karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Banai Péter Benő

2020-06-10 · 138. ülésnap · felszólalás · 8:50 · Pénzügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita megkezdése T/10710 Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről

Szöveg6 939 karakter · 13 bekezdés · JSON

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevallom őszintén, hogy e kései órán már nem akartam húzni a tisztelt Országgyűlés idejét. Köszönöm szépen képviselő asszonynak is a hozzászólását és a vitában való részvételem kapcsán a pozitív megjegyzését. Mégis nem emiatt, hanem képviselő asszony többi szavai miatt kellett hogy szót kérjek.

Azok a jelzők, elnézést kérek, de véleményem szerint vagdalkozások, melyek szerint a jövő évi költségvetés minősített, gonosz cserben hagyásnak felel meg ‑ képviselő asszony ilyen szavakat használt ‑, a kormányzat az út szélén hagyja az embereket, éhenhalást tesz lehetővé ez a politika. Hát, nehéz volt nem szót kérjek.

Először is, ha valaki tett annak érdekében, hogy mindenki méltó módon élhessen meg, és előreléphessen, azt gondolom, azok a 2010 óta hivatalban lévő kormányok és a kormányokat támogató frakciók voltak. Sokszor beszéltünk arról, hogy tíz évvel ezelőtt egymillió új munkahely megteremtését hirdette meg miniszterelnök úr. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkából élés az egyének számára is előrelépést jelent, tartást ad, hiszen maga az illető tudja, hogy nem segélyből, külső adományból, hanem saját erejéből tud megélni. Ismétlem, meggyőződésem, hogy ez az egyénnek is tartást ad, és több jövedelmet biztosít, mint ha segélyből élne.

Ezen túl a munkaalapú társadalom biztosítja azt, hogy a nagyobb foglalkoztatásnak köszönhetően az állam adóbevételei is növekedjenek, és például egészségügyre többet tudjunk fordítani. Ez volt a helyzet 2010 után, szemben a statisztikák szerint a 2010 előtti időszakkal. Éppen ezen elmúlt évek tapasztalatai, tényadatai mondatják velem azt, hogy amit az idei költségvetés eltérése során, majd a módosítása során a kormányzat szándékozott, és amit a 2021-es költségvetés a zászlajára tűz, nevezetesen, amennyi munkahelyet a járvány elpusztít, annyit teremtsünk újjá, azt remélhetőleg el is fogjuk tudni érni. Nem garantált, hogy ugyanennyi munkahelyet, amennyit a vírus elpusztít, a versenyszférában rövid időn belül, egy éven belül, mondjuk, meg tudunk teremteni, de a szándék és a cél egyértelmű, és a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat ezt tartalmazza.

A képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy a kormányzati intézkedések csak egyeseknek jelentenek előrelépést. Ezzel is az a problémám, hogy sajnos a képviselő asszony az állításait, elnézést a kifejezésért, a vagdalkozásait tényadatokkal nem támasztja alá. Tisztelettel engedjék meg, hogy a munkahelyek védelmét, megőrzését célzó intézkedések eddigi adatairól beszámoljak önöknek.

(20.20)

Munkahelyvédelmi támogatásra több mint 150 ezer fő nyújtotta be a kérelmét, kutató-fejlesztő munkahelyek megőrzésére több mint 14 ezer fő nyújtotta be a kérelmét, a versenyképesség-növelő beruházásokat támogató és munkahelymegőrző támogatási konstrukcióra 143 ezer fő nyújtotta be a kérelmét. Ez három program. Aki benyújtotta a kérelmét és a normatív feltételeknek megfelel, az megkapja a támogatást. Emlékeztetnék arra, hogy például Kóka János cége is kapott támogatást; mindenki, aki megfelel. Nincs disztinkció politikai nézet vagy vallási elgondolások alapján. Mindenki megkapja a támogatást, mert Magyarországnak, a kormányzatnak minden munkahely számít. Nyolchetes digitalizációs ingyenes képzésre 62 ezren jelentkeztek. A vitában sokan elmondták, hogy vajon a termelékenység javítására, a K+F-re figyelünk‑e vagy sem. Ingyenes digitalizációs képzést indítottunk el, ismétlem, 62 ezren jelentkeztek erre a programra.

