Szabó Szabolcs (független)

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mivel a vitában már eléggé előrehaladtunk, így van lehetőségem arra, hogy inkább reagáljak néhány elhangzott dologra, mintsem hogy ismételgessem, amit képviselőtársaim pró és kontra a témával kapcsolatban már elmondtak.

Egyrészt azért azt nem állom meg, hogy ne mondjuk ki, nem először, de viszonylag határozottan, hogy itt értelemszerűen egy marketingkampánynak vagy egy politikai kampánynak a részesei vagyunk éppen. Ez a gyöngyöspatai ügy föltupírozásának egy kommunikációs eleme. Ezt tekintsük ténynek. Másrészt azt is én saját véleményként el tudom mondani ezzel kapcsolatban, hogy az előttünk fekvő javaslat az égadta világon semmire nem fog megoldást nyújtani, és akkor röviden elmondanám, hogy miért, jórészt úgy, hogy reagálok az elhangzottakra.

Van az a klasszikus mondás, hogy minden pofon mellé nem lehet rendőrt állítani, meg nincs is értelme. Ugyanez a helyzet az iskolarendőrséggel is, olyan nagyon jól hangzik, mert el lehet adni az embereknek, a gyöngyöspatai ügy kapcsán ezt nagyon jó politikai kommunikációval föl lehet építeni, csak ha belegondolnának az emberek egy picit is, vagy venné a bátorságot az államtitkárság is, hogy szakmai érveket elkezdene felsorolni, akkor kiderül, hogy nincs. Ugyanis nem lesz semmilyen pozitív következménye annak, hogy iskolarendőrök lesznek, nem minden intézményben, jóval kevesebben a teljes körnél, de gondolom, majd államtitkár úr erre reagál. Nagyjából 500 intézményről van szó, ha én jól emlékszem, ez csak egy kis töredéke, a teljes feladatellátásihely-állománynak töredéke.

És hogy miért nem fog semmiféle eredménnyel járni, az viszonylag egyszerű, mert ennek az égadta világon semmilyen elrettentő hatása nincsen egy 13 éves gyerekre, ne adj’ isten vagy egy 12 éves gyerekre. Fölhozta a példát Horváth képviselő úr, hogy mert a KRESZ-szabályok, és a többi. Csak jelezném, hogy a KRESZ is alapvetően úgy működik, hogy folyamatosan, dinamikusan változik, folyamatosan figyelik a statisztikákat, monitoringozzák a forgalmat, figyelik a baleseti, halálozási statisztikákat, és ahol beavatkozási helyet látnak, ott módosítják a KRESZ-t. Például a biztonsági öv így lett bevezetve, hogy tapasztalták, hogy sok ember meghal balesetnél, ha jól emlékszem, egy svéd feltaláló rájött, hogy így lehetne ezt csökkenteni, kipróbálták, kijött az az eredmény, hogy márpedig akkor kevesebben halnak meg, ezért bevezették.

És nem azért kezdték el használni az emberek a biztonsági övet, mert a rendőrök elkezdték büntetgetni az embereket, az is volt, de valójában azért kezdték el az emberek használni, mert aki új jogosítványt szerzett, annak ezt tanították, az embereket, akiknek már megvolt a jogosítványa, edukálták a meglévő kommunikációs csatornákon. És az emberek rájöttek arra, hogy azért használom a biztonsági övet, mert megmenti az életemet. Ez általában a KRESZ-módosításokkal így szokott lenni. Nyilván mindig vannak renitensek, akik csak azért kapcsolják be, mert a rendőr büntet, de ez a kisebbség, azok fölveszik azt a pólót, amiben keresztben egy fekete vonal van, hogy úgy nézzen ki messziről, mintha használva lenne, de valójában nem a büntetés miatt használják. Ezért volt rossz a példa már eleve, amit Horváth úr felhozott. Ez egy marketingakció, körülbelül erre jó.

