedését. Tehát ez a növekedési ütem, ez a növekedési többlet: Magyarország nemcsak megőrizte, ami a múlt év végét jellemezte, hanem még növelte is.

Előretekintve elmondható, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a járvány utáni gazdasági visszarendeződéssel párhuzamosan 2021-re dinamikus, a már említett 4,8 százalékos bővülés prognosztizálható. Ezt követően tartósan is fennmaradhat a 4 százalékot meghaladó növekedési ütem.

Természetesen most belemehetnék abba a szakmai vitába, hogy a válság utáni visszaépülés mennyire lesz gyors, mennyire lesz lassú vagy visszafogott. A magyar kormány prognózisai egy mértékadó, visszafogott becslésen alapulnak. Vannak ennél optimistábbak is, vannak persze pesszimistábbak is ‑ azok most éppen hiányoznak az ülésteremből (Potocskáné Kőrösi Anita felé:), egy hölgyet leszámítva (Derültség a kormánypártok padsoraiból.) ‑, de azt kell gondolnom vagy azt kell mondanom, hogy a magyar kormány egy olyan konzervatív növekedési pályát vázolt fel, ami képes arra, hogy teljesíthető legyen jövőre.

A magyar gazdaságpolitika tehát továbbra is elkötelezett a felzárkózási folyamat mellett. Ezt a célt változatlanul három dolog jellemzi: a versenyképesség javítása, az adócsökkentések folytatása, valamint a felelős költségvetési gazdálkodás fenntartása; ezeket továbbra is alap-kiindulópontnak tekintjük.

Tisztelt Ház! 2021-ben az önök előtt lévő törvényjavaslat szerint minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majd. Engedjék meg, hogy néhány területet kiemeljek, és ezek között is hadd kezdjem a családok támogatásával. A költségvetésben jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására. Ez az összeg 67 milliárddal magasabb, mint az idei évben. 2010 óta a kormány közel 2,5-szeresére emelte a családok támogatását, így ez arányaiban egész Európában a legmagasabb, a bruttó hazai termék 4,5 százaléka.

A nyugdíjakról. A költségvetés biztosítja a nyugdíjasok megbecsülését szolgáló forrásokat is. 2021-re mintegy 3907 milliárd forintban határoztuk meg a nyugellátások kiadásait. Ez is magasabb, mint az idei, 327 milliárd forinttal, tehát itt is jelentős emelkedés történik.

Külön ki kell emelnem és külön hangsúlyoznom kell, hogy rendelkezésére áll a kormánynak, az állami szerveknek az az összeg is, ami a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első ütemét jelenti. Több mint 53 milliárd forint fog rendelkezésre állni a nyugdíjprémiumra, 77 milliárd forint a 13. havi nyugdíj első ütemének a visszaépítésére, tehát tartjuk azt az ígéretünket, hogy a nyugdíjak értékállóak lesznek, és nemcsak ezt tartjuk, hanem jelentősen növekedni fog a nyugdíjak értéke a következő évben.

Az oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forintot szán a kormány, ami több mint 78 milliárd forinttal több, mint az idén, és 784 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Az egészségügyre a következő évben 2115 milliárd forint jut. Ez is több 156 milliárd forinttal, mint az idén, és ez 918 milliárd forinttal több, mint a 2010-es évben.

Nagyon fontos, hogy megőrizzük azt a biztonságot, ami Magyarországot jellemezte és jellemzi, ezért tehát a határok védelme és a közbiztonság továbbra is kiemelt feladat. A védelemre fordítható kiadások és források 2021-ben 704 milliárd forintot tesznek ki, ami szintén magasabb az idei évhez képest 154 milliárd forinttal, tehát itt is egy jelentős emelkedés történik.

A rendvédelem, közbiztonság további fejlesztésére 953 milliárd forint jut, ez 93 milliárd forinttal több, mint az idén.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete, idetartozik például a táppénz, a munkanélküli-ellátás, a családi pótlék és a korábban már említett nyugellátás, 541 milliárd forinttal nő az idei évhez képest, így az ágazat 2021-ben már 6500 milliárd forinttal fog gazdálkodni.

(8.30)

Tehát a magyar kormány továbbra sem abban gondolkodik, hogy egy munka nélkül megszerezhető alapjövedelem legyen ezeknek az ellátásoknak a kiindulópontja, hanem a hagyományos jóléti szolgáltatások kereteit fogjuk magasabb szinten biztosítani.