Tehát amikor önök értékelik a kormányzati intézkedéseket, akkor tisztelettel azt kérem, hogy a tényekből kiindulva fogalmazzák meg állításaikat, és nézzék meg, hogy a 2021-es költségvetés a gazdaságvédelmi, munkahelyteremtő intézkedések tekintetében mit tartalmaz.

A képviselő asszony egekbe szökő inflációt említett. Hát, ha betérünk a boltokba, nem mindig ezt látjuk. Májusban 2,2 százalék volt az infláció szintje. Azt gondolom, hogy a következő időszakban a jegybank, ahogy eddig is, figyelni fog arra, hogy a középtávú inflációs céltól tartósan ne térjünk el. Bízhatunk abban, hogy a bérek megőrzik az értéküket, vagy adott esetben, ha ezt a válságot kezelni tudjuk, akkor folytatódhat majd a bérek eddig látott emelkedése. Ez a béremelkedés, mint ahogy a mai nap már elhangzott, nem csak egyes társadalmi csoportokra vonatkozhat. A képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy a gyengék támogatására nem figyel a kormányzat, nem fordít kellő energiát. Akkor engedje meg, képviselő asszony, hogy megint idézzek tényadatokat. Ha sérülékeny csoportoknak tekintjük azokat, akiknek nem volt munkájuk, akkor azt tudom elmondani, hogy 2010 óta több mint 800 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma. Sajnos, ez a mérték csökkenni fog a gazdasági folyamatok következtében, de messze vagyunk attól a szinttől, ami a 2008-as válság előtt volt, és ismétlem, abban bízunk, hogy a foglalkoztatottak száma növekedni fog a válság lecsengése után.

De az egyik fő mondandóm az, hogy épp a szegényebb rétegek felkarolását jelenti az, hogyha magasabb jövedelemért tudnak dolgozni az alacsonyabb segély helyett. Ezen túl, aki dolgozik, és mondjuk, minimálbéren dolgozik, a minimálbér és a garantált bérminimum összege főképp a 2016. év végi háromoldalú megállapodás következtében jelentős mértékben növekedett. Ez minimálbér esetén a nettó reálkeresetek tekintetében azon munkavállalóknál, akiknek nincs gyermekük, 2010-hez képest 42 százalékos nettó reálkereset-növekedést jelent. Ha valakinek egy gyermeke van, már 55,3 százalékos növekedést jelent, és ha három gyermeke van, 107,8 százalékos növekedést jelent, tehát több mint duplázódásról beszélünk.

Képviselő asszony az elesettekről és a gyermekesekről is beszélt. Hadd mondjam el ‑ most tényszerű akarok lenni és nem különböző időszakokról beszélni ‑ tényszerűen, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak nettó reálkeresete 2010 előtt jellemzően csökkent. Itt vannak a kezemben az adatok. Ehhez képest látunk 2010 után a gyermekes minimálbéreseknél egy jelentős növekedést.

Hadd mondjam el, hogy a válság kitörése előtt a bruttó átlagkeresetek Magyarországon 400 ezer forint fölött voltak. Képviselő asszony, ha egy családban a két főnek az együttes bruttó jövedelme 310 ezer forint körül van és három gyermeket nevelnek, akkor a családi adókedvezmény maximális összegét, a nettó 99 forintot igénybe tudják venni.

Miről beszélünk, amikor úgy minősítjük a gazdaságpolitikát, hogy jó, jó, vannak eredmények, jó, jó, emelkednek a bérek, de hát ez csak a kiváltságosokra vonatkozik. A tények ezt cáfolják. Én abban bízom, hogy a tisztelt Országgyűlés a 2021-es költségvetésben is megadja a bizalmat a kormánynak, elfogadja ezt a költségvetést, és a bizalom azt jelenti, hogy lesz erőnk és lesz képességünk ezt a költségvetést végrehajtani. S ennek keretében bízom abban, hogy a válság negatív hatásait tompítani, illetőleg javítani tudjuk majd. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Banai Péter Benő — 2020-06-10, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/138-110.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-138-110,
  title = {Banai Péter Benő — 2020-06-10, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/138-110.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}