Az oktatásban is erről beszélünk, mert nyilván van iskolai erőszak, én azért óvnék mindenkit attól, hogy úgy idealizáljuk a dolgot, mintha itt húsz-harminc éve nem lett volna az iskolában akármilyen erőszakos vagy agresszív tevékenység. Én is tudok még a saját példámból is egy-két olyan esetet mondani, amit ha ma tenne meg egy gyerekkel egy pedagógus, akkor elég komoly eljárás elé nézne, de láttam én ennél cifrábbakat, amit kortársaimmal tettek, vagy éppen a gyerekek verekedtek össze az iskolákban. Nyilván ki lehet mutatni statisztikailag, hogy picit ez nőtt, de azért ilyen nagyon elvágólagosan azt nem mondanám, hogy régen nem volt, most meg van, és most meg teljesen rossz a helyzet. Vannak problémák, kell ezzel foglalkozni, de hogy visszatérjek a KRESZ-példámhoz, monitoringozni kell, figyelni, szűrni, és amit Mesterházy Attila itt felhozott, oda kell küldeni iskolapszichológust, fejlesztőpedagógust, akár mediátort, akik segítenek megoldani. Gyöngyöspatán sem az fogja megoldani a problémát, hogy odaküldenek váltásban iskolaőröket.

(15.40)

Ott már sikerült találni egy új iskolaigazgatót, elkezdett felépíteni egy teljesen új tantestületet, aki új megközelítéssel próbálja kezelni a problémát, azon dolgoznak, hogy hogyan lehet ebbe bevonni a helyi, nem cigány közösséget is, hogy közösen próbálják megoldani a dolgot. Ez az irány, nekik kéne még több támogatást adni. És az fogja megoldani a problémát, és nem az iskolaőr.

A másik, amit gyakran hallok itt az elmúlt, már lassan másfél órában, hogy majd megoldja a dolgot a büntethetőségi korhatárnak a lecsökkentése. Hát, én azért csak felolvasnám a hatályban lévő büntető törvénykönyv idevonatkozó 16. §-át: „Nem büntethető, aki büntetendő cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, testi sértés, terrorcselekmény, rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.” Tehát, amit itt körbeírtak, az mind benne van a törvényben.

Itt csak az jön bele pluszban, és zárójelben megjegyzem, ha jól emlékszem, ez 2013-as módosítás, akkor azzal indokolták ennek a bevezetését, hogy lecsökkentik a büntethetőségi korhatárokat, hogy merthogy a fiatalkorúak körében az agresszió milyen magas. Eltelt hét év, ha jól emlékszem, hogy 2013-as ez a szabály, most akkor előjönnek ezzel, és ugyanezzel az indokkal kezdenek el mókolni a dolgon. Mert mit tesznek bele? A kivételek körét bővítik ki, ha jól emlékszem, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak kitétellel. Magyarul, semmi plusztöbbletet ehhez nem adnak hozzá, maximum majd azt az érdekes helyzetet érik el, hogy ott van az iskola, mondjuk, tételezzük fel, összeverekedik két gyerek, tök mindegy, hogy milyen okból, összeverekednek. Úgy ítéli meg az iskolaőr, hogy neki ott szét kell választani a két gyereket, rájuk ugrik, bilincsel akármivel, de tegyük félre, nem is veszi elő egyiket sem, megpróbálja szétszedni őket, mert hát mit tudna csinálni szerencsétlen, ugye, próbál közéjük állni, hát valószínűleg ezt fogja csinálni. Most valószínűleg az egyik begőzölt gyerek majd bokán rúgja, ne adj’ isten, elesik, eltörik az ujja esetleg ennek az őrnek, na, akkor majd még ráadásul hivatalos személy elleni erőszakért is elindul ellene az eljárás.