A költségvetés jövőre 4477 milliárd forintot biztosít a közszférában dolgozók béreire, ez is magasabb az idei évnél 387 milliárd forinttal, és a munkahelyvédelem egyik eszközeként a kormány a közfoglalkoztatás kiadási keretét is jelentősen megnöveli, 165 milliárd forintra. Nyilván ha a járvány hatásaként megnövekedett a munkanélküliség, akkor ennek még jövőre lehet hatása, ezért ezeket a kereteket megnöveltük, mind az idei évben, mind pedig a következő évben több forrás áll rendelkezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kiemelt célok mentén a jövő évi költségvetés karakterét tehát alapvetően a két önálló alap határozza meg, a Gazdaságvédelmi Alap és az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, ezt egészítik majd ki az intézményi és tárcaköltségvetések. Most engedjenek meg néhány szót erről a két alapról, ennek a szerkezetéről.

Kezdem a Gazdaságvédelmi Alappal. A koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokra adott válaszként a kormány Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi programját dolgozta ki. A gazdaság védelme, a munkahelyek megőrzése és újak teremtése a 2021. évi költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alapra és annak részeként egy gazdaságvédelmi foglalkoztatási alapra épül majd. A Gazdaságvédelmi Alapon keresztül 2021-ben 2550 milliárd forintot meghaladó forrás áll majd rendelkezésre a munkahelyek megőrzésére, új munkahelyek létrejöttének az elősegítésére, a kiemelt ágazatok megerősítésére, a vállalkozások likviditásának, finanszírozásának a biztosítására, valamint a családok támogatására és a nyugdíjasok védelmére.

Továbbra is az adócsökkentés politikájában hiszünk. Szemben a korábbi kormányok válságkezelésével, ami kizárólag adóemelésekben és megszorításokban gondolkodott, a polgári oldal az adócsökkentést és a magyar háztartások terheinek mérséklését választotta válságkezelési módszerként. Továbbra is fontos célnak tekintjük a teljes foglalkoztatottságot. A kormány célja, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, legalább annyi új munkahelyet hozzunk létre.

A másik nagy alapunk az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap. Ez a pillér mintegy 3000 milliárd forint összegű forrást tartalmaz a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez. Az egészségbiztosítási ellátások kiadásai közül a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátás jelenti. Az idei előirányzathoz viszonyítva erre a célra a többletforrás összege mintegy 138 milliárd forint. Ez biztosítja többek között az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábbiakban megkezdett bérfejlesztési programjához szükséges fedezetet.

A 2021. évi források lehetővé teszik a már megkezdett egészségügyi ellátást javító intézkedések folytatását, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának a növelését, valamint a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának a javítását, ezeknek a feladatoknak a támogatását. A jövő évi többletforrás biztosítja emellett a nagy értékű gyógyszerek, eszközök további beszerzését, többletkapacitások befogadását, a meddőségkezelési ellátás finanszírozásának további fejlesztését is. Az idei évi előirányzatokhoz képest a gyógyszertámogatás kiadásaira és gyógyászati segédeszköz támogatására is jelentős többletet fogunk biztosítani.

Engedjék meg, hogy néhány mondatot a részkérdésekről is szóljak, ilyen például az „Egészséges Budapest” program. Az „Egészséges Budapest” programot folytatni fogjuk jövőre is, erre a célra a törvényjavaslat közel 30 milliárd forintot tartalmaz. Ennek keretében jövőre is folytatódik a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztése, az érintett intézmények infrastrukturális megújítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése. Mindemellett a javaslatban van forrás többek között az Országos Mentőszolgálat mentőgépjárműveinek megújítására és ezek mentéstechnikai eszközeinek a modernizálására. Jut forrás a népegészségügyi feladatok ellátására és az egészségügyi szűrővizsgálatok folytatására, valamint az oltóanyagok beszerzésére is.

Természetesen nem láthatunk mindent előre, ezért a jövő évi költségvetés is biztosít központi tartalékot a Járvány Elleni Védekezési Alapban a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve ezek következményeinek az elhárítására ‑ ez az összeg 30 milliárd forintban került meghatározásra.

Tisztelt Ház! Magyarország fejlődésének alapja az erős társadalom, ezért a családok megerősítése nemzetstratégiai cél. Ezért 2021-ben folytatódik a családvédelmi akcióterv is, sőt jövőre minden korábbinál több forrást, mintegy 2295 milliárd forintot fordítunk a gyermeket nevelő családok támogatására. A családvédelem mellett jövőre is számos további intézkedéssel fogjuk segíteni a családok helyzetének a javítását. Engedjék meg, hogy öt ilyen intézkedést megemlítsek a költségvetésből.

Az első, hogy továbbra is fenntartjuk a családi adórendszert, ami Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsát ‑ 15 százalék – alkalmazza, valamint jelentős családi adó-, illetve járulékkedvezményt biztosít.

