Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kezdjük az önkormányzatisággal! Valóban kétféle önkormányzatiság létezik: az egyik a baloldali típusú önkormányzatiság, a másik a Fidesz-KDNP-kormány által létrehozott, működőképes önkormányzatiság. Ön azt mondja, hogy az a jó önkormányzati rendszer, amit önök csináltak, mosolyog is persze rajta.

Elmondom, hogy önök mit csináltak. A következő volt a logikájuk az önkormányzatokkal kapcsolatban. Az önkormányzatoknak minél több feladatot átadni, átadni, átadni, az állam ezzel megszabadul a feladatoktól, átadja az önkormányzatnak, tehát el lesz látva. Igen ám, csak az önkormányzatokhoz nem tette oda a forrásokat; nem tette oda a forrásokat, aminek az lett a következménye 2010-re, a kormányváltásra, hogy lényegében a magyar önkormányzati rendszer nem volt már működőképes; nem volt működőképes, nem tudta ellátni az oktatási, egészségügyi feladatait az önkormányzati rendszer, mert nem volt megfelelő forrás, nem volt megfelelő finanszírozás.

Én abban az időben polgármester voltam, tehát gyakorlati tapasztalataim is vannak. Mondok egy példát. Nagyon örültünk, amikor az Országgyűlés abban az időben arról döntött, hogy megemeli a közalkalmazottak bérét. Nagyon örültünk, és vártuk a költségvetésben a forrásokat, hogy meg fogja kapni az önkormányzat. Igen ám, de a forrás nem érkezett meg. Tehát az önkormányzatnak magának kellett kigazdálkodni, kellett volna kigazdálkodni, persze ez nem sikerült. Csak úgy sikerült, hogy hitelfelvétellel, az önkormányzatok hitelt, hitelt és hitelt vettek fel; hitelt vettek fel működéshez, hitelt vettek fel beruházáshoz, mert egyébként a kormánytól nem kaptak. Mi lett a vége? Az, hogy jött a Fidesz-kormány, és a Fidesz-kormánynak, az országgyűlési többségének kellett meghozni azt a döntést, hogy a kormány átvállalja a baloldali önkormányzati rendszer hiteladósságát, ez közel 1400 milliárdot jelentett az állami költségvetésnek. Na, így lett működőképes 2010 után a magyar önkormányzati rendszer.

Ön most azt a döntést kritizálja, amely alapján az önkormányzatoknak egy világjárványban ‑ amely Magyarországot is érinti természetesen ‑ a védekezés költségéhez hozzá kell járulniuk, mert azt várjuk el, hogy mindenki járuljon hozzá ahhoz a bajban, ami az országgal történt.

(9.10)

Járuljon hozzá természetesen a kormány elsősorban, sajnos hozzá kell hogy járuljanak a vállalkozások, mert megszűnnek a munkahelyek, nincs elég megrendelésük, hozzá kell hogy járuljanak a magánemberek, hiszen védekeznek és igazodnak a szabályokhoz, és azokat betartják. Hozzá kell hogy járuljanak az önkormányzatok is. Akkor is hozzá kell hogy járuljanak, ha az baloldali önkormányzat. Akkor is hozzá kell hogy járuljon, ha a fővárosnak baloldali vezetése van. Igen, hozzá kell hogy járuljon a Fővárosi Önkormányzat is, mind a 3200 magyar önkormányzat hozzájárul ehhez a közös nagy társadalmi, állami költséghez, ami 2020-ban több mint 600 milliárd forintot jelentett az állami költségvetésnek.

És hogy mi még a különbség az önök költségvetése és a jelenlegi költségvetés vagy állami működés között? Az önök idejében, amikor baj volt, válság volt, csődbe ment az állami költségvetés is. Az a különbség most, hogy ugyan van válság és van probléma a gazdaságban, van védekezési költség az egészségügyben, de az állami költségvetés működőképes, azért, mert stabil lábakon áll a gazdaság, egyensúlyban van a költségvetés, és elő tudja teremteni ezt a forrást.

Azt gondolom, nem mond igazat ön akkor, amikor azt mondja, hogy a legnagyobb önkormányzat most befizetővé válik, és többet fizet be. Ez egyszerűen nem igaz. 164 milliárd forint helyiiparűzésiadó-bevétele volt a Fővárosi Önkormányzatnak 2019-ben, ezt az összeget, illetve még ennél többet meg fog tudni szerezni 2020-ban is. Tehát az ön állítása, hogy a főváros többet ad, mint amit kap, egyszerűen nem igaz. Ezt a költségvetés fogja bizonyítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)