Szóval, igazából nem oldanak meg vele az ég egy adta világon semmit, és mondom, a jelenleg érvényben lévő jogszabály is ezt egyébként lehetővé teszi, hogy 12 és 14 év közötti gyerek ellen legyen büntetőeljárás; én már azzal se értek egyet egyébként. Ugyanúgy benne van azért ‑ felolvastam ‑, benne van a jogszabályban, hogy a belátás képességét vizsgálni kell, ennek megvan a kialakult gyakorlata az elmúlt években. Ha jól emlékszem, volt is ilyen büntetőper, amikor ítéltek már el gyereket, és értelemszerűen javító-nevelő intézetbe küldték. De nem csökkent, ugye, az iskolai agresszió, merthogy nem volt megoldás. Csak ezt szeretném ezzel kihangsúlyozni.

És egy dolog van még, amit felvetnék. Ugye, itt mindenki ‑ Horváth úr is, amikor beszélt ‑, mindenki arról beszél, hogy az iskolai erőszak a gyerek által, vagy a gyerekét valamilyen módon vagy védő, vagy akármilyen ügyben, de megjelenő és a gyereke ügyében fellépő szülő részéről történik meg, de ugye, azért ez nemcsak így van. Mondjuk, Gyöngyöspatáról mesélje már el, hogy hol van ez az igazgató, és miért ment el?! Ugye? Azért, mert azt mondták neki… Volt egy gyorsított eljárás, azt mondták az igazgatónak, ugyan már, menjen el, ugyanis fizikai erőszakot követett el. Volt egy rendőrségi feljelentés, az ügyészség most felfüggesztette ezt az eljárást, ha jól emlékszem, egy év négy hónapra, mert azt mondta, hogy hát, tényleg az az igazgató úgy falhoz nyomta a gyereket ‑ tök mindegy, hogy miért, falhoz nyomta úgy a gyereket ‑, hogy horzsolásai keletkeztek, és ez bűncselekmény. Csak felfüggesztette, merthogy ő nem gondolt bele, nem tudom hirtelen fejből idézni az ügyészség határozatát, de az a lényeg, hogy itt majdhogynem csak ilyen hirtelen felindulásból cselekedett. De hogy ilyen példa is van, még Gyöngyöspatán belül is, tehát nem csak egyirányú ez a dolog.

Az a baj, hogy ezek a példák is arra világítanak rá, hogy itt egy marketingakciónak vagyunk a részesei, ez az égvilágon semmit nem fog megoldani. Majd ön hazamegy, nagyon jól elmondja, hogy ezt milyen jól megoldotta, mert már törvénymódosítás van ‑ a gyöngyöspataiakon ez semmit nem segít. Még mondom önnek, javaslom önnek, hogy Gyöngyöspatán az fog segíteni, ha oda lesz pénz arra, hogy legyenek iskolapszichológusok, fejlesztőpedagógusok, még több pedagógus, mert nagyon kevesen vannak. Szokott ön is nyilván beszélni az iskolaigazgatóval, tudja jól, hogy oda kellene még plusz pedagógus, és abban kellene ott segíteni, Gyöngyöspatán, hogy a helyi közösséget hogyan lehet összekovácsolni, hogy végre kezdjék már el megérteni a cigány meg nem cigány lakosok, és úgy lehet elérni majd csak azt hosszú távon, hogy ne vigyék el a gyerekeket a környező településeken működő iskolákba. Mert ugye, jelenleg ez a helyzet. Ebben kellene segíteni az ott dolgozó igazgató asszonyt. Ő ezen dolgozik. Ez a törvény rajta semmit nem fog segíteni. Semmit! Neki szakmai segítség kell, és egy helyi képviselőtől olyanfajta pozitív hozzáállás, hogy ne büntető törvénykönyvvel próbáljunk már ehhez megint hozzányúlni, hanem szakembereket vigyünk oda! Monitoring legyen, akcióterv, hogyan lehet ezt megoldani, pszichológus, és a többi, elmondtam már többször. Ezen dolgozzon, legyen szíves, és ne ilyen politikai akciókba rángassa bele az Országgyűlést! Köszönöm szépen.