Másodsorban az első sikeres nyelvvizsga megszerzéséhez és a közlekedési alapismeretek tanfolyam- és vizsgadíjához nyújtott támogatás is tovább él, illetve az arra jogosultak körét a kormány 2020. július 1-jétől kiterjesztette a gyermekgondozási támogatásban részesülőkre is, tehát a támogatás szintén a gyermeket nevelők számára segítség.

Harmadsorban az otthonápolást végzők erőfeszítéseinek elismeréseként tovább emeljük az ápolási és a gyermekek otthongondozási díját.

Negyedrészt a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében tovább bővítjük a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményeket. Tehát tovább emelkedik a férőhelyek száma, ami a nők munkaerőpiaci részvételét emelheti.

És ötödsorban továbbra is kiemelten kezeljük a gyermekétkeztetés finanszírozását, és biztosítjuk, hogy Magyarországon a bölcsődétől az iskoláig minden gyermek hozzájuthasson a színvonalas étkeztetéshez, az összes iskolai szünidőben is.

Tisztelt Országgyűlés! Az aktív dolgozók sikeréhez hozzájárult a mostani nyugdíjasok munkája, amit mindenképpen el kell ismerni. A kormány nyugdíjpolitikájának lényege, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok alakulásának, hiszen évtizedeken át dolgoztak ezért az országért, és nevelték gyermekeiket. A kabinet 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között a nyugdíjak 38 százalékkal nőttek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javult. A kormány jövőre is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjasok ‑ az elmúlt évekhez hasonlóan ‑ nyugdíjprémiumra is számíthatnak.

A gazdaságvédelmi akcióterv család- és nyugdíjasvédelmi programjának egyik eleme a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ami négy részletben történik. Első lépésben a nyugdíjasok a 2021. januári nyugdíjon felül egyheti nyugdíjra lesznek jogosultak. 2022-ben ilyen jogcímen kettő-, 2023-ban háromheti nyugdíj összegét kapják kézhez, és 2024-től kezdődően pedig a nyugdíjukon felül minden évben egyhavi nyugdíjjal azonos összegű 13. havi nyugdíjban fognak részesülni. A 13. havi ellátásra a nyugdíjasok mellett a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak lesznek. A felsorolt többletjuttatások mellett továbbra is biztosítjuk a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentességét.

Tisztelt Ház! A köz szolgálatában állók munkájának elismerése, az elért eredmények megőrzése 2021-ben is hangsúlyos a költségvetésben.

(8.40)

A közszférában az illetmények, bérek 2012 óta ágazati sajátosságokon alapuló életpályák, illetve bérintézkedések mentén folyamatosan emelkednek. Ilyen átfogó életpályaprogram növelte például a pedagógusok, a rend- és honvédelmi hivatásosok és a kormánytisztviselők illetményét. Több lépcsőben jelentős bérintézkedésekre került sor az egészségügyben és az igazságügyi dolgozók esetében is. E lépések sorozatába illeszkednek a már idén megvalósult vagy a második félévben sorra kerülő bérintézkedések például a rend- és honvédelemben, a kormányhivatalokban, a különleges jogállású úgynevezett alkotmányos szerveknél, az oktatásban, a szociális és a kulturális területen foglalkoztatottak esetében. A forrás rendelkezésre áll a rendvédelmi, igazgatási alkalmazottak illetményemelésének soron következő ütemére és a bölcsődei dolgozók anyagi elismerésére is. A költségvetés természetesen mind számszakilag, mind szabályrendszerében 2021-ben is lehetőséget nyújt további ágazati életpályák indítására, bérrendezések bevezetésére.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az európai uniós tagságunkból következő költségvetési teendőkről is. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tekintetében a kormány a hazánkat megillető európai uniós források célzott és hatékony felhasználását tűzte ki célul. Az uniós programok végrehajtása ennek megfelelően zajlik, a források lehívásában Magyarország az uniós átlag felett teljesít. Ezt a gyakorlatot folytatva 2021-ben továbbra is a projektek sikeres megvalósításán lesz a hangsúly. Az uniós támogatások és kiemelten a gazdaságba jutó források hatékony felhasználása érdekében a kormány már 2021-re tervezi az új, 2021-27-es uniós költségvetési ciklus programjainak elindulását. Zárójeles megjegyzésem, hogy a viták erről még folynak az Európai Unión belül. Abban nézetazonosság van, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt ennek a 2021-27 közötti időszaknak az első éveiben kell nagyobb forrást biztosítani minden tagállam számára. Ez azt jelentheti, hogy 2021-22-ben Magyarország is nagyobb arányban kaphatja meg azt a támogatást, ami a hétéves ciklus egészére jár. Természetesen ismerve az uniós eljárások gyorsaságát vagy ütemét, a magyar költségvetés továbbra is kész arra, hogy 2021-ben olyan előfinanszírozást hajtson végre, amikor meghitelezi, megfinanszírozza az uniós támogatások részét.

A kormány célja változatlan a felhasználás tekintetében. Továbbra is azt gondoljuk, hogy ennek az összegnek a legnagyobb részét, 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ami érdemben segít azon, hogy az ország gazdasági növekedése megvalósuljon, a beruházások lendületét fenntartsuk, bővüljön a foglalkoztatottság, több munkahely álljon rendelkezésre, és az ország versenyképessége is javuljon. De ezek mellett jelentős forrás juthat majd az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkóztatást elősegítő programokra, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására is. A vissza nem térítendő támogatások mellett jelentős szerephez jutnak majd azok a pénzügyi eszközök, amelyek többször kihelyezhetők ‑ ilyen egyébként már ebben a ciklusban is volt ‑, és hosszú távon tudnak biztos finanszírozást nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez. A két uniós ciklus programjait tekintve összességében megközelítőleg 1600 milliárd forintot tervezünk kifizetni, és több mint 1100 milliárd forint uniós bevétel érkezésével számolunk 2021-ben.

Tisztelt Ház! Ejtsünk szót az önkormányzatok finanszírozásáról is, hiszen erről már az elmúlt napokban élénk vita alakult ki. A helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere 2013-tól alapjaiban újult meg. Az új feladatalapú finanszírozás az elmúlt években bizonyította hatékonyságát. A helyhatóságok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak. Az önkormányzatok működésének támogatására a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban több mint 857 milliárd forint szerepel, ami 16 százalékkal, 118 milliárd forinttal több, mint az idei, a 2020-as előirányzat volt. Megismétlem még egyszer: jövőre 16 százalékkal nő az önkormányzati támogatás az idei évhez képest, nominálisan 118 milliárd forinttal.

Mivel a béremelési és adócsökkentési megállapodás, a 2016-os az önkormányzatokat is érinti, a kormány a növelt bérek kifizetéséhez költségvetési támogatást nyújt. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében számos beruházást és munkahelyteremtő fejlesztést indítunk 2021-ben is. A gazdaság várhatóan 5 százalék körüli jövő évi növekedésével az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele is emelkedni fog, ez szintén az önkormányzatok mozgásterét növelheti majd. Az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele az elmúlt öt évben 50 százalékkal emelkedett. Bízom abban, hogy ez a tendencia az idei átmeneti év után a jövőben is folytatódni fog.

A gazdaságvédelmi intézkedéseinkkel tehát az önkormányzati adóbevételeknek is támaszt adunk, egyúttal új, 200 milliárd forintos hitelkeret felvételét tesszük lehetővé az önkormányzatok számára, ha olyan típusú fejlesztésük, beruházásuk van, amely a meglévő saját forrásaikon és állami támogatásokon túl még további forrásokat is igényel. Mindemellett a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programot folytat jövőre is ‑ ilyen például a „Modern városok” program és ilyen a „Magyar falu” program is ‑, de komoly forrásokat fogunk becsatornázni a településekhez uniós programokból is. Ezek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot.

Ugyanakkor a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, együttműködésre van szükség. Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása éppen erről szól. A gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. A híresztelésekkel ellentétben tehát ez nem kormányzati elvonás. Ez az elmúlt években is működött, inkább az a furcsa, az a szokatlan, hogy Budapest vezetése a jelek szerint ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni, ezzel pedig nyilván vitát indít el az önkormányzatok között. Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 857 milliárd forint támogatást biztosít.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési tervezés jogszabályi garanciáit maradéktalanul betartva a Költségvetési Tanács véleményezte a 2021. évi költségvetés tervezetét, amelyet hitelesnek, megalapozottnak és végrehajthatónak minősített. Az Állami Számvevőszék szintén elvégezte az ellenőrzését, részleteiben vizsgálta a tervezés dokumentumait és a költségvetés tervezetét. A Költségvetési Tanács és a Számvevőszék véleménye is megerősíti azt, hogy egy minden tekintetben megalapozott törvényjavaslat tárgyalását kezdheti meg az Országgyűlés. Ezúton is köszönöm mindkét szervezet munkatársainak a tervezet véleményezése és ellenőrzése során végzett munkáját.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva, a 2021. évi költségvetés azt mutatja, hogy a kormány a gazdasági krízishelyzetet nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással enyhíti, a jövőre nézve pedig olyan programot dolgoztunk ki, amely megfelel a kormány értékeinek. Továbbra is cél a teljes foglalkoztatás elérése, az adócsökkentés, a családok támogatása. Ezek az elvek jelennek meg a számok nyelvén Magyarország jövő évi költségvetésében. Kérem ezért önöket